A várólistán szereplő beteg még nem feltétlenül vár ténylegesen műtétre sem: Hegedűs Zsolt szerint Székesfehérváron a nyilvántartásban szereplők 20–30 százalékát időközben már egy másik intézményben megoperálták. Az egészségügyi miniszter október 15-re ígérte a várólista-csökkentő program tervezett indulását, és egy új felületet is bejelentett a betegek visszajelzéseihez. A Budapesten, az Egyensúly Intézet október 8-i egészségügyi konferenciáján Hegedűs Zsolt két, a páciensek számára közvetlenül is fontos változásról beszélt. Az egységes betegelégedettségi platform indulását a következő hétre tette, a fekvőbeteg-ellátást érintő várólista-csökkentő program rajtját pedig október 15-re. A két kezdeményezés más-más oldalról közelíti meg az ellátást: az egyikben a betegek mondhatnák el, hogyan élték meg a kezelést, a másik a műtétekre várakozók helyzetét javítaná. A bejelentett időpontok ugyanakkor nem jelentenek garanciát arra, hogy egy adott beteg pontosan mikor kerül sorra.
Nem mindenki vár már, aki a listán van
A miniszter székesfehérvári példája jól mutatja a várólisták egyik kevésbé látványos, mégis fontos problémáját. Közlése szerint az ott nyilvántartott betegek 20–30 százalékát már egy másik intézményben megműtötték. Ők tehát továbbra is szerepeltek a listán, miközben az érintett beavatkozáson már átestek.
Ez az arány a Hegedűs Zsolt által ismertetett helyi adat, vagyis nem országos mutató. Mégis jól rávilágít arra, miért kapott helyet az új programban a nyilvántartások pontosítása. Egészen más feladat kiszűrni a már ellátott betegeket a listáról, mint megszervezni azok műtétjét, akik valóban még várakoznak.
A várólista-csökkentésről már szeptember 28-án megjelent a kormányzati tájékoztatás. Abban nem egyetlen intézkedést soroltak fel, hanem több egymásra épülő lépést: először az adatok rendezését, majd a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználását, végül a műtéti idősávok bővítésének megvizsgálását. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy előbb azt kell tisztázni, kik várnak ténylegesen beavatkozásra, utána pedig azt, hogyan lehet több ellátást megszervezni.
A nyilvántartás rendbetétele és a több műtét két külön eredmény: az előbbi pontosabb képet ad, az utóbbi a még várakozó betegeknek hozhat érdemi változást. A szeptemberi tájékoztatás az ellátó csapatok anyagi ösztönzését, valamint a délutáni és hétvégi műtéti lehetőségek kihasználását is a program részeként nevezte meg. A végrehajtást fokozatosan ismertették, ezért az október 15-i indulás nem jelenti azt, hogy minden tervezett intézkedés egyszerre életbe is lép.
Hegedűs Zsolt a konferencián arról is beszámolt, hogy összekötötték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel. A miniszter szerint ez az adatkapcsolat létrejött; ebből azonban önmagában még nem következik, hogy minden várólista már hibátlanul pontos, vagy hogy a várakozási idők rövidültek.
A betegek visszajelzései visszakerülnének az ellátókhoz
A másik közeli határidő a betegelégedettségi platformhoz kapcsolódik. Hegedűs Zsolt az október 8-i felszólalásában a következő hétre ígérte az indulását, pontos napot viszont nem nevezett meg. A tervek szerint ezen a felületen a betegek visszajelzést adhatnának az ellátásukról.
A miniszter által ismertetett elképzelés nem állna meg annál, hogy egyszerűen megkérdezik: elégedett volt-e valaki. A nemkívánatos eseményeket, valamint a biztonságot és az ellátás minőségét jelző mutatókat is mérnék. Az eredményeket pedig visszajuttatnák az orvosokhoz és az intézményekhez.
Így a betegvélemények a terv szerint nem csupán egy felületen összegyűjtött válaszok lennének: az ellátókhoz is eljutnának. Ez a visszacsatolás a bejelentés egyik lényegi eleme. A platform indulására tett ígéret és a minőség mérésének terve ugyanakkor még nem bizonyítja, hogy ettől rögtön jobbá is válik az ellátás.
A visszajelzési rendszer és a várólista-program tehát külön feladatot kapna. Előbbi arról adhat képet, milyen tapasztalatokat szereztek a betegek, utóbbi pedig a még előttük álló beavatkozások megszervezését célozza. Egy rövidebb lista önmagában nem mondja meg, milyen volt az ellátás, ahogyan egy elégedettségi válasz sem helyettesíti a szükséges műtétet.
A finanszírozás és a dolgozók kérdése sem maradt el
Hegedűs Zsolt a finanszírozásnál három kiemelt területet nevezett meg: az egészségügyi szakdolgozók béremelését, az alapfinanszírozás rendezését és az ellátáshoz való hozzáférés javítását. Ezek a konferencián felsorolt célok, nem pedig már megvalósult változások.
A miniszter ismertette azt a kormányzati vállalást is, amely szerint az állami egészségügy forrásait évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék. Saját értékelése alapján azonban még ez az összeg sem fedezné a rendszer valamennyi szükségletét. A vállalás tehát nem jelentette azt, hogy minden finanszírozási kérdés megoldottnak tekinthető.
A várólisták szempontjából a szeptemberben felsorolt programelemek mutatják meg, mire helyeznék a hangsúlyt: pontosabb adatokra, az ellátó csapatok ösztönzésére és a műtéti lehetőségek jobb kihasználására. A bejelentések azonban nem tartalmaznak igazolt eredményt arról, hogy mindez hány beteg várakozását és mennyivel rövidítené le.
A betegek számára a következő konkrét mérföldkő a fekvőbeteg-ellátási program október 15-re tervezett indulása. A betegelégedettségi felület rajtját ugyanarra a hétre ígérte a miniszter, de pontos napot nem mondott. Aki műtétre vár, annak a program bejelentése önmagában még nem jelent új műtéti időpontot.