Újabb fordulatot vett a Sulyok Tamás körül kibontakozó politikai és alkotmányos vita. A köztársasági elnök hivatala nyilvánosságra hozta azt a beadványt, amelyet az államfő még május végén juttatott el a Velencei Bizottságnak. A több mint húszoldalas dokumentum most már világosabban megmutatja, milyen jogi érvekkel igyekszik Sulyok Tamás megvédeni a köztársasági elnöki tisztségét. Az államfő lényegében azt kérdezi a nemzetközi alkotmányjogi testülettől: eltávolítható-e egy hivatalban lévő köztársasági elnök pusztán politikai okokból, egy kifejezetten rá szabott alkotmánymódosítással.
Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult
Sulyok Tamás május 29-én kereste meg az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületét, amelyet széles körben Velencei Bizottságként ismernek. A Sándor-palota tájékoztatása szerint az államfő azért kért szakértői segítséget, hogy rendeződhessen a választások után kialakult alkotmányos konfliktus. A Velencei Bizottság jelezte, hogy sürgősséggel vizsgálja a beadványt. A testület küldöttsége július 2-án Budapestre is ellátogatott, ahol Sulyok Tamással személyesen egyeztetett az ügyről. A találkozón részt vett Marta Cartabia, a Velencei Bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini, a testület igazgatója és titkára, valamint Christoph Grabenwarter osztrák alkotmányjogász is.
Erre vár választ a köztársasági elnök
A nyilvánosságra hozott, 22 oldalas dokumentum alapján Sulyok Tamás több alapvető kérdésben is jogi állásfoglalást kért. Az államfő többek között arra kíváncsi, hogy egy parlamentáris rendszerben politikailag felelősségre vonható-e a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnök. Arra is választ vár, hogy eltávolítható-e a hivatalából úgy, hogy nem állapították meg az Alaptörvény vagy más jogszabály megsértését. A beadvány központi kérdése az, összeegyeztethető-e a jogállamiság és a hatalommegosztás elvével egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten a hivatalban lévő államfő megbízatásának idő előtti megszüntetésére irányul.
Sulyok szerint politikai okból nem lehet leváltani
A köztársasági elnök érvelésének egyik legfontosabb pontja, hogy a magyar államfőt az alkotmányos rendszerben nem terheli politikai felelősség. Sulyok Tamás álláspontja szerint ezért olyan politikai indokok, mint a bizalom elvesztése, a népszerűtlenség, a méltatlanság vagy egy politikai rendszerváltás önmagukban nem tehetik lehetővé az eltávolítását. A jelenlegi alkotmányos szabályok alapján a köztársasági elnök tisztségének megszüntetéséhez jogsértésre és az arra előírt alkotmányos eljárásra lenne szükség. Sulyok szerint az államfő megbízatásának stabilitása nem személyes kiváltság, hanem a hatalmi ágak egyensúlyának egyik garanciája.
Magyar Péter korábban lemondásra szólította fel
A konfliktus közvetlen politikai előzménye az volt, hogy Magyar Péter a választások után Sulyok Tamás távozását követelte. A köztársasági elnök azonban nem mondott le, hanem jogi úton próbálta tisztázni, milyen alkotmányos keretek között lehetne megszüntetni a megbízatását. Ennek részeként fordult a Velencei Bizottsághoz. Fontos ugyanakkor, hogy nem állítható biztosan: a beadvány nyilvánosságra hozatala közvetlenül Magyar Péter felszólítása miatt történt. A Sándor-palota a fokozott közérdeklődésre és az alkotmánymódosítás sürgős parlamenti tárgyalására hivatkozott.
Először nem akarták kiadni a dokumentumot
A beadvány tartalma hosszú ideig nem volt nyilvános. A Társaság a Szabadságjogokért június 5-én közérdekű adatigényléssel kérte ki a dokumentumot és a Velencei Bizottság válaszát. A Sándor-palota azonban első körben elutasította az adatigénylést. Arra hivatkozott, hogy az iratok döntés megalapozását szolgáló adatokat tartalmaznak, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztethetné az érintettek álláspontjának szabad kifejtését. A TASZ ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A NAIH szerint közérdekű adatról van szó
A NAIH vizsgálatot indított az adatigénylés megtagadása miatt. A hatóság már az eljárás elején jelezte, hogy álláspontja szerint Sulyok Tamás beadványa és a Velencei Bizottság válasza is közérdekű adat. A NAIH arra hivatkozott, hogy a köztársasági elnök esetleges lemondása vagy eltávolítása kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügy. A hatóság szerint a beadvány nem egy jövőbeni államfői döntés előkészítését szolgálta, hiszen maga a Velencei Bizottsághoz fordulás már megtörtént. A Sándor-palota ezt követően nyilvánosságra hozta Sulyok Tamás beadványát. A Velencei Bizottság válaszlevelét azonban a rendelkezésre álló tájékoztatások szerint akkor még nem tették közzé.
Nemzetközi segítséget kér saját eltávolítása ügyében
Sulyok Tamás lépése mindenképpen rendkívüli helyzetet jelez. A hivatalban lévő magyar köztársasági elnök egy nemzetközi alkotmányjogi testülettől kér véleményt arról, összeegyeztethető-e az európai jogállami normákkal a megbízatásának politikai indokokra épülő megszüntetése. A Velencei Bizottság véleménye ugyanakkor nem kötelező erejű. A testület nem állíthatja le a magyar parlament eljárását, és nem írhatja felül az Alaptörvényt sem. Az állásfoglalásnak azonban komoly politikai és nemzetközi jelentősége lehet. A testület véleménye később az európai jogállamisági vitákban és más nemzetközi értékelésekben is hivatkozási alapként szolgálhat.
A döntő válasz még nem érkezett meg
A közzétett beadványból már pontosan kirajzolódik, milyen érveket sorakoztatott fel Sulyok Tamás. A történet legfontosabb része azonban még hátravan: a Velencei Bizottság érdemi állásfoglalása. Ennek kell majd választ adnia arra, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök személyére szabott alkotmánymódosítás megfelel-e a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalommegosztás európai követelményeinek. Sulyok Tamás tehát nem mondott le, hanem nyilvánosság elé tárta azt a jogi érvrendszert, amellyel a megbízatását védi. Hogy ez elegendő lesz-e a politikai folyamat megállításához vagy legalább lassításához, az egyelőre nyitott kérdés.