Jelentős fordulat jön július 1-jétől mindazoknak, akik lakásfelújítás, kisebb bontás, burkolatcsere vagy ház körüli munkák után építési-bontási törmeléket szeretnének leadni a hulladékudvarban. A MOHU döntése alapján megszűnik az a korábbi lehetőség, hogy a magánszemélyek évente meghatározott mennyiségű sittet díjmentesen adhassanak le. Az eddig leggyakrabban alkalmazott lakossági keret évi 500 kilogramm volt ingatlanonként, júliustól azonban minden egyes kilogramm után fizetni kell. A változás sokakat érinthet, különösen a nyári felújítási szezonban, amikor rengetegen kezdenek bele kisebb-nagyobb otthoni munkákba.
Véget ér az ingyenes 500 kilós lehetőség
A lakossági hulladékudvarokban eddig számos helyen évente legfeljebb 500 kilogramm építési-bontási hulladékot lehetett térítésmentesen leadni. Ez a mennyiség egy teljes lakásfelújításhoz többnyire kevés volt, ugyanakkor egy kisebb fürdőszoba-átalakítás, burkolatcsere, falbontás vagy kerti melléképület elbontása során keletkező törmelék egy részénél már hasznos segítséget jelenthetett.
Július 1-jétől azonban ez a gyakorlat megváltozik. Az építési-bontási hulladékot, vagyis a köznyelvben sittként emlegetett törmeléket a kijelölt hulladékudvarokban már csak díjfizetés mellett lehet leadni. A mennyiségi korlátozás ugyan megszűnik, tehát már nem az lesz a kérdés, hogy valaki belefér-e az éves kvótába, hanem az, hogy mennyi hulladékot visz be, és annak mennyi lesz az ára.
A gyakorlati következmény egyszerű: ami eddig sok magánszemélynek egy bizonyos mennyiségig ingyenes volt, az júliustól fizetős szolgáltatássá válik.
Ennyibe kerül a sitt leadása
A MOHU tájékoztatása szerint az építési-bontási hulladék átvételi díja kilogrammonként 36 forint lesz. Elsőre ez nem tűnik magas összegnek, de a sitt súlya rendkívül gyorsan összegyűlik.
A korábban díjmentesen leadható 500 kilogrammos mennyiség júliustól 18 000 forintba kerül majd. Egy kisebb felújításnál ez könnyen összejöhet, hiszen a csempe, a járólap, a beton, a tégla, a vakolat vagy a kerámia kifejezetten nehéz hulladéknak számít.
Ha valaki például 100 kilogramm törmeléket visz be, az 3600 forintot jelent. 300 kilogramm esetén már 10 800 forinttal kell kalkulálni. 500 kilogrammnál pedig 18 000 forint lesz a végösszeg. Egy nagyobb felújításnál, ahol akár 800–1000 kilogramm sitt is keletkezhet, a díj már 28 800–36 000 forint körül alakulhat.
Mely hulladékokra vonatkozik az új szabály?
A díjfizetés az építési-bontási hulladék meghatározott típusait érinti. A szakmai besorolás szerint két fontos hulladékkategóriáról van szó.
Az egyik a HAK 17 09 04 kódú kevert építési-bontási hulladék, amely elkülönül a veszélyes anyagokat tartalmazó építési hulladéktípusoktól. Ide tartozhatnak azok a vegyes bontási maradványok, amelyek felújítás, bontás vagy átalakítás során keletkeznek.
A másik a HAK 17 01 07 kódú építési-bontási hulladék, vagyis a beton, tégla, cserép és kerámia frakció, illetve ezek keveréke, amennyiben nem minősül veszélyes kategóriának.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb lakossági felújítás során keletkező tipikus törmelék érintett lehet: régi csempe, járólap, tégla, vakolat, betonmaradék, tetőcserép, kerámia és hasonló bontási anyagok.
Miért változtatott a MOHU?
A MOHU indoklása szerint a korábbi díjmentes lehetőséggel sok esetben visszaéltek. A szolgáltatás eredetileg lakossági ügyfelek számára jött létre, vagyis azoknak, akik a saját otthonukban, saját ingatlanukon végeztek kisebb felújítást vagy bontási munkát.
A vállalat szerint azonban a vállalkozások is kihasználták a rendszert. Előfordulhatott, hogy céges vagy üzletszerű tevékenységből származó építési törmeléket próbáltak lakossági hulladékként leadni, így megkerülve a fizetős hulladékkezelési csatornákat.
A MOHU álláspontja szerint ez veszélyeztette a szolgáltatás fenntarthatóságát, több esetben pedig annak működését is ellehetetlenítette. A díj bevezetésével a vállalat azt szeretné elérni, hogy a leadott hulladék kezelésének költségei megtérüljenek, és a lakossági rendszert ne lehessen vállalkozói hulladék elhelyezésére használni.
Mit fedez a 36 forintos kilogrammonkénti díj?
A MOHU közlése szerint az átvételi díj nem egyszerűen plusz teherként vagy büntetésként jelenik meg, hanem a hulladékhoz kapcsolódó valós költségeket fedezi. Ezek közé tartozik a gyűjtés, a tárolás, a szállítás és a kezelés.
Az építési-bontási hulladék kezelése ugyanis nem egyszerű folyamat. A hulladékot át kell venni, le kell mérni, megfelelő módon tárolni kell, majd el kell szállítani, és feldolgozni vagy ártalmatlanítani szükséges. Sok esetben az anyagok válogatása is szükséges, és arra is ügyelni kell, hogy veszélyes összetevő ne kerüljön a nem veszélyes hulladék közé.
A díjfizetés tehát a MOHU szerint azt szolgálja, hogy a rendszer fenntarthatóan működjön, és a hulladékkezelés költségeit ne a díjmentes lakossági kvóta terhelje tovább.
Továbbra is csak lakossági ügyfelek használhatják
Fontos szabály, hogy az építési-bontási hulladék leadását a hulladékudvarokban továbbra is kizárólag lakossági ügyfelek vehetik igénybe. Ez azt jelenti, hogy cégek, vállalkozók és kivitelezők nem használhatják ezt a lehetőséget vállalkozási tevékenységből származó sitt leadására.
A leadáshoz személyi igazolványra és lakcímkártyára lesz szükség. Meghatalmazással nem lehet igénybe venni a szolgáltatást, vagyis nem lehet másvalakit elküldeni a saját nevünkben a hulladék leadására.
Ez fontos részlet lehet sokak számára, különösen akkor, ha egy felújításnál a tulajdonos nem maga vinné el a sittet, hanem családtagot, ismerőst vagy kivitelezőt kérne meg erre. A szabály szerint a szolgáltatás igénybevételéhez a jogosult lakossági ügyfél személyes jelenléte szükséges.
Utólag érkezik majd a számla
A hulladék leadását követően a fizetés nem feltétlenül a helyszínen történik. A tájékoztatás szerint a MOHU utólag küldi ki a számlát, amelyet az azon szereplő határidőig kell kiegyenlíteni.
Ez azt jelenti, hogy a leadáskor várhatóan rögzítik a mennyiséget és az ügyfél adatait, majd a díjat a leadott kilogrammok alapján számolják ki. A számlát ezt követően kell befizetni.
Ez a megoldás kényelmesebb lehet azoknak, akik nem szeretnének a helyszínen fizetni, ugyanakkor fontos, hogy mindenki számoljon a később érkező költséggel is. Egy felújítás így már nemcsak az anyag, a munkadíj és a szállítás miatt kerül pénzbe, hanem a törmelék leadása is kiadást jelent.
Egy kisebb felújítás is drágább lehet
A döntés különösen azokat érintheti érzékenyen, akik saját forrásból, lépésről lépésre újítják fel az otthonukat. Egy fürdőszoba vagy konyha bontásakor gyorsan összegyűlhet több száz kilogramm törmelék.
A régi csempe, járólap, mosdó, WC, vakolat és aljzatbeton súlya sokkal nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk. Egy átlagos család számára eddig segítséget jelenthetett, hogy legalább az első 500 kilogrammot ingyenesen leadhatta. Júliustól ez már külön tétel lesz a felújítás költségvetésében.
Aki most készül felújításra, annak érdemes előre kalkulálnia azzal, hogy mennyibe kerülhet a sitt leadása. Ha például 700 kilogramm építési hulladék keletkezik, az 25 200 forintos átvételi díjat jelenthet. Ha pedig 1000 kilogramm, akkor 36 ezer forinttal kell számolni.
A nyári felújítási szezon közepén érkezik a szabály
A július 1-jei időpont azért is lényeges, mert sokan éppen nyáron vágnak bele lakásfelújításba. Ilyenkor könnyebb szabadságot kivenni, gyorsabban száradnak az anyagok, több idő jut a kerti vagy ház körüli munkákra, és a családok is gyakrabban időzítik erre az időszakra a nagyobb átalakításokat.
A változás tehát sokakat akkor érhet el, amikor már elindult vagy már meg is tervezésre került a munka. Akik még július előtt leadják az építési-bontási törmeléket a korábbi szabályok szerint, azok egyes helyeken még élhetnek a régi ingyenes kvótával. Július 1-je után azonban már az új díjszabás lesz érvényben.
Érdemes előzetesen tájékozódni a helyi hulladékudvarnál
Nem minden hulladékudvar fogad építési-bontási törmeléket. Ezért mielőtt valaki utánfutóval vagy zsákokkal elindulna, mindenképpen célszerű ellenőriznie, hogy a kiválasztott lakossági hulladékudvar átvesz-e ilyen anyagot.
Az is hasznos, ha előre utánajárnak, milyen mennyiséget tudnak fogadni, milyen nyitvatartással működnek, szükséges-e időpontfoglalás, milyen dokumentumokat kérnek, és pontosan mely hulladéktípusokat veszik át.
Különösen fontos, hogy veszélyes anyag ne kerüljön a leadott sitt közé. Az azbeszt, a kátrányos anyag, a festékes hulladék, a vegyszeres maradék vagy más veszélyes összetevő külön szabályok alá tartozhat, és nem keverhető a normál építési-bontási hulladékkal.
Nőhet az illegális lerakás kockázata
A változás egyik lehetséges következménye, hogy egyesek megpróbálják elkerülni a díjfizetést. Ez növelheti az illegális hulladéklerakás veszélyét, amely komoly környezetvédelmi probléma.
A sitt erdőszélre, mezőre, út mellé vagy elhagyott területre borítása nemcsak szabálytalan, hanem káros is. Rontja a környezet állapotát, veszélyeztetheti a talajt és a vízbázist, ráadásul az eltakarítás költsége végül gyakran az önkormányzatokra vagy az adófizetőkre hárul.
Bár a 36 forintos kilogrammonkénti díj sokaknak plusz terhet jelent, a hulladékudvari leadás továbbra is biztonságosabb és szabályosabb megoldás, mint az illegális lerakás, amely bírságot és komoly kellemetlenségeket is maga után vonhat.
Hogyan lehet csökkenteni a költségeket?
Aki felújítás előtt áll, annak érdemes előre végiggondolnia, hogyan lehet kevesebb hulladékot termelni. A bontás során hasznos lehet az anyagok különválogatása, mert nem minden kerül feltétlenül ugyanabba a kategóriába.
Ami újrahasznosítható vagy más módon leadható, azt érdemes külön kezelni. Egyes építőanyagok mások számára még hasznosak lehetnek. Jó állapotú tégla, cserép, burkolólap, ajtó, ablak vagy szerelvény akár el is adható vagy elajándékozható. Így kevesebb kerül hulladékba, és csökkenhet a fizetendő mennyiség is.
A kivitelezővel is célszerű előre egyeztetni arról, ki felel a törmelék elszállításáért és leadásáért. Ha vállalkozó végzi a munkát, fontos tisztázni, hogy a sitt kezelése benne van-e az árban, vagy külön kell érte fizetni. A lakossági hulladékudvarok továbbra sem vállalkozói hulladék elhelyezésére szolgálnak.
Mire figyeljen az, aki július után visz sittet?
Július 1-je után annak, aki építési-bontási hulladékot szeretne leadni, több dologra is figyelnie kell. Vigyen magával személyi igazolványt és lakcímkártyát, ellenőrizze előre, hogy a hulladékudvar fogad-e sittet, számoljon a 36 forintos kilogrammonkénti díjjal, és készüljön arra, hogy a számla utólag érkezik.
Érdemes a hulladékot lehetőség szerint rendezett módon, zsákokban vagy jól kezelhető formában vinni, mert ez megkönnyítheti az átvételt. A vegyes, szennyezett vagy nem megfelelő hulladék gondot okozhat, ezért a leadási szabályokat célszerű előre átnézni.
Nagy változás a lakosság számára
A korábbi ingyenes kvóta megszűnése sok embernek érzékelhető változást jelent majd. Azoknak, akik csak ritkán újítanak fel, ez talán egyszeri pluszköltség lesz. Azoknak viszont, akik most terveznek nagyobb átalakítást, már a költségvetés részeként kell vele számolniuk.
A döntés mögött érthető szempontként jelenik meg a visszaélések visszaszorítása és a hulladékkezelési rendszer fenntarthatósága, a lakosság számára azonban mindez akkor is újabb kiadást jelent. Különösen nehéz lehet azoknak, akik saját kezűleg, spórolásból végzik a felújítást, és eddig számoltak az ingyenes leadási lehetőséggel.
A legfontosabb tudnivalók röviden
Július 1-jétől megszűnik az építési-bontási hulladék eddigi ingyenes lakossági kvótája a MOHU rendszerében. A korábban sok helyen díjmentesen leadható évi 500 kilogramm sitt ezután 18 000 forintba kerül, mivel az új díj 36 forint kilogrammonként.
A mennyiségi korlátozás megszűnik, de minden leadott kilogramm után fizetni kell. A szolgáltatás továbbra is csak lakossági ügyfeleknek érhető el, személyi igazolvány és lakcímkártya szükséges hozzá, meghatalmazással pedig nem vehető igénybe. A számlát utólag küldik ki, és a megadott határidőig kell rendezni.
Aki felújításra készül, annak mostantól nemcsak az anyagárral és a munkadíjjal, hanem a bontási törmelék leadásának költségével is érdemes előre számolnia.