Új irányt szabna a kormány a magyarországi kiskereskedelemnek. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Lidl Magyarország vezetőségével egyeztetett, majd a megbeszélés után egyértelművé tette: a kabinet több magyar terméket szeretne viszontlátni az üzletek polcain, nagyobb teret adna a hazai beszállítóknak, és közben a kereskedelmi láncokra vonatkozó szabályozást is áttekintené. Ez azonban egyelőre nem hoz azonnali változást a Lidl, az Aldi, a Penny vagy más áruházláncok mindennapi működésében. Nem jelentettek be kötelező magyartermék-arányt, és arról sem született döntés, hogy valamelyik konkrét előírást eltörlik. A kormány jelenleg egyeztet, és azt vizsgálja, mely szabályokat érdemes fenntartani, illetve melyek jelentenek indokolatlan terhet a vállalkozásoknak. A terv jelentősége ugyanakkor vitathatatlan lehet, hiszen több millió vásárlót, több száz hazai beszállítót és Magyarország legnagyobb kiskereskedelmi szereplőit is érintheti.
Új alapokra helyeznék a kapcsolatot a nagy boltláncokkal
Kapitány István vasárnap este, Facebook-bejegyzésében számolt be arról, hogy a kormány új alapokra szeretné helyezni az együttműködést a kiskereskedelmi szereplőkkel. A miniszter a Lidl Magyarország vezetőivel folytatott tárgyaláson többek között a jelenlegi szabályozási környezetet, a kereskedelmet érintő nehézségeket, a beruházási lehetőségeket és a magyar beszállítók helyzetét tekintette át. A Lidl delegációját Szlavikovics Zita igazgatósági elnök vezette.
A kabinet által megfogalmazott alapelv szerint minden olyan intézkedést, amely a magyar családok érdekeit szolgálja, továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor más megítélés alá esnek azok az előírások, amelyek nem hozzák az elvárt eredményt, vagy a kormány szerint feleslegesen nehezítik a vállalkozások működését. Kapitány István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ahol indokolt, változtatni fogunk.”
Fontos: konkrét szabály eltörlését még nem jelentették be
A bejelentés egyik leglényegesebb eleme éppen az, ami nem hangzott el. A kormány egyelőre nem közölte, pontosan mely kiskereskedelmi előírásokat szeretné módosítani vagy megszüntetni. Emiatt most még korai lenne azt állítani, hogy biztosan eltörlik például valamelyik adót, az árréskorlátozást vagy más, a nagy kereskedelmi láncokat érintő kötelezettséget.
Az eddigi közlés tehát szabályozási felülvizsgálatról és egyeztetésről szól, nem pedig már elfogadott jogszabály-módosításról. A vásárlók számára ez azt jelenti, hogy hétfőtől nem változnak meg automatikusan sem az árak, sem az üzletek kínálatára vonatkozó szabályok.
Több magyar terméket szeretnének a polcokon látni
A tárgyalás másik központi témája a magyar termékek és a hazai beszállítók helyzete volt. A kormány célja az, hogy a nagy kereskedelmi hálózatok nagyobb piacot biztosítsanak a magyar vállalkozások termékeinek. Ez nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy egy hazai boltban több magyar sajt, húskészítmény, tejtermék, zöldség vagy feldolgozott élelmiszer jelenjen meg.
A tervek ennél tovább mutatnak. A kormány azt is szeretné elérni, hogy a Magyarországon működő nemzetközi láncok kapcsolatrendszerén keresztül több magyar vállalkozás jusson el külföldi piacokra. Egy olyan hálózat esetében, mint a Lidl, ez komoly lehetőséget jelenthet, hiszen egy sikeres magyar beszállítói termék nemcsak a hazai boltokban, hanem más európai országok üzleteiben is megjelenhet.
Már most is komoly üzletet jelentenek a magyar beszállítók a Lidlnek
A magyar termékek külföldi értékesítése nem csupán távoli elképzelés. A Lidl Magyarország saját, 2026 júliusában publikált üzleti beszámolója szerint a vállalat 2025-ös gazdasági évében nagyjából 125 magyar vállalkozás több mint 650 terméke jutott el külföldi piacokra a Lidl hálózatán keresztül. A külföldi Lidl-áruházaknak közvetlenül értékesített magyar termékek értéke a cég közlése alapján 160 milliárd forintot tett ki, ami csaknem 15 százalékos éves növekedést jelentett.
Ez jól mutatja, miért fordít a kormány ekkora figyelmet a nemzetközi kereskedelmi láncokra. Ha egy magyar gyártó bekerül egy ilyen rendszerbe, a hazai, tízmilliós piac mellett akár több ország több tízmillió vásárlója is elérhetővé válhat számára.
A magyar tej már most is jelentős szerepet kap
Jó példa erre a tej és a tejtermékek piaca. A Lidl tájékoztatása szerint a 2025-ös gazdasági évben mintegy 99 millió liter, magyar beszállítóktól származó ESL- és UHT-tejet értékesített Magyarországon. A vállalat közlése alapján az állandó kínálatban közel 120 féle, kizárólag magyar beszállítóktól származó tej és tejtermék szerepel.
A hazai tejtermékek egy része külföldre is eljutott. A cég szerint egyetlen gazdasági év alatt 11,5 milliárd forint értékű magyar tej és tejtermék került 16 európai országba a hálózaton keresztül. Vagyis a kormány által most megfogalmazott modellnek már létezik működő példája.
Miért fontos a külföldi piac egy magyar gyártónak?
A magyar piac mérete természetesen korlátozott. Egy élelmiszeripari vállalkozás számára ezért óriási különbséget jelenthet, ha nemcsak néhány száz hazai üzletet tud kiszolgálni, hanem egy nagy nemzetközi lánc több országban működő hálózatába is bekerül.
A nagyobb értékesítési volumen stabilabb termelést és hosszabb távú szerződéseket tehet lehetővé. Ez a beruházásokat is segítheti: egy vállalkozás könnyebben vásárol új gépsort, épít új üzemet vagy vesz fel több munkavállalót, ha előre kiszámíthatóan nagy mennyiségre van vevője.
Ehhez persze komoly követelményeknek is meg kell felelni. A nemzetközi láncok általában nagy mennyiséget, egyenletes minőséget, pontos szállítást és szigorú élelmiszer-biztonsági feltételek teljesítését várják el.
A Lidl már több száz magyar vállalkozással dolgozik
A Lidl saját beszállítói programjának tájékoztatója szerint a vállalat közel 469 magyar vállalkozással működik együtt, a vásárlók pedig évente közel 4000 hazai termékkel találkozhatnak a kínálatában. A különböző időszakokban közzétett vállalati adatok között lehet eltérés attól függően, hogy mit tekintenek magyar terméknek, beszállítónak vagy időszakosan forgalmazott árucikknek, de az nagyságrendileg jól látszik, hogy több száz hazai cég vesz részt a beszállítói rendszerben. A kormány most ezt a lehetőséget szeretné tovább bővíteni.
Nemcsak a Lidl lehet érintett
Bár a mostani konkrét egyeztetés a Lidl Magyarországgal zajlott, Kapitány István bejelentése nem csupán egyetlen áruházláncra vonatkozott. A miniszter által megfogalmazott cél általánosságban a kiskereskedelmi szereplőkkel való együttműködés átalakítására irányul. Ezért a későbbi egyeztetések és az esetleges szabályváltozások más nagy láncokat is érinthetnek.
Ide tartozhatnak a Magyarországon működő diszkontok, hipermarketek, szupermarketek és más jelentős kereskedelmi vállalatok. Ugyanakkor jelenleg nem jelentettek be olyan konkrét előírást, amely például a Lidl, az Aldi vagy a Penny számára kötelezővé tenné a magyar termékek meghatározott arányú forgalmazását.
A boltokat most több komoly szabály is érinti
A kiskereskedelem szabályozása az elmúlt években jelentősen átalakult. 2026-ban például továbbra is érvényben van a sávos kiskereskedelmi adó. A hatályos szabályok szerint a 2026-ban induló adóévben az 1 milliárd forintig terjedő adóalaprész adómentes, 1 és 50 milliárd forint között 0,15 százalékos, 50 és 150 milliárd forint között 1 százalékos, 150 milliárd forint felett pedig 4,5 százalékos az adó mértéke. Ez különösen a legnagyobb forgalmú kereskedelmi vállalatok számára jelenthet komoly tételt.
Árréskorlátozás is működik
Szintén fontos eleme a jelenlegi szabályozásnak az egyes termékkategóriákra vonatkozó árréskorlátozás. A 2026-ban törvényi szintre emelt előírások szerint meghatározott élelmiszereknél az alkalmazható kiskereskedelmi árrés fő szabály szerint nem lehet magasabb a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrésnél, illetve legfeljebb 10 százalék lehet. Bizonyos drogériai termékeknél szintén él az árréskorlátozás, ott az abszolút felső határ 15 százalék.
A szabályozás a saját márkás termékek arányára és az ellátás folyamatosságára vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
De nem tudjuk, ezek közül melyikhez nyúlna hozzá a kormány
Kapitány István mostani bejelentéséből nem derül ki, hogy a kiskereskedelmi adó, az árréskorlátozás vagy valamely más konkrét szabály módosítását tervezik-e. Ezek csupán példák arra, milyen jelentős állami előírások mellett működik jelenleg a kereskedelmi szektor.
A miniszter elmondása szerint a szabályozási rendszert átvizsgálják, és azokhoz a pontokhoz nyúlhatnak hozzá, amelyek nem teljesítik megfelelően a céljukat, vagy indokolatlanul gátolják a működést és a beruházásokat. Amíg azonban konkrét törvény- vagy rendeletmódosítás nem jelenik meg, nem lehet biztosan megmondani, mely kötelezettségek változnak.
A Lidl esetében milliárdos tételekről beszélünk
Hogy mekkora jelentősége van a szabályozási környezetnek a nagy láncok számára, azt jól mutatják a Lidl legfrissebb pénzügyi adatai is. A vállalat saját közlése szerint a 2025-ös gazdasági évben 1485,8 milliárd forintos árbevételt ért el Magyarországon. Adózott eredménye 34,6 milliárd forint volt, miközben a kiskereskedelmi különadóra és a társasági adóra együttesen több mint 64 milliárd forintot fizetett.
A Lidl ugyanebben az időszakban saját közlése szerint 74,7 milliárd forintot fordított hazai fejlesztésekre. Ezek alapján jól látszik, hogy egy szabályváltozás a legnagyobb láncoknál akár több milliárd forintos üzleti döntéseket is befolyásolhat.
A kormány beruházásokat is szeretne
Kapitány István szerint olyan kereskedelmi környezetre van szükség, amely egyszerre több célt is képes teljesíteni. Védelmet kell nyújtania a fogyasztók érdekeinek. Fenn kell tartania a tisztességes piaci versenyt. Emellett viszont nem teremthet olyan akadályokat, amelyek miatt a vállalatok elhalasztják beruházásaikat vagy visszafogják fejlesztéseiket.
Ez meglehetősen érzékeny egyensúly. A fogyasztók természetesen alacsony árakat szeretnének, a beszállítók tisztességes felvásárlási árakat és stabil piacot, a kereskedők pedig kiszámítható működési és szabályozási környezetet. A kormány most azt állítja, hogy ezt a három érdeket próbálja közelebb hozni egymáshoz.
Több magyar termék jelenthet olcsóbb árakat?
Ezt fontos külön is leszögezni: attól, hogy egy termék Magyarországon készül, még nem következik automatikusan, hogy olcsóbb lesz egy külföldi alternatívánál. Az ár a termelési költségektől, az energiaáraktól, a bérektől, a csomagolástól, a szállítástól, az alapanyagoktól, az adóktól és a kereskedelmi feltételektől is függ.
A hazai beszerzésnek ugyanakkor lehet logisztikai előnye, és a rövidebb ellátási lánc bizonyos termékeknél kedvezőbb költségeket eredményezhet. De nincs olyan hivatalosan bejelentett kormányzati ígéret, amely szerint a több magyar termék önmagában árcsökkenést hozna a vásárlóknak.
A vásárlóknak a választék is fontos
A magyar termékek előretörése mellett az is lényeges, hogy a vásárlók továbbra is megfelelő választékból dönthessenek. A kereskedelmi láncok részben azért tudnak kedvező árakat elérni, mert nemzetközi szinten nagy mennyiségben vásárolnak. Ezért egy sikeres új rendszernek egyszerre kell ösztönöznie a magyar beszállítókat, és megőriznie az árversenyt.
Ha ugyanis egy termékkategóriában csökkenne a verseny, annak akár árfelhajtó hatása is lehetne. A jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján ezért a magyar termékek támogatása mellett a tisztességes verseny fenntartása is cél.
A kisebb magyar vállalkozások számára ez komoly lehetőség lehet
A bejelentés hosszabb távon a hazai kis- és középvállalkozások számára hozhatja a legnagyobb előnyt – feltéve, hogy valóban több beszállítói lehetőség nyílik meg előttük. Egy kisebb élelmiszergyártó számára az egyik legnehezebb feladat sokszor nem is maga a termék előállítása, hanem a stabil értékesítési csatorna megtalálása.
Egy országos áruházláncba bekerülni önmagában is jelentős előrelépést jelenthet. Ha pedig a terméket külföldi üzletekbe is sikerül eljuttatni, abból akár exportképes középvállalat is kinőhet. A Lidl 2025-ös gazdasági évben elért, 160 milliárd forintos magyar beszállítói exportja jól mutatja, hogy ez nem pusztán elméleti lehetőség.
Nem csak a kereskedelmi láncokat hallgatják meg
A kormány nem kizárólag a nagy áruházláncok vezetőivel kíván tárgyalni. Kapitány István szerint magyar vállalkozásokkal, beszállítókkal és szakmai szervezetekkel is egyeztetnek. Ennek oka az, hogy a vállalkozások mindennapi működése során olyan problémák is felszínre kerülhetnek, amelyek egy minisztériumi háttérelemzésből nem feltétlenül látszanak.
A kabinet tehát a közvetlen piaci tapasztalatokat is be akarja építeni a későbbi döntésekbe.
Nem biztos, hogy minden szereplő ugyanazt szeretné
A tárgyalások egyik legnehezebb része várhatóan az lesz, hogy a különböző szereplők érdekei nem minden esetben egyeznek meg. Egy termelő magasabb felvásárlási árat szeretne. A kereskedő alacsonyabb beszerzési költséget. A vásárló pedig minél alacsonyabb fogyasztói árat.
Miközben az állam adóbevételt szed, árszabályozással védi a fogyasztókat, ugyanakkor beruházásokat és gazdasági növekedést is szeretne elérni. Ezért az „új alapokra helyezett együttműködés” valódi tartalma csak akkor válik igazán láthatóvá, amikor megjelennek az első tényleges jogszabályjavaslatok.
Mikor változhat bármi a boltokban?
Erre jelenleg nincs konkrét időpont. A szeptember 6-án nyilvánosságra hozott bejelentés egy egyeztetési és szabályozási felülvizsgálati folyamat kezdetét jelzi. Ezt követhetik újabb tárgyalások más kiskereskedőkkel, beszállítókkal és érdekképviseletekkel.
Ha a kormány arra jut, hogy valamelyik szabályt módosítani kell, akkor annak jogszabályi formát kell öltenie. Csak ekkor lehet majd pontosan megmondani, mikortól, mely üzletekre és milyen formában vonatkozik az adott változás.
Erre számíthatnak most a vásárlók
A legfontosabb tehát az, hogy 2026. szeptember 7-én még nem lépett életbe új szabály a boltokban. Nem jelentettek be kötelező magyartermék-kvótát. Arról sem született döntés, hogy valamelyik jelenlegi kereskedelmi terhet biztosan eltörlik.
Ami viszont már világos: a kormány több magyar terméket szeretne a hazai üzletekben, nagyobb exportlehetőséget teremtene a magyar beszállítóknak, és felülvizsgálná a kiskereskedelmi szabályozás egyes részeit. A Lidl-lel folytatott találkozó ennek az új párbeszédnek az egyik első látványos állomása volt.
A következő hetek és hónapok dönthetik el, hogy mindebből mit érzékel majd a vásárló a boltban: több magyar árut, új beszállítókat, változó szabályokat – vagy akár mindhárom egyszerre.