Skip to content

Üzenetet kapott Vlagyimir Putyintól Magyar Péter: az orosz nagykövet szerint súlyos következménye lehet

Kemény figyelmeztetés érkezett Moszkvából Magyar Péter kormányának: Oroszország súlyos pénzügyi és jogi következményekkel helyezett kilátásba, ha Magyarország kiszorítaná a Roszatomot a Paks II. beruházásból. Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet a Demokratának adott interjújában egyértelművé tette, hogy Moszkva ragaszkodik a korábban megkötött megállapodásokhoz, miközben a magyar kormány már hónapok óta vizsgálja, érdemes-e változatlan formában folytatni az atomerőmű építését. A diplomata kijelentései különösen annak fényében súlyosak, hogy Magyar Péter korábban komoly aggályokat fogalmazott meg a beruházás költségeivel és késedelmével kapcsolatban. A projekt jövőjéről egyelőre nem született végleges döntés, az orosz fél azonban már most jelezte, milyen ára lehet a szerződés felmondásának.

Moszkva egyértelmű figyelmeztetést küldött

„A hatályos megállapodások egyoldalú felmondása elkerülhetetlenül súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járna” – jelentette ki Sztanyiszlavov. „A hatályos megállapodások egyoldalú felmondása elkerülhetetlenül súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járna” – jelentette ki Sztanyiszlavov.

Az orosz nagykövet elmondása szerint a Roszatom készen áll arra, hogy folytassa az együttműködést, és minden felmerülő műszaki, illetve pénzügyi kérdésre választ adjon. Ugyanakkor azt is szóvá tette, hogy az új magyar kormány által elindított átvilágítás már csaknem fél éve tart, és Moszkva számára továbbra sem világos, mikor zárul le. A figyelmeztetés az orosz állam hivatalos diplomáciai képviselőjétől érkezett. Arról azonban nincs nyilvános információ, hogy Vlagyimir Putyin személyesen adott volna utasítást az üzenet megfogalmazására.

Finnországot és Bulgáriát hozták fel elrettentő példaként

A nagykövet két európai ország tapasztalataira hivatkozott. Bulgária korábban megszakított egy orosz közreműködéssel tervezett atomerőmű-beruházást, majd jelentős kártérítési kötelezettséggel szembesült. Finnország 2022-ben állította le a Roszatommal közös Hanhikivi-projektet, amelyből azóta összetett nemzetközi jogviták alakultak ki. A 2026-os választottbírósági döntés értelmezéséről az orosz és a finn fél eltérő állításokat tett.

Az üzenet lényege világos: Moszkva szerint Magyarország sem számíthat arra, hogy következmények nélkül léphet ki a meglévő szerződésekből. A tényleges fizetési kötelezettség azonban a megállapodások feltételeitől és egy esetleges jogvita eredményétől függne.

Magyar Péter szerint akár meg is duplázódhattak a költségek

A magyar kormány azért vizsgálja felül a beruházást, mert a projekt az eredeti ütemtervhez képest jelentős késésben van. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a költségek akár az eredetileg tervezett összeg kétszeresére is emelkedhettek.

Ságodi Attila, a Paks II. Zrt. igazgatósági elnöke november közepén azt közölte, hogy a teljes körű felülvizsgálatot még 2026 végéig szeretnék lezárni. A vizsgálat nemcsak a költségekre, hanem a technológiai, műszaki és jogi feltételekre is kiterjed. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov eközben azt hangsúlyozta, hogy vállalata kész számszerű válaszokat adni a magyar kormány kérdéseire. Az orosz fél szerint azonban a szükséges egyeztetések egyelőre nem kezdődtek meg megfelelő formában.

Most Magyar Péter kormányán a sor

A helyzet azért különösen érzékeny, mert Paks II. nem pusztán egy építkezés, hanem Magyarország hosszú távú energiaellátását meghatározó stratégiai beruházás. A szerződések módosítása jelentős pénzügyi kockázatokat hordozhat, miközben a jelenlegi konstrukció fenntartása is további költségekkel járhat.

A magyar kormánynak ezért azt kell mérlegelnie, melyik megoldás szolgálja jobban az ország hosszú távú érdekeit: a Roszatommal kötött megállapodások fenntartása, azok újratárgyalása vagy egy másik kivitelezési konstrukció. Moszkva most világossá tette az álláspontját, Budapest azonban egyelőre nem döntött. A következő hetekben lezáruló felülvizsgálat így a magyar–orosz kapcsolatok egyik legfontosabb kérdésévé válhat.

Forrás: Demokrata, Jevgenyij Sztanyiszlavov interjúja; Világgazdaság, 2026. november 18.; Telex; Reuters; TASZSZ; Paks II. Zrt.