Újabb fordulatot vett a Nemzeti Kulturális Alap körül hónapok óta egyre jobban dagadó ügy. Molnár Áron néhány nappal Hankó Balázs letartóztatása után már jelezte, hogy egy másik, korábbi fideszes kulturális miniszterhez köthető iratokat is nyilvánosságra hoz – hétfőre pedig meg is érkezett az első dokumentum. A színész-aktivista egy közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válaszra hivatkozva azt állítja, hogy Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egykori főigazgatója közel 32 millió forintos, vagyis több mint 16 havi fizetésnek megfelelő „búcsúpénzzel” távozott 2024-ben. Molnár ezt Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter időszakához kapcsolja. Fontos különbség azonban, hogy ez még nem Hankó Balázs történetének ismétlődése: Csák Jánossal szemben jelenleg nincs nyilvánosan ismert gyanúsítás, őrizetbe vétel vagy letartóztatási indítvány. Vagyis vezetőszárról egyelőre korai beszélni. Az viszont már most látszik, hogy Molnár Áron tovább bontja az NKA korábbi működésének részleteit, és a történet időben egyre távolabbra nyúlik vissza Hankó miniszterségénél.
Molnár előre jelezte: „kemény lesz”
A sztori a hétvégén vett újabb irányt, amikor Molnár Áron reagált Orbán Viktor egyik zárt körű beszédére.
Orbán a kiszivárgott felvételen arról beszélt, hogy korábbi kormányának saját kulturális programja volt, és bizonyos, általa elutasított kulturális irányzatokat nem akart állami pénzből támogatni. Molnár ezt úgy értelmezte, hogy a volt miniszterelnök gyakorlatilag maga is megerősítette: a kulturális források elosztásában politikai és világnézeti szempontok is szerepet kaptak. Ez azonban még nem azonos azzal a büntetőjogi gyanúval, amely miatt Hankó Balázs ellen eljárás indult. Az ügyészség ugyanis nem egyszerűen kulturális preferenciákat vizsgál, hanem azt, hogy közpénzt jogellenesen, a formális döntéshozatal megkerülésével használtak-e fel.
Molnár a videó végén azonban bedobott még egy mondatot is. Azt mondta, a leleplezéseknek nincs vége, és Hankó után egy másik korábbi fideszes „kultuszminiszterrel” kapcsolatban is új információkat készülnek bemutatni. Majd hozzátette: „kemény lesz”.
Nem kellett sokat várni: előkerült Csák János neve
Hétfőn aztán Molnár már konkrét irattal jelentkezett. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egy közérdekű adatigénylésre adott válaszából kiderült, hogy Bús Balázs 2024 februárjában bruttó 31 millió 875 ezer forintos „egyéb járandóságot” kapott, amikor közös megegyezéssel megszűnt az NKTK főigazgatói jogviszonya. A dokumentum szerint ez az összeg valamivel több mint 16 havi főigazgatói illetménynek felelt meg. Molnár ezt nevezte „búcsúpénznek”, és a döntést Csák János akkori kulturális és innovációs miniszterhez kötötte.
31 millió 875 ezer forint egyetlen távozáskor
Önmagában a szám is feltűnő. Ha valóban valamivel több mint 16 havi főigazgatói illetményről van szó, akkor Bús egy közös megegyezéssel lezárt vezetői jogviszony után egyszerre közel két és fél évnyi minimálbér többszörösét vihette haza. Molnár Áron ezért azt kérdezi, milyen indokkal volt szükség ekkora kifizetésre, és pontosan milyen döntési folyamat előzte meg azt.
A dokumentum a pénz kifizetését igazolja, de önmagában nem bizonyítja, hogy a juttatás jogellenes lett volna vagy bűncselekmény történt. Ehhez azt is látni kellene, milyen szerződés alapján, milyen jogcímen, ki döntött róla, és hogy a lépés megfelelt-e az érvényes szabályoknak.
Bús Balázs egyszerre két fontos pozícióban is dolgozott
Molnár szerint a történet azért is különösen érdekes, mert Bús Balázs ebben az időszakban nem csupán egy állami intézmény vezetője volt. Egyszerre töltötte be az NKA alelnöki tisztségét, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatói posztját is, amely a támogatási döntések végrehajtásáért felelt.
Molnár azt állítja, hogy ennek érdekében az NKTK belső működési szabályzatát is módosították. Ha ez valóban így történt, az önmagában még nem feltétlenül jelent jogsértést. A kérdés inkább az, ki döntött erről, mi indokolta a változtatást, és okozott-e összeférhetetlenségi vagy ellenőrzési problémát az, hogy ugyanaz a személy ilyen erős szerepet vitt a támogatási rendszer több pontján.
2024 februárjában különös kettős távozás történt
A nyilvánosságra került irat szerint 2024. február 15-én Bús NKA-alelnöki megbízása és NKTK-főigazgatói jogviszonya is megszűnt. Az utóbbihoz kapcsolódott a csaknem 32 millió forintos járandóság. A történet azonban itt nem állt meg. Nyolc hónappal később, 2024 októberében Bús ismét NKA-alelnöki megbízást kapott. Addigra Csák János már távozott a minisztérium éléről, és helyét Hankó Balázs vette át. Bús második NKA-alelnöki megbízása végül 2026 áprilisában ért véget.
Később jött az NKA-botrány
Nem sokkal ezután Bús Balázs neve már egészen más összefüggésben került elő. Az NKA-ügyben zajló nyomozás során júniusban őrizetbe vették, majd letartóztatták. Az ügyészség szerint az NKA döntéshozatali rendszerében 2024 végétől olyan szabálytalanságok történhettek, amelyek 1079 támogatási döntéssel együtt összesen több mint 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak. Bús tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és magát politikai fogolyként írta le. Büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági döntés továbbra sincs.
Hankó után már az elődje időszaka is terítékre kerül
Eddig az NKA-ügy egyik központi politikai szereplője Hankó Balázs volt, hiszen a legsúlyosabbként vizsgált támogatási döntések jelentős része az ő miniszterségének idejére esik. Most azonban Molnár Áron már az előző kulturális miniszter, Csák János időszakának döntéseit is elkezdte elővenni. Ez azért fontos, mert ha további dokumentumok is napvilágra kerülnek, a vizsgálat politikai idővonala jóval korábbra nyúlhat vissza.
Ez persze még nem jelenti automatikusan azt, hogy a jelenlegi büntetőeljárás Csák Jánosra is kiterjed. Csák János 2022 és 2024 között vezette a Kulturális és Innovációs Minisztériumot. Távozása után Hankó Balázs lett a tárca vezetője. Ettől különösen érzékeny Molnár mostani bejelentése, hiszen ugyanannak a minisztériumnak két egymást követő vezetőjéről van szó. Hankó ellen már büntetőeljárás folyik, mentelmi jogát felfüggesztették, gyanúsítottként kihallgatták, majd a bíróság elrendelte a letartóztatását. Csák esetében jelenleg ilyen eljárási lépésről nincs nyilvános információ.
Vezetőszár? Jelenleg ezt még korai lenne kijelenteni
Az NKA-ügy elmúlt hónapjainak képei miatt érthető, hogy minden új név felbukkanásakor rögtön felmerül a kérdés: vajon ki lesz a következő? Az ügyben már több korábbi vezetőt és tisztviselőt letartóztattak, néhány gyanúsítottat pedig valóban vezetőszáron vittek a bíróság elé. Csák Jánosnál azonban jelenleg nincs olyan, nyilvánosan ismert hatósági lépés, amelyből őrizetbe vételre vagy letartóztatásra lehetne következtetni. Nem ismert az sem, hogy gyanúsítottként hallgatták volna ki, ahogy az sem, hogy az ügyészség bármilyen kényszerintézkedést kezdeményezett volna vele szemben.
Molnár dokumentumai kérdéseket vethetnek fel, de egy közérdekű adatigénylésből előkerült kifizetési adat még nem egyenlő egy büntetőügy bizonyítékával.
Molnár viszont azt sugallja, ennél jóval több következhet
És talán ez a történet legizgalmasabb része. A színész-aktivista nem úgy beszélt a mostani dokumentumról, mintha az lenne a lezárás. Éppen ellenkezőleg: azt jelezte, hogy a héten további iratok is nyilvánosságra kerülhetnek egy korábbi fideszes kulturális miniszter döntéseivel kapcsolatban. A közel 32 milliós Bús-kifizetés ezért könnyen lehet, hogy csak az első eleme egy nagyobb iratcsomagnak. Hogy pontosan milyen további döntések, támogatások vagy személyek kerülnek majd elő, azt Molnár egyelőre nem részletezte teljes egészében.
Orbán beszéde új lendületet adott az ügynek
Az ügy politikai oldalát tovább élezte Orbán Viktor páli beszéde. A volt miniszterelnök zárt körben arról beszélt, hogy a korábbi kormánynak világos kulturális programja volt, és nem kívántak támogatást adni minden kulturális irányzatnak. Molnár szerint ezzel Orbán lényegében igazolta, hogy politikai és ideológiai szelekció működött.
Jogi értelemben önmagában az, hogy egy kormány meghatározott kulturális prioritásokat támogat, még nem bizonyít hűtlen kezelést vagy más bűncselekményt. Az NKA büntetőügye akkor válik igazán súlyossá, ha valóban bizonyítható, hogy a döntéshozatali szabályokat megkerülték, a pénzeket a törvényes céltól eltérően használták fel, vagy előre kijelölt politikai kedvezményezettek kapták meg őket.
Az ügyészség Hankó esetében sokkal konkrétabb állításokat tett
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Hankó Balázs ügyében azt közölte, hogy a támogatási döntések ténylegesen nem minden esetben az ideiglenes kollégiumban születtek meg. A megalapozott gyanú szerint Hankó, illetve esetleg más személyek határozhattak a támogatásokról. Egyes döntések állítólag még a hivatalos kollégiumi eljárást is megelőzték, bizonyos kiemelt támogatásoknál pedig a döntés már a kérelem benyújtása előtt megszülethetett. Az ügyészség összesen 1079 esetről és 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról beszél.
Az „esetlegesen más vagy mások” fordulat most különösen figyelemre méltó
Az ügyészség Hankó ügyében kiadott közleményének egyik legérdekesebb mondata az volt, hogy a tényleges döntéseket Hankó Balázs, illetve „esetlegesen más vagy mások” hozhatták. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy Csák Jánosra gondoltak volna. Az időpontok miatt sem szabad automatikusan összekapcsolni a két történetet: a Hankóval összefüggésben részletezett 17,3 milliárdos támogatási kör jelentős része későbbi időszakhoz kötődik. Molnár mostani dokumentuma ugyanakkor arra mutat rá, hogy a kulturális támogatási rendszer korábbi személyi és vezetői döntései körül is maradtak még tisztázandó kérdések.
Bús 32 milliója önmagában nem bizonyít korrupciót
Ez talán a legfontosabb jogi elválasztóvonal. A dokumentum erős bizonyíték arra, hogy a kifizetés megtörtént. De nem bizonyítja azt, hogy a juttatás törvénytelen volt. A két állítás között nagy a különbség. Elképzelhető, hogy a szerződés vagy a közös megegyezés jogszerűen lehetővé tette ezt az összeget. Ugyanakkor teljesen jogos kérdés, hogy egy közpénzből működő szervezet vezetője miért kapott több mint 16 havi illetménynek megfelelő pénzt egy közös megegyezéses távozáskor. Erre érdemi magyarázatot kellene adni.
A legérdekesebb talán mégis az időzítés
Bús Balázs 2024 februárjában távozott az NKTK főigazgatói posztjáról, majd ugyanabban az évben politikai szerepet vállalt az önkormányzati választáson. Molnár ezért kapcsolja össze a kifizetés időpontját Bús politikai terveivel. Ez azonban Molnár értelmezése; a dokumentum önmagában nem bizonyítja, hogy a járandóságot kampányfinanszírozási céllal fizették volna ki. Ehhez további bizonyítékokra lenne szükség.
Molnár korábban is iratokkal ment neki az NKA-rendszernek
A mostani bejelentést sokan azért veszik komolyabban, mint egy egyszerű politikai posztot, mert Molnár Áron az elmúlt hónapokban már többször hozott nyilvánosságra olyan dokumentumokat, amelyek később a közbeszéd és a hatósági vizsgálatok központi elemei lettek. Az NKA-botrány egyik kiindulópontja is az volt, amikor egy támogatáskezelőnél dolgozó forrás több milliárd forintnyi, kevéssé átlátható támogatási döntésre hívta fel a figyelmét. Molnár ezután kezdte nyilvánosan feldolgozni az adatokat, a kedvezményezetteket és a döntéshozatali folyamatot. Később a NAV és az ügyészség is eljárást indított, majd több tisztviselőt őrizetbe vettek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Molnár dönti el, ki bűnös
A színész-aktivista dokumentumokat tehet közzé, összefüggéseket kereshet és kérdéseket fogalmazhat meg. A büntetőjogi felelősség megállapítása azonban nem az ő feladata. Ezt a nyomozó hatóságoknak kell feltárniuk, az ügyészségnek kell bizonyítania, és végső soron a bíróságnak kell kimondania. Ez különösen fontos most, amikor minden új irat megjelenése után szinte azonnal beindulnak a találgatások arról, kit vehetnek őrizetbe legközelebb.
A Hankó-ügy után már semmilyen név nem tűnik teljesen elképzelhetetlennek
A politikai feszültséget természetesen az adja, hogy alig néhány nappal ezelőtt egy korábbi miniszterrel szemben valóban megtörtént mindaz, amit korábban sokan még nehezen tudtak elképzelni. Hankó Balázs mentelmi jogát felfüggesztették, gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte egy hónapos letartóztatását. Azóta korábbi államtitkár és több NKA-vezető is kényszerintézkedés alatt áll. Ezért minden olyan dokumentum, amely az NKA korábbi vezetési láncának új szereplőjét hozza elő, automatikusan nagyobb figyelmet kap.
Csák János helyzete azonban jelenleg egészen más
Ezt sem lehet eléggé hangsúlyozni. Hankó esetében az ügyészség részletes megalapozott gyanút közölt, mentelmi eljárás zajlott, gyanúsítotti kihallgatás történt, és bíró döntött a letartóztatásról. Csák Jánosnál jelenleg egyik ilyen eljárási lépésről sincs nyilvános információ. A most bemutatott adat tehát politikailag kellemetlen kérdéseket vethet fel, de a „következő letartóztatott miniszter” szerepét egyelőre nem lehet ráhúzni.
Most az lesz a kérdés, mit tartogat még Molnár Áron
A színész-aktivista előzetesen nem csupán egyetlen 32 milliós kifizetésről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy egy újabb korábbi fideszes kulturális miniszterrel kapcsolatban a héten olyan információk érkeznek, amelyek szerinte „kemények” lesznek. Ha további dokumentumok következnek, azokból derülhet ki, pontosan milyen szerepet tulajdonít Molnár Csák Jánosnak a rendszer korábbi működésében. Az is elképzelhető, hogy a most bemutatott kifizetés teljesen jogszerűnek bizonyul, és az is, hogy újabb tisztázandó részletek kerülnek elő.
A történet tehát most még csak most kezd igazán kibontakozni
Molnár Áron első dokumentuma egy konkrét, ellenőrizhető tényt tett nyilvánossá: Bús Balázs NKTK-főigazgatói jogviszonyának 2024-es megszűnésekor bruttó 31 millió 875 ezer forintos járandóságot kapott, ami több mint 16 havi főigazgatói illetménynek felelt meg. A színész-aktivista ezt Csák János miniszteri időszakához köti, és további leleplezéseket ígér. A dokumentum azonban jelen formájában nem bizonyít bűncselekményt, és nincs nyilvános információ arról sem, hogy Csákkal szemben büntetőeljárási kényszerintézkedés készülne.
Újabb politikust vihetnek el vezetőszáron?
Erre ma még csak egy felelős válasz adható: nem tudjuk. A Hankó-ügy megmutatta, hogy a nyomozás valóban eljuthat magas rangú korábbi kormányzati szereplőkig. Az ügyészség ráadásul maga is jelezte, hogy a támogatási döntésekben Hankón kívül más személyek szerepét is vizsgálhatják. De Csák János esetében jelenleg nincs nyilvánosságra hozott gyanúsítás. Amit viszont már most lehet látni, hogy az NKA-ügy idővonala tovább nyúlik vissza, és Molnár Áron nem állt meg Hankó Balázsnál. Előkerült Csák János miniszteri időszaka, egy közel 32 milliós vezetői kifizetés, Bús Balázs kettős szerepe és a támogatási rendszer korábbi működése. Ha pedig Molnár valóban olyan dokumentumokat tesz közzé a következő napokban, mint amilyeneket beharangozott, könnyen lehet, hogy az NKA-botrány következő fejezete már nem kizárólag Hankó Balázsról fog szólni.
Forrásellenőrzés: Magyar Hang, Molnár Áron nyilvános közlései, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő közérdekű adatigénylésre adott válasza, Telex, Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.