Újabb fontos ügy került a nyilvánosság elé: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy december 24-e Magyarországon munkaszüneti nappá váljon. A szakszervezet célja világos: azt szeretné elérni, hogy szenteste ne csupán a családi készülődés, a kapkodás és az utolsó pillanatos bevásárlások ideje legyen, hanem hivatalos pihenőnap is – írja az Index.
A kezdeményezés tétje jelentős. A KASZ-nak szeptember közepéig 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy országos népszavazás lehessen a december 24-i munkaszüneti napról. A Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta az indítványt, így az aláírásgyűjtés elindulhatott. Első pillantásra egyszerűnek tűnhet a kérdés: legyen-e december 24-e munkaszüneti nap? A háttérben azonban jóval összetettebb vita húzódik meg. Egyszerre van szó családokról, munkavállalói jogokról, kereskedelmi dolgozókról, ünnepi nyitvatartásról, gazdasági szempontokról, közpénzről, és arról is, miért kell népszavazásig elvinni egy olyan ügyet, amelyben a szakszervezet szerint látszólag széles társadalmi egyetértés van.
A KASZ hivatalosan is elindította a kezdeményezést
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, röviden a KASZ, a kereskedelemben dolgozók egyik fontos érdekképviseleti szervezete. Tagjai és az általuk képviselt munkavállalók között bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok és más kereskedelmi dolgozók is megtalálhatók. Számukra december 24-e nem feltétlenül a nyugodt családi készülődésről szól. Sokuknak ez az év egyik legmegterhelőbb munkanapja: hosszú sorokkal, siető vásárlókkal, fokozott terheléssel, feszült légkörrel, késői hazaéréssel és azzal a kellemetlen érzéssel, hogy mire végre otthon vannak, az ünnep első pillanataiból már kimaradtak.
A KASZ ezért azt szeretné, ha december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap lenne. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a legtöbb munkavállaló otthon maradhatna, a családjával készülhetne az ünnepre, és nem kellene az utolsó percig dolgoznia.
Szeptember közepéig kell összegyűjteni a 200 ezer aláírást
A népszavazáshoz vezető út első komoly akadálya az aláírásgyűjtés. A KASZ-nak 200 ezer érvényes aláírást kell megszereznie szeptember közepéig. Ez nem csekély feladat, hiszen nem elég, hogy meglegyenek az aláírások, azoknak érvényesnek is kell lenniük. Az érvényes aláírások gyűjtéséhez pontos adatok, szabályosan kitöltött ívek, szervezett jelenlét és széles társadalmi mozgósítás szükséges.
A szakszervezet várhatóan több helyszínen is gyűjti majd a támogatásokat, és a közösségi médiában is folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket arról, hol lehet csatlakozni a kezdeményezéshez. A KASZ már jelezte, hogy közzétett néhány olyan pontot, ahol várják az aláírókat, és a lista a jövőben tovább bővül. Ez azt mutatja, hogy a szervezet országos kérdésként kezeli az ügyet, nem csupán a kereskedelemben dolgozók szűk szakmai problémájaként.
A szakszervezet szerint különös, hogy népszavazásig kell vinni az ügyet
A KASZ közleményének egyik legerősebb állítása az, hogy meglátásuk szerint a témában lényegében egyetértés van a választópolgárok, a kormány és a kezdeményező szakszervezet között. Éppen ezért tartják furcsának, hogy mégis népszavazásra lehet szükség. A szervezet úgy fogalmazott: ha valóban minden érintett fél ugyanazt szeretné, akkor elkerülhető lett volna, hogy közpénzből népszavazást kelljen tartani.
A szakszervezet álláspontja szerint néhány milliárd forintnyi közpénz elköltése helyett tárgyalásos úton is rendezni lehetett volna a kérdést. Ez az érvelés egy különösen érzékeny pontra világít rá. A népszavazás a demokrácia fontos eszköze, ugyanakkor költséges eljárás is. Ha egy ügyben valóban széles politikai és társadalmi egyetértés van, felmerül a kérdés: miért nem születik róla törvényi döntés népszavazás nélkül?
Kétszer kértek egyeztetést, de nem kaptak választ
A KASZ szerint nem rögtön a népszavazás útját választották. A közleményben azt írták, hogy június 1-je óta kétszer is megpróbáltak egyeztetést kezdeményezni a kormánnyal, ám egyik alkalommal sem érkezett válasz. Ezt követően vették át az aláíróíveket a Nemzeti Választási Bizottságtól, és indították el az aláírásgyűjtést.
A szakszervezet álláspontja szerint tehát a népszavazás nem az első megoldás volt, hanem csak azt követően maradt nyitva, hogy nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülni. Ez a rész azért is lényeges, mert a december 24-i munkaszüneti nap nem pusztán munkajogi kérdés, hanem társadalmi egyeztetési ügy is. A kereskedelem szereplői, a munkavállalók, a munkáltatók, a vásárlók és a kormányzat érdekei egyszerre jelennek meg benne.
Miért éppen december 24-e?
December 24-e Magyarországon hivatalosan nem munkaszüneti nap, mégis sok család számára ez az ünnep legfontosabb napja. Ekkor állítják fel a karácsonyfát, ekkor készül a vacsora, sok helyen ekkor érkeznek meg a rokonok, az esti órákban pedig az ajándékozás, a családi együttlét és a meghittség kerülne a középpontba.
A gond az, hogy sokan ezen a napon még dolgoznak. Különösen a kereskedelemben érintettek, hiszen december 24-én a boltokban hagyományosan nagy a forgalom. Sokan az utolsó pillanatban vásárolnak ajándékot, élelmiszert, italokat, édességet vagy éppen olyan termékeket, amelyeket korábban elfelejtettek beszerezni. A munkavállalók szempontjából ez azt jelenti, hogy miközben az ország egyik része már az ünnepre hangolódik, ők még a pult mögött, a kasszában, a raktárban vagy az áruházakban dolgoznak.
A cél: háromnapos karácsonyi ünnep
A KASZ nem csupán egy plusz pihenőnapot szeretne elérni. A szakszervezet célja az, hogy a karácsony háromnapos ünneppé váljon. Ez azt jelentené, hogy december 24-e, 25-e és 26-a együtt alkotná az ünnepi időszakot.
Ez a változás sok család életét megkönnyíthetné. Az ünnep előtti időszak így kevésbé szólna a kapkodásról, a munka utáni rohanásról, az utolsó pillanatos bevásárlásról és arról, hogy sokan fáradtan érkeznek meg a családi vacsorára. Egy hivatalos munkaszüneti nap lehetőséget adna arra, hogy az emberek nyugodtabban készüljenek, több időt töltsenek a családjukkal, vagy egyszerűen csak kipihenjék az év végi hajtást.
Mi lenne azokkal, akiknek mégis dolgozniuk kell?
A kezdeményezés másik fontos eleme, hogy akik december 24-én mégis munkára lennének beosztva, méltányosabb díjazásban részesüljenek. A KASZ elképzelése szerint aki szenteste napján nem tudja elkerülni a munkát, például nyitva tartó üzletekben vagy alapvető szolgáltatásokban dolgozik, az aznapi munkájáért dupla bért kapjon.
Ez a javaslat két dolgot is elismer. Egyrészt azt, hogy vannak olyan munkakörök, ahol ünnepnapon sem állhat le teljesen az élet. Másrészt azt is, hogy az ünnepnapi munkavégzés külön terhet jelent, amelyet nem lehet ugyanúgy kezelni, mint egy átlagos hétköznapot. A kereskedelmi dolgozók esetében ez különösen lényeges. Ha a boltok egy része mégis nyitva maradna, legalább az ott dolgozók kapjanak olyan pótlékot, amely kifejezi: nem szokványos munkanapról van szó.
A pihenés joga és a méltányos bér egyszerre kerül előtérbe
A december 24-i munkaszüneti nap kérdése tehát nem kizárólag arról szól, hogy nyitva legyenek-e a boltok. A mélyebb kérdés az, hogyan tekintünk az ünnepi időre, és mennyire tartjuk fontosnak azok pihenését, akik év közben is sokszor hétvégén, ünnepek előtt vagy hosszabb nyitvatartás idején dolgoznak.
A kereskedelemben dolgozók gyakran akkor vannak a legnagyobb terhelés alatt, amikor a vásárlók számára a legkényelmesebb időszakok következnek. Ünnepek előtt, hétvégéken, akciós időszakokban, iskolakezdéskor, karácsony előtt. Ezért a KASZ kezdeményezése egy tágabb munkavállalói üzenetet is hordoz: az ünnep ne csak azoké legyen, akik időben hazaérnek, hanem azoké is, akik ezt a lehetőséget ma gyakran elveszítik.
Régi ügy, sok korábbi próbálkozással
December 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása nem új gondolat Magyarországon. Évek, sőt évtizedek óta visszatérő kérdés, hogy miért nem kezeljük szentestét hivatalos pihenőnapként, ha a társadalmi szokások alapján a legtöbb család már ezen a napon ünnepel. A téma többször is megjelent a politikai napirenden, ám a kezdeményezések rendre elakadtak.
A parlamentben is voltak próbálkozások, több párt is felvetette a kérdést, de eddig nem született olyan döntés, amely december 24-ét általános munkaszüneti nappá tette volna. A KASZ mostani kezdeményezése ezért nem a semmiből érkezett: egy régi társadalmi igény újabb, szervezett formában való megjelenéséről van szó.
A parlamenti út eddig nem hozott áttörést
A rendelkezésre álló háttér szerint a kezdeményezés 2023-ban is eljutott a parlamentig, ám a kormánypárti többség nem támogatta. A Jobbik több éven át többször is benyújtotta a javaslatot, de a bizottsági szakaszban ismételten elutasították.
A népszavazási út sem alakult egyszerűen. 2024 novemberében a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kérdést, a Kúria azonban 2025 februárjában elutasította a Jobbik kezdeményezését. Később újabb próbálkozás következett, majd más politikai szereplők is jelezték, hogy támogatnák december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Ez a hosszú előtörténet azt mutatja, hogy bár a társadalmi támogatottság jelentősnek tűnik, a jogi és politikai út eddig nem vezetett végleges eredményre.
A Tisza Párt is beállt az ügy mögé
A megadott információk szerint a Tisza Párt is jelezte, hogy kormányra kerülve munkaszüneti nappá tenné december 24-ét. Ez azt mutatja, hogy az ügy már nem csupán szakszervezeti vagy munkavállalói kérdésként jelenik meg, hanem politikai vállalásként is.
A december 24-i munkaszüneti nap azért lehet vonzó politikai téma, mert könnyen érthető, sok embert érint, és érzelmileg is erős hatású. A karácsony családi ünnep, ezért a javaslat könnyen kapcsolódik a mindennapi tapasztalatokhoz. Ugyanakkor éppen ezért különösen fontos, hogy a kérdés ne maradjon puszta politikai szlogennek. A jogszabályi, munkaügyi, bérpótléki, kereskedelmi és gazdasági részleteket is tisztázni kell.
A kormányzati ellenérv: versenyképesség és GDP-kiesés
A korábbi kormányzati érvelés szerint egy újabb munkaszüneti nap visszafogná a gazdasági teljesítményt, gyengítené az ország versenyképességét, és GDP-kiesést okozna. Ez az egyik leggyakrabban felhozott ellenérv minden új munkaszüneti nap bevezetésével szemben.
A gazdasági logika alapján, ha egy nappal kevesebb a munkanap, akkor bizonyos ágazatokban csökkenhet a termelés, a szolgáltatás vagy a forgalom. A kérdés azonban ennél összetettebb. December 24-e sok munkahelyen eleve rövidített, lazább vagy szabadságokkal erősen érintett nap. Több munkáltató már most is lehetővé teszi, hogy a dolgozók szabadságot vegyenek ki, korábban hazamenjenek, vagy aznap csökkentett üzemmódban dolgozzanak. Vagyis a tényleges gazdasági hatást nem lehet úgy számolni, mintha egy teljes értékű, átlagos munkanap esne ki.
A kereskedelemben így is jelentős átrendeződés jöhet
A legnagyobb változást várhatóan a kereskedelmi szektor érezné meg. Ha december 24-e munkaszüneti nappá válna, sok üzlet zárva tartana, vagy csak szűkített körben működne. Ez átrendezné a karácsony előtti vásárlási szokásokat.
A vásárlók valószínűleg előrébb hoznák a bevásárlást december 22-re vagy 23-ra. A kereskedőknek erre fel kellene készülniük: megfelelő készletgazdálkodással, a megelőző napok hosszabb nyitvatartásával, jobb munkaerő-beosztással és világos kommunikációval. Ez kezdetben nehézséget okozhatna, de sok európai országban természetes, hogy a karácsony előtti utolsó napon már korlátozottabb a kereskedelmi élet. A vásárlói szokások alkalmazkodnak, ha a szabály egyértelmű és időben ismert.
A vásárlóknak is változtatniuk kellene
Ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, az a vásárlóktól is tudatosabb tervezést kívánna. Nem lehetne mindent az utolsó délelőttre hagyni. Az ajándékokat, az ünnepi ételekhez szükséges alapanyagokat, az italokat, a gyógyszertári és egyéb szükséges termékeket korábban kellene beszerezni.
Ez elsőre kényelmetlenségnek tűnhet, ám hosszabb távon akár nyugodtabb ünnepi készülődést is eredményezhet. Ha mindenki tudja, hogy december 24-én nem lehet nagybevásárlást intézni, akkor a családok előbb terveznek, a kereskedelmi dolgozók pedig nem az ünnep napján viselik a teljes rohamot. A kérdés tehát nemcsak az, hogy ki dolgozik december 24-én, hanem az is, hogy a társadalom hajlandó-e átalakítani a saját vásárlási szokásait azért, hogy több embernek legyen valódi ünnepe.
A Blikk olvasói szavazása erős támogatottságot mutatott
A megadott információk szerint a Blikk korábbi olvasói szavazásán a válaszadók 91 százaléka támogatta a december 24-i munkaszüneti napot, míg 9 százalék ellenezte. Ez nagyon erős aránynak tűnik, ugyanakkor fontos hozzátenni: egy hírportál olvasói szavazása nem reprezentatív kutatás. Egy ilyen felmérés azt mutatja, hogy az adott cikk olvasói között milyen hangulat uralkodott, de nem feltétlenül tükrözi az ország teljes lakosságának pontos véleményét.
Ennek ellenére jelzésértékű, hogy a téma sok olvasónál erős támogatást vált ki. A KASZ számára most az lesz a kérdés, hogy ez a támogatás aláírásokban is megjelenik-e. A közösségi médiás egyetértés és a tényleges aláírásgyűjtési siker között ugyanis jelentős különbség lehet.
Miért nehéz összegyűjteni 200 ezer aláírást?
Sokan úgy gondolják, hogy ha egy ügy népszerű, akkor a 200 ezer aláírás könnyen összejön. A valóságban ez komoly szervezési feladat. Az embereket el kell érni, meg kell győzni, meg kell találni azokat a helyszíneket, ahol alá tudnak írni, és biztosítani kell, hogy az ívek szabályosan legyenek kitöltve.
A hibás adatok, az olvashatatlan írás, a hiányos információk vagy a duplikációk miatt aláírások eshetnek ki az ellenőrzés során. Ezért a szakszervezetnek nem elég pontosan 200 ezer támogatást összegyűjtenie. A gyakorlatban ennél jóval többre lehet szükség ahhoz, hogy az érvényes aláírások száma is elérje a szükséges küszöböt.
Kiknek lenne a legnagyobb könnyebbség?
A december 24-i munkaszüneti nap elsőként a kereskedelmi dolgozóknak hozna látványos változást. Ők azok, akik ma sok esetben még szenteste napján is dolgoznak, miközben mások már az ünnepre készülnek. De nemcsak őket érintené a változás.
Számos más ágazatban is vannak dolgozók, akiknek december 24-e munkanap: logisztikai munkatársak, szolgáltató szektorban dolgozók, irodai alkalmazottak, gyártásban dolgozók, ügyfélszolgálatosok, közlekedésben és más területeken dolgozó emberek. Egy hivatalos munkaszüneti nap sok családban megkönnyítené a szervezést. Kevesebb szabadságot kellene kivenni, könnyebb lenne a gyerekfelügyelet, a vidéki utazás, a családi találkozó és az ünnepi készülődés.
Nem minden munka állhat le december 24-én sem
Fontos ugyanakkor kimondani: ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, akkor sem állna le minden. Az egészségügy, a mentők, a rendőrség, a tűzoltók, a közlekedés bizonyos részei, egyes közműszolgáltatások, az ügyeleti rendszerek és más nélkülözhetetlen szolgáltatások működésére továbbra is szükség lenne.
Ezért is fontos a javaslat másik eleme: aki mégis dolgozik, az kapjon méltányos díjazást. A dupla bér gondolata pontosan ezt a helyzetet kezeli. Nem lehet mindenkit hazaküldeni, de az ünnepnapi munkát el kell ismerni. Ez különösen azoknál a munkaköröknél lényeges, ahol a dolgozók nem saját döntésükből, hanem beosztás alapján maradnak szolgálatban.
A szakszervezet szerint a népszavazás költsége is kérdés
A KASZ közleményének egyik érdekes pontja, hogy nemcsak a munkaszüneti nap mellett érvel, hanem azt is felveti: miért kell erre népszavazási közpénzt költeni, ha a felek között állítólag egyetértés van? A szakszervezet szerint néhány milliárd forintos költségről lehet szó, amelyet el lehetett volna kerülni, ha időben sikerül egyeztetni és törvényi úton rendezni a kérdést.
Ez az érvelés azért fontos, mert a december 24-i munkaszüneti nap ellen gyakran gazdasági költségeket szoktak felhozni. A KASZ most ezt megfordítja: szerintük maga a népszavazás is költséges, és ha meglenne a politikai akarat, a kérdés olcsóbban és gyorsabban is rendezhető lenne.
Mi történik, ha összegyűlik az aláírás?
Ha a KASZ összegyűjti a szükséges 200 ezer érvényes aláírást, megnyílhat az út az országos népszavazás előtt. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy december 24-e azonnal munkaszüneti nappá válik. A népszavazást le kell folytatni, annak érvényesnek és eredményesnek kell lennie, majd az Országgyűlésnek a döntésnek megfelelően jogszabályt kell alkotnia. Vagyis a folyamat több lépcsőből áll.
A politikai jelentősége azonban már az aláírásgyűjtés sikerének is nagy lenne. Ha rövid idő alatt összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás, az erős társadalmi üzenetet küldene: sokan valóban változást akarnak december 24-e ügyében.
Mi történik, ha nem jön össze az aláírás?
Ha nem sikerül összegyűjteni a szükséges 200 ezer érvényes aláírást, akkor nem lesz népszavazás. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügy végleg lekerül a napirendről. A szakszervezet, politikai pártok vagy civil szereplők később újra elővehetik a kérdést.
A társadalmi nyomás továbbra is fennmaradhat, különösen karácsony közeledtével, amikor minden évben ismét láthatóvá válik, hányan dolgoznak december 24-én. A mostani kezdeményezés tehát akkor is fontos lehet, ha végül nem jut el a népszavazásig, mert ismét a közbeszéd középpontjába állítja a szentestén dolgozók helyzetét.
Mit jelentene ez a családoknak?
A munkaszüneti nap támogatói szerint december 24-e szabadnapként mindenekelőtt a családoknak jelentene segítséget. Több idő jutna az ünnepi készülődésre, a gyerekekre, az idős rokonokra, az utazásra és a pihenésre. Sok családban ma december 24-e nem nyugodt ünnepnap, hanem logisztikai versenyfutás: valaki dolgozik, valaki főz, valaki bevásárol, valaki gyerekekre vigyáz, valaki rokonokért megy, más pedig estére már kimerülten ül le az asztalhoz.
Egy hivatalos pihenőnap nem oldaná meg minden család gondját, de sokaknál enyhítené az év végi feszültséget.
Mit jelentene ez a bolti dolgozóknak?
A bolti dolgozók számára a változás egyszerre lenne szimbolikus és gyakorlati jelentőségű. Szenteste napján nem kellene ugyanúgy beállniuk a kasszába, árut pakolniuk, vásárlói reklamációkat kezelniük vagy a karácsony előtti roham utolsó óráit végigdolgozniuk.
Ez nemcsak pihenőidőt jelentene, hanem társadalmi elismerést is. Azt üzenné, hogy a kereskedelmi dolgozók ünnepe is számít, és nem természetes, hogy mások kényelme miatt nekik az utolsó pillanatig dolgozniuk kell. Aki pedig mégis munkára lenne beosztva, annak a dupla bér legalább anyagi elismerést adhatna az ünnepi munkáért.
A kérdés valójában arról szól, milyen ünnepet akarunk
December 24-e ügye messze túlmutat a munkajogi szabályokon. Arról is szól, hogyan gondolkodunk a karácsonyról. Azt szeretnénk, hogy szenteste a rohanás, az utolsó pillanatos vásárlás és a túlterhelt üzletek napja legyen, vagy azt, hogy minél többen valóban otthon lehessenek?
A modern fogyasztói szokások sokszor eltolják az ünnep hangsúlyait. A vásárlás az utolsó percig tart, a boltok nyitva vannak, a dolgozók kiszolgálnak, a vevők sietnek, mindenki feszültebb. Eközben éppen az a nyugalom tűnik el, amelyről a karácsonynak szólnia kellene. A KASZ kezdeményezése ezért nemcsak egy munkaszüneti napról, hanem társadalmi döntésről is szól: hajlandók vagyunk-e egy nappal korábban befejezni a vásárlást azért, hogy több embernek legyen valódi ünnepe?
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Nemzeti Választási Bizottság helyt adott az indítványnak, így megindulhatott az aláírásgyűjtés. A szakszervezetnek szeptember közepéig 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy országos népszavazás lehessen.
A KASZ szerint különös, hogy közpénzből népszavazást kell tartani egy olyan ügyben, amelyben álláspontjuk szerint a választópolgárok, a kormány és a szakszervezet is alapvetően egyetért. A szervezet azt állítja, hogy június 1-je óta kétszer is próbált egyeztetést kezdeményezni a kormánnyal, de nem kapott választ. A cél az, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen, a karácsony háromnapos ünneppé váljon, és akik szenteste mégis dolgoznak, azok dupla bért kapjanak. A kezdeményezés elsősorban a kereskedelmi dolgozók számára jelentene nagy változást, ugyanakkor a családok széles körét is érintené. A következő hetekben az lesz a döntő kérdés, hogy a társadalmi támogatottság valódi aláírásokban is megmutatkozik-e. Ha igen, akkor december 24-e ügye ismét országos népszavazási kérdéssé válhat.