Orbán Anita külügyminiszter nem csupán a magángépes utazások magas ára miatt tett feljelentést, hanem amiatt is, hogy álláspontja szerint nem vizsgálták meg kellőképpen az olcsóbb utazási lehetőségeket. A Szijjártó Péter vezette korábbi tárca utazásainak átvilágítására hivatkozva legalább négymilliárd forintos többletköltségről beszélt, miközben Havasi Bertalan a feljelentést komolytalannak nevezte.
Orbán Anita 2026. szeptember 15-én jelentette be, hogy feljelentést tett a külügyminisztérium korábbi vezetésének magángépes utazásai miatt. A bejelentés alapját a 2022 és 2026 közötti időszak minisztériumi átvilágítása adta. A miniszter külön kitért az érintett utak költségeire, és arra is, hogy előzetesen mérlegelték-e a kedvezőbb árú megoldásokat.
A külügyminiszter bírálatai között nem kizárólag a jelentős összeg szerepelt. Elmondása szerint az átvilágítás nem talált arra utaló nyomot, hogy az utak előtt összehasonlították volna a takarékosabb lehetőségeket, holott a tárca belső szabályzata ezt megkövetelte. Vagyis a közlése alapján nemcsak az ár, hanem a döntések előkészítésének módja is szerepet kapott a feljelentésben.
Nem turistaosztállyal vetették össze a magángépeket
A külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott összesítés szerint az érintett utazások közel ötmilliárd forintba kerültek. Ez az a költségadat, amelyet a tárca közölt; a milliárdos eltérés pedig abból az összehasonlításból adódik, hogy mennyibe kerültek volna ugyanezek az utak menetrend szerinti járatok üzleti osztályán.
Orbán Anita a minisztériumi átvilágításra hivatkozva azt mondta, hogy a bérelt repülőgépekkel lebonyolított utak legalább négymilliárd forinttal voltak drágábbak, mint a menetrend szerinti üzleti osztály. A miniszter szerint ezek az utazások átlagosan 5,6-szor annyiba kerültek, mint ez az alternatíva. Fontos tehát, hogy az összevetés alapja a business osztály volt, nem a turistaosztály.
A két szám más-más dolgot jelöl. A közel ötmilliárd forint a minisztérium által közölt utazási költség, a legalább négymilliárd forint pedig Orbán Anita szerint a többletkiadás. Utóbbi nem külön tételként szerepel a közlésben, hanem a bérelt gépek és a menetrend szerinti üzleti osztály becsült költsége közötti különbségként.
A számításnak ugyanakkor volt egy további korlátja is: Orbán Anita közlése szerint nem számolták bele a honvédségi repülőgépek költségét. A bejelentett összegek ezért nem értelmezhetők úgy, mintha a külügyi repülések teljes költségét lefednék. A miniszter a vizsgált, bérelt gépes utakra és az ezekhez viszonyított alternatívára utalt.
A költségkülönbségről Orbán Anita az RTL Híradónak is nyilatkozott. A milliárdos többlet az ügyben a minisztériumi átvilágításra épülő állításként jelenik meg. Ez azonban nem hatósági vagy bírósági megállapítás, és önmagában nem bizonyítja, hogy az utazásokkal kapcsolatban bűncselekmény történt.
Pozsony és Bécs is előkerült a példák között
A külügyminiszter konkrét célállomásokat is felsorolt annak érzékeltetésére, milyen utazásokat kifogásol. Elmondása szerint Pozsonyba, Bécsbe és Belgrádba is béreltek különgépet. A példák között tehát nemcsak távoli desztinációk szerepeltek, hanem Magyarországhoz közeli városok is.
Orbán Anita egy amerikai utat is megemlített: állítása szerint onnan egy magyarországi kampányeseményre közpénzből bérelt repülőgéppel oldották meg a hazautazást. Ezt a körülményt a miniszter az általa kifogásolt utazási gyakorlat egyik példájaként hozta fel. Fontos azonban, hogy ez az ő beszámolójának része, nem pedig az adott út jogszerűségéről szóló hatósági döntés.
A felsorolt esetek mellett Orbán Anita azt is hangsúlyozta, hogy az átvilágítás nem talált arra utaló nyomot, hogy az olcsóbb lehetőségeket előzetesen mérlegelték volna. Ez nem ugyanazt jelenti, mint hogy minden érintett út felesleges lett volna. A kifogás arra vonatkozik, hogyan választották ki az utazás módját, illetve megvizsgálták-e előtte a kevésbé költséges megoldásokat.
A miniszter jogi értékelése szerint a feltárt körülmények különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vetik fel. Egyúttal az előző minisztériumi felsővezetés felelősségét is felvetette. Ez azonban a feljelentést bejelentő tárcavezető álláspontja, nem pedig bírósági megállapítás Szijjártó Péter vagy bármely más érintett bűnösségéről.
Szijjártó közel-keleti tárgyalásokról beszélt, Havasi bírálta a feljelentést
Havasi Bertalan az RTL tudósítása szerint komolytalannak nevezte a feljelentést. A miniszter által bejelentett lépésről elutasító véleményt fogalmazott meg. Ez Havasi álláspontja, ahogyan a költségkülönbségről és a feltételezett felelősségről szóló közlések Orbán Anita álláspontját tükrözik.
Szijjártó Pétert a Telex kereste meg, hogy reagáljon a feljelentésre. A korábbi külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta, hogy már a nemzetközi vállalati szektorban dolgozik, és a Közel-Keleten folytat tárgyalásokat. Válaszában tehát a jelenlegi munkájára is utalt.
A szeptemberi bejelentést egy másik, a korábbi külügyi időszakhoz kapcsolódó feljelentés előzte meg. Orbán Anita 2026 augusztusában a 2020-as járványügyi és lélegeztetőgép-beszerzések ügyében is feljelentést tett. A magángépes utazások miatt szeptemberben tett bejelentés ezzel szemben a repülések költségét és az utazási döntések körülményeit érinti.
Fontos azt is kiemelni, hogy a feljelentés, a gyanúsítás és a vádemelés nem azonos fogalmak: abból, hogy valaki feljelentést tesz, még nem következik, hogy a másik két eljárási lépés már meg is történt. Szijjártó Péter személyes büntetőjogi felelőssége tehát nem tekinthető megállapítottnak. A minisztériumi költségszámítások és a miniszter által megfogalmazott gyanú ezért önmagukban nem kezelhetők bizonyított bűncselekményként.