Sulyok Tamás egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: nem hajlandó engedni a politikai nyomásnak, és nincs szándékában távozni a Sándor-palotából. Miközben Magyar Péter határidőt szabott számára a lemondásra, a köztársasági elnök inkább arról beszélt, hogy hivatalban marad, és Csíksomlyón is részt vesz – ezzel tovább élezve az őt körülvevő politikai vitát.
Sulyok Tamás: nincs alkotmányos oka a lemondásnak
Sulyok Tamás az Indexnek adott hosszú interjúban világosan jelezte, hogy nem lát sem alkotmányos, sem jogi indokot arra, hogy lemondjon. Az államfő hangsúlyozta: az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére tett esküje kötelezi, mégpedig nem csupán a mindenkori többség felé, hanem a kisebbség és az egész politikai nemzet irányába is.
Az elnök szerint természetesen lehet politikai vita arról, miként kellene értelmezni vagy akár újradefiniálni a köztársasági elnöki hatásköröket, ám ez önmagában nem teremt olyan helyzetet, amely indokolná a távozását. Ezzel gyakorlatilag pontot tett arra a találgatásra, hogy a rá nehezedő politikai nyomás miatt önként félreállhat-e.
Sulyok álláspontja szerint a köztársasági elnöki tisztség nem egy napi politikai bizalmi pozíció, hanem közjogi méltóság, amelyet nem az aktuális erőviszonyok szerint kell betölteni vagy feladni. Korábban a Sándor-palota a Telex megkeresésére is hasonlóan válaszolt: az államfő jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szabályozza.
Magyar Péter határidőt adott, de Sulyok kitart
A politikai nyomás ettől még egyáltalán nem csökkent. Magyar Péter az Országgyűlés alakuló ülésén ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, és május 31-ig adott számára határidőt. Az Index-interjúból azonban az derül ki, hogy a köztársasági elnök álláspontja ezen a ponton sem változott: hiába a nyílt politikai követelés, Sulyok nem készül távozni.
Úgy látja, a kialakult vita részben arról szól, hogy egyes politikai szereplők újraértelmeznék a köztársasági elnöki intézményt, ezt pedig ő alkotmányos keretek között lehetségesnek tartja – de nem úgy, hogy emiatt neki el kellene mennie. Az államfő arról is beszélt, hogy a miniszterelnökkel folytatott egyeztetései tárgyszerűek és őszinték voltak, de a lemondás kérdésében nincs semmilyen változás.
Magyarán: a politikai nyomás erős, de az elnök egyelőre mozdíthatatlannak látszik.
Nem zavarta, hogy lehagyták a képekről
Az interjú egyik leginkább figyelemfelkeltő része az volt, amikor szóba kerültek azok a miniszteri kinevezésekhez kapcsolódó fotók, amelyekről Sulyok Tamást látványosan kihagyták. Sokan ezt egyértelmű politikai üzenetként értelmezték, az államfő azonban azt mondta, hogy ezt nem élte meg kellemetlen helyzetként.
Szerinte a köztársasági elnök feladata a kinevezési aktus végrehajtása, és a fotók vagy személyes benyomások nem befolyásolják a közjogi döntéseit. Ez a hozzáállás jól mutatja, hogy Sulyok igyekszik a nyilvános politikai gesztusokat nem személyes sértésként kezelni.
Persze a közvélemény ezt nem feltétlenül látja ennyire higgadtan. A politikában ugyanis a képek, a gesztusok és még a hiányok is gyakran legalább akkora súllyal bírnak, mint a kimondott mondatok.
Gyermekvédelmi ügyekben is megszólalt
Sulyok Tamást a gyermekvédelmi ügyekről is kérdezték, ami különösen érzékeny pont a vele szembeni kritikák között. Az államfő azt mondta, közleményben fejezte ki szolidaritását az áldozatokkal, ugyanakkor a folyamatban lévő hatósági eljárások miatt nem tartotta helyesnek az aktívabb államfői fellépést.
Ez a megszólalás várhatóan nem csillapítja a bírálatokat, hiszen a kegyelmi ügy és a gyermekvédelmi botrányok után sokan erősebb erkölcsi állásfoglalást vártak volna a köztársasági elnöktől. Sulyok azonban jogászi logikával érvel: szerinte az államfő akkor léphet fel hangsúlyosabban, ha az intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik.
Lemondás helyett Csíksomlyóra készül
Miközben a belpolitikai feszültség tovább erősödik, Sulyok Tamás nem visszavonulásra, hanem újabb nyilvános megjelenésre készül. A Maszol beszámolója szerint részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún, amely Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb katolikus zarándoklata. A szervezők az idén mintegy 300 ezer zarándokot várnak a csíksomlyói nyeregben tartott szentmisére.
Timár Sándor Asztrik atya a Maszolnak úgy fogalmazott, hogy a ferences rend részéről mindig csak egy hivatalos meghívott van, a szabadtéri szentmise szónoka, mindenki mást zarándokként várnak. Ebből kiindulva Sulyok részvétele elsősorban vallási és szimbolikus gesztusként értelmezhető, nem pedig hivatalos politikai eseményként.
Az államfő tavaly is jelen volt Csíksomlyón, akkor közösségi oldalán így írt: „Többszázezer magyar szív együtt dobbant. Csíksomlyó.” Erdélyi látogatása során több településre is ellátogatott, köztük Gyimesfelsőlokra, Gyimesbükkre és Parajdra.
Két szálon fut tovább az ügy
A következő napokban láthatóan két párhuzamos történet határozza meg majd a közéleti napirendet. Az egyik a politikai sík: mi történik akkor, ha Sulyok Tamás a megadott határidőig sem mond le. A másik a szimbolikus üzenet: mit jelent az, hogy az államfő a belpolitikai vihar közepén Csíksomlyón jelenik meg, méghozzá zarándokként.
Egy dolog biztosnak tűnik: Sulyok Tamás maradni akar, Magyar Péter pedig továbbra is a távozását követeli. A kérdés már csak az, meddig maradhat együtt egy új politikai erőtér és egy korábban megválasztott köztársasági elnök. Ön szerint ez a vita jogi, politikai vagy inkább szimbolikus alapon dőlhet el?