Hónapokon át leginkább arról szóltak a hírek, hogy egyik vagy másik parlamenti vizsgálóbizottság is megalakul. Most azonban elérkezett az a szakasz, amelyet a korábbi magas rangú állami és politikai szereplők már jóval nehezebben tudnak kívülről szemlélni: elkezdték összeállítani a személyes meghallgatásokra szóló idézéseket, és ezek kiküldése is megindult. A kegyelmi botrányt feltáró testület szerdán egyszerre tíz ember meghallgatásáról határozott, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyészéről és Balog Zoltán volt miniszteréről. De ez csupán egyetlen bizottság: az MNB, a gyermekvédelem és a végrehajtói rendszer ügyeit vizsgáló testületeknél is egyre hosszabb névsor formálódik.
Polt Péter és Balog Zoltán már biztosan sorra kerül
A kegyelmi botrány felelőseinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottság egyhangú döntéssel hívja meg Polt Pétert és Balog Zoltánt. Balog 2012 és 2018 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, Polt Péter pedig az ügy szempontjából meghatározó időszakban Magyarország legfőbb ügyésze volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a bizottság egyiküket sem vádlottként vagy gyanúsítottként idézi be. A parlamenti vizsgálat célja a politikai, intézményi és döntéshozatali felelősségi lánc feltárása, nem pedig büntetőjogi ítéletek meghozatala.
Nem csak két nagy névről van szó
A bizottság határozata alapján Csókay Lászlót, a bicskei gyermekotthont korábban fenntartó fővárosi önkormányzat egykori gyermekvédelmi osztályvezetőjét, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyetteseket is meg fogják hallgatni.
Mátrahalmi Tibor egykori megyei gyermekvédelmi vezető, Simon László volt Fejér megyei rendőrfőkapitány és Szabó Máté volt ombudsman neve szintén felkerült a listára. A bicskei gyermekotthon két korábbi dolgozóját pedig zárt ülésen hallgatják meg.
És ez még mindig csak az első fejezet
Schummer Orsolya bizottsági elnök már az alakuló ülésen egyértelművé tette, hogy Novák Katalin és Varga Judit meghallgatását is szükségesnek tartja. A Mi Hazánk ugyancsak mindkettejük, illetve K. Endre meghallgatását szorgalmazta, ám arról még nem született döntés, mikor kerülhet erre sor.
Balog Zoltán tehát már bekerült az első konkrét körbe, de a kegyelmi döntés legfontosabb közjogi szereplői még hátravannak. Ha a vizsgálat valóban végigmegy a kegyelmi döntés megszületésének teljes láncolatán, Novák és Varga kihagyása nehezen lenne megmagyarázható.
A meghallgatás már nem egyszerű udvarias meghívó
Az új szabályozás egyik lényegi pontja éppen az, hogy az érintettek ne tudják egyszerűen figyelmen kívül hagyni a parlamenti testületeket. Az együttműködési kötelezettséggel idézett személy önhibájából történő távolmaradásának már konkrét következménye lehet. Az első igazolatlan mulasztásnál százezer forintos, a másodiknál egymillió forintos bírság szabható ki. Harmadszorra pedig már arra is lehetőség nyílhat, hogy a bizottság jogi úton kikényszerítse az érintett megjelenését.
Ez nagyon más helyzet, mint az előző ciklusok bizottsági színháza
Magyarországon korábban sem volt ismeretlen a parlamenti vizsgálóbizottság intézménye, ám a politikai jelentőségét sokszor éppen az csökkentette, hogy a kulcsszereplők egyszerűen nem jelentek meg. Egy vizsgálat gyorsan elveszítheti a súlyát, ha mindenki, akitől valódi válaszokat várnának, távol maradhat. Most ennek próbálnak gátat szabni.
Mindettől persze egy bizottsági meghallgatás még nem válik bírósági kihallgatássá, de jóval nehezebb lesz azzal elintézni a meghívást, hogy valaki nem ér rá, vagy nem kíván részt venni a politikai vitában.
Közben az MNB-ügyben is elkezdtek neveket mondani
A Magyar Nemzeti Bank működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló testületnél már megszületett az első konkrét döntés: Bánki Eriket és Kósa Lajost akarják elsőként meghallgatni. Mindketten szerepet játszottak abban a 2016-os politikai és jogalkotási folyamatban, amelynek során vita bontakozott ki az MNB-alapítványok vagyonának közpénzjellegéről.
Bánki kezdeményezte azt a törvénymódosítást, amely alapján az alapítványokhoz került vagyon elveszítette volna közvagyonjellegét, Kósa pedig akkori fideszes frakcióvezetőként nyilvánosan is védte az elképzelést. Az Alkotmánybíróság később kimondta, hogy az alapítványokhoz juttatott vagyon nem veszítette el közpénz jellegét.
Matolcsy György és fia is ott van a tervek között
Csőszi Attila tiszás bizottsági elnök már a munka kezdetén arról beszélt, hogy meg akarják hallgatni Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is. A tervezett körben Varga Mihály neve szintén szerepel, bár ezeknél a meghallgatásoknál még különbséget kell tenni a bizottsági elnök által ismertetett terv és a teljes testület által már elfogadott konkrét idézés között.
Ez azért lényeges, mert az MNB-ügyben éppen az a kérdés, milyen politikai, jegybanki és felügyeleti döntéssor tette lehetővé az alapítványi vagyon kezelését. Ha ezt valóban komolyan akarják feltárni, a korábbi jegybanki vezetés meghallgatása gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnik.
Még Orbán Viktor neve is elhangzott
Az MNB-bizottság ülésén Apáti István, a Mi Hazánk képviselője külön rákérdezett arra, felmerülhet-e Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatása. A tiszás Weigand István erre azt válaszolta, hogy Orbán neve addig nem szerepelt a listán, de senkit nem zárnak ki előre a meghallgatható személyek köréből.
Ebből még nem következik, hogy Orbánt be is fogják idézni, erre vonatkozóan ugyanis semmilyen bizottsági döntés nincs. Politikai szempontból ugyanakkor már az is beszédes, hogy a neve egy olyan testületben hangzott el, amely az Orbán-korszak egyik legnagyobb közpénzügyi botrányának hátterét vizsgálja.
A végrehajtási bizottságnál még nagyobb névsor készül
Talán még látványosabb, ami a Toroczkai László vezette Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságban zajlik. Toroczkai szerint már közel hetven ember szerepel azok között, akiket a testület valamilyen formában meg akar hallgatni. Nyilvánvalóan nem fér bele hetven teljes személyes meghallgatás az év végéig, ezért egy részüknek írásban tehetnek fel kérdéseket. A nagyságrend azonban önmagáért beszél: itt már egy teljes rendszer működését próbálják feltérképezni, nem egyetlen konkrét döntés történetét.
Az első három ember már megvan
A végrehajtási vizsgálóbizottság elsőként Hack Péter jogtudóst, Szabó Máté volt ombudsmant és Fiszter Zsuzsannát, a Mi Hazánk végrehajtási és hitelügyi szakértőjét hallgatja meg. Ezek a meghallgatások már a következő héten elindulnak.
Ők elsősorban a rendszer kialakulásáról, a korábbi panaszokról és a végrehajtási rendszer szerkezeti gondjairól adhatnak képet. Innen lehet majd továbbhaladni azok felé, akik politikai, igazgatási vagy végrehajtói döntéshozóként közvetlenebbül kapcsolódtak az egyes korszakokhoz.
Schadl és Völner ügye fölött nyilván nem lehet átsétálni
A végrehajtói rendszer problémáit vizsgáló parlamenti testület óhatatlanul eljut ahhoz az időszakhoz is, amikor a Schadl–Völner-ügy kirobbant. Arról azonban egyelőre nincs nyilvános bizottsági döntés, hogy Schadl Györgyöt vagy Völner Pált mikor és milyen formában hallgatnák meg. Éppen ezért korai lenne őket már beidézettként felsorolni.
A közel hetven fősre tervezett névsor és a vizsgálat tárgya alapján ugyanakkor aligha lehet teljes képet rajzolni az elmúlt évek végrehajtói rendszeréről úgy, hogy ennek a korszaknak a kulcsszereplői egyáltalán ne kerüljenek szóba.
A gyermekvédelmi bizottságban is egyre magasabbra ér a névsor
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottságban már arról folyik a vita, hogy korábbi politikai vezetőket is meg kell-e hallgatni. A Fidesz és a KDNP inkább szakmai vizsgálatot szeretne, a Tisza és a Mi Hazánk viszont politikai felelősségről is beszél. Dúró Dóra kijelentette, hogy támogatja: az elmúlt tizenhat év gyermekvédelemért felelős fideszes vezetői jelenjenek meg a testület előtt. A Tisza részéről pedig már konkrét nevek is elhangzottak.
Pintér Sándor, Fülöp Attila és Koncz Zsófia
A szerdai ülésen Fülöp Attila volt gyermekügyekért felelős államtitkár és Pintér Sándor egykori belügyminiszter neve is felmerült a potenciálisan meghallgatandó politikusok között. Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő Koncz Zsófiát is megnevezte.
Ezeknél az eseteknél még nem ugyanaz a helyzet, mint Polt Péternél vagy Balog Zoltánnál: itt egyelőre csak lehetséges meghallgatottakról van szó, nem már kiküldött idézésekről. Az irány azonban itt is világos: a bizottság egy része nem érné be pusztán intézményvezetők és szakemberek meghallgatásával.
A Fidesz ezt már politikai elszámoltatásnak látja
Panyi Miklós fideszes képviselő inkább kihúzta volna a politikusokat a gyermekvédelmi meghallgatási listáról. Úgy érvelt, hogy a politikai felelősségre vonás elvi és gyakorlati problémákat vet fel, és a bizottságnak elsősorban szakmai alapon kellene vizsgálnia a gyermekvédelmi rendszer hibáit.
A Tisza válasza nagyjából az, hogy éppen az lenne furcsa, ha tizenhat év politikai irányítás után a politikai vezetőket nem kérdeznék meg. Ebben van egy nehezen megkerülhető logika: egy rendszerszintű kudarcot nehéz kizárólag az alsóbb szinteken dolgozók felelősségeként vizsgálni.
De itt nagyon könnyű átesni a másik oldalra is
A parlamenti meghallgatások értéke attól függ majd, valódi információszerzés történik-e, vagy minden ülésből négyórás politikai megszégyenítő műsort csinálnak. A kettő között óriási a különbség.
Egy volt miniszter beidézése önmagában még semmit nem bizonyít róla. Akkor lesz valódi értelme a meghallgatásnak, ha előtte rendelkezésre állnak a dokumentumok, a döntési láncok, a dátumok és az egymásnak ellentmondó vallomások, amelyekre konkrét kérdéseket lehet építeni.
Ezért érdekes, hogy a gyermekvédelmi bizottság külön etikai szabályokat is készített
A testület alapvetően nyilvános meghallgatásokat tervez, de érzékeny gyermekvédelmi ügyeknél zárt ülés elrendelésére is lehetőség lesz. Emellett azt is rögzíteni akarják, hogy a megalázó, fenyegető, személyeskedő vagy megfélemlítő kérdezés nem elfogadható.
Ez nem puszta udvariaskodás. Ha a vizsgálóbizottságok valóban nagyobb hatalmat kapnak arra, hogy embereket megjelenésre kényszerítsenek, akkor ezzel együtt nagyobb felelősségük is lesz abban, hogy ne politikai lincselést rendezzenek.
Öt vizsgálóbizottság egyszerre
Az Országgyűlés májusban összesen öt nagy vizsgálóbizottságot hozott létre: külön testület foglalkozik a kegyelmi botránnyal, a gyermekvédelem rendszerszintű válságával, az MNB ügyeivel, a végrehajtási visszaélésekkel, valamint a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének történetével. Az ötödik, a privatizációval foglalkozó bizottságnál egyelőre nem jelent meg hasonlóan részletesen ismert, nyilvános meghallgatási névsor.
A testület feladata ugyanakkor az 1987 és 2000 közötti politikai, vállalatvezetői, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági kapcsolatok feltárása, vagyis ott is hosszú történelmi névsorra lehet számítani.
Ez már tényleg egy lavina kezdete lehet
Nem azért, mert minden behívott korábbi politikusról kiderül majd valami terhelő. Könnyen lehet, hogy egyes meghallgatottak éppen dokumentumokkal tudják tisztázni a saját szerepüket, mások pedig olyan információt adnak, amely egészen más szereplőhöz vezet. A lavinahatás abból adódhat, hogy egy meghallgatás új neveket, dokumentumokat és döntéseket hozhat felszínre.
Ha A azt mondja, hogy B utasítására járt el, B pedig azt állítja, hogy C döntött, a vizsgálat természetes módon halad tovább felfelé vagy oldalra.
És talán pontosan ettől lehet kellemetlen a régi rendszernek
Tizenhat évnyi kormányzás alatt rendkívül hosszú döntési láncok alakultak ki. Miniszterek, államtitkárok, állami intézményvezetők, ügyészi, rendőrségi és gazdasági vezetők százai működtek ugyanabban az intézményi rendszerben, ezért egy-egy botrány ritkán magyarázható egyetlen ember döntésével.
A parlamenti vizsgálóbizottságoknak éppen az lehet az értelmük, hogy ezt a hálózatot próbálják rekonstruálni. Nem azt kérdezni, ki volt éppen kéznél, amikor kirobbant a botrány, hanem azt, ki mikor tudott róla, milyen döntési joga volt, és mit tett vagy éppen mit mulasztott el.
Polt Péter meghallgatása ebből a szempontból különösen érdekes
Egy volt legfőbb ügyész parlamenti meghallgatása önmagában is nagy politikai esemény. Polt hosszú időn át az ügyészségi szervezet csúcsán állt, így a bizottság várhatóan arra kíváncsi majd, milyen információk jutottak el az ügyészséghez a bicskei történésekről, és milyen eljárási döntések születtek.
Ebből azonban előre semmilyen mulasztásra nem lehet következtetni. Éppen a meghallgatásnak kellene tisztáznia, mit tudott az ügyészség, mikor jutottak el hozzájuk az információk, milyen jogi lehetőségük volt, és ezekkel hogyan éltek.
Balog Zoltánnál már más jellegű kérdések jöhetnek
Balog nemcsak volt miniszterként fontos szereplője a történetnek. Korábban maga is arról beszélt, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalinnál a kegyelmi ügyben, így a bizottság számára kulcskérdés lehet, pontosan milyen információkat adott át az akkori államfőnek.
Balog egyházkerülete már jelezte, hogy a püspök eleget tesz a meghívásnak, és válaszolni fog a kérdésekre. Ez mindenesetre jobb kiindulópont, mint ha már az első idézésből jogi vita alakulna ki.
Novák és Varga meghallgatása lehet majd a politikai csúcspont
Novák Katalin hozta meg a kegyelmi döntést, Varga Judit pedig igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt. A kegyelmi dokumentumok szerint Varga korábban nem támogatta K. Endre kérelmét, ezért különösen fontos kérdés, végül hogyan és miért került mégis az ellenjegyzése a döntésre.
Erre közvetlen választ leginkább ők ketten tudnak adni. Ha a bizottság eljut hozzájuk, a kegyelmi botrány kirobbanása óta először kerülhetnek olyan nyilvános helyzetbe, ahol rendszerezetten és egymással összevethetően kérdezik őket végig a teljes döntési folyamatról.
Az MNB-bizottság pedig még ennél is nagyobb pénzekről beszél
Ott nem egyetlen kegyelmi döntés, hanem több százmilliárdos jegybanki alapítványi vagyon, az Optima-csoport befektetései, ingatlanügyletek és a kecskeméti egyetemi alapítvány pénzei kerülnek terítékre. A büntetőeljárás és a parlamenti vizsgálat párhuzamosan fut, de teljesen eltérő a feladatuk.
A nyomozóhatóság bűncselekményeket vizsgál, a parlament pedig azt próbálja feltárni, hogyan épült fel az a jogi és politikai rendszer, amelyben ezek a pénzügyi döntések megszülethettek. Bánki, Kósa, Matolcsy és akár további volt kormányzati vezetők meghallgatása ezért nem mellékszál, hanem a vizsgálat központi eleme lehet.
Most dől el, hogy elszámoltatás vagy politikai show lesz belőle
Az új parlamenti többség számára komoly kísértést jelenthet, hogy minden volt fideszes vezető meghallgatásából látványos politikai eseményt csináljon. Rövid távon ez bizonyosan hozna nézettséget és erős, közösségi médiára szánt videókat. Hosszabb távon azonban éppen az ellenkezője lenne előnyös: nyugodt kérdések, dokumentumok, visszakérdezések és pontos jegyzőkönyvek.
Ha valóban létezett intézményi felelősség, annak nincs szüksége kiabálásra, mert a papírok és a válaszok önmagukban is elég beszédesek lehetnek.
A régi reflex, hogy „nem megyek el”, közben veszélyesebbé vált
A százezres, majd egymilliós bírság, végül pedig a kikényszeríthető megjelenés lehetősége teljesen más erőviszonyokat teremt. Egy volt miniszternek vagy intézményvezetőnek politikailag is nehéz lesz megmagyaráznia, miért inkább a bírságot vállalja, mintsem hogy beül a Parlamentbe és válaszol a kérdésekre.
Ez nem jelenti azt, hogy a bizottság automatikusan igazat mond, a meghallgatott pedig automatikusan takargat valamit. Csupán azt, hogy az „erre nem válaszolok és el sem megyek” korszakának jóval komolyabb ára lehet.
És a névsor még messze nincs kész
Polt Péter, Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bánki Erik már konkrét bizottsági döntésekben szerepelnek. Novák Katalin, Varga Judit, K. Endre, Matolcsy György, Matolcsy Ádám és Varga Mihály különböző szinteken szintén megjelentek a tervezett meghallgatások között, a gyermekvédelmi testület pedig Pintér Sándor, Fülöp Attila és Koncz Zsófia nevéről is vitázik. A végrehajtási bizottság közben közel hetven ember meghallgatásával számol.
Vagyis amit most látunk, könnyen lehet, hogy még nem a nagy elszámoltatási hullám közepe, hanem csak az első néhány dominó eldőlése.
A lavina akkor indul el igazán, ha elkezdenek beszélni
Egy bizottsági idézés önmagában még csak papír. Az igazi politikai kockázat ott kezdődik, amikor egykori miniszterek, állami vezetők és intézményvezetők ugyanarról a történetről egymástól eltérő verziókat adnak elő, miközben előttük fekszenek a korabeli dokumentumok.
Onnantól minden válasz új kérdést szülhet, minden név egy újabb idézést, minden ellentmondás egy újabb dokumentumbekérést. A vizsgálóbizottságok hónapokig tartó előkészítése után most éppen ez a szakasz kezdődik – és minden jel szerint ezért lesz az ősz jóval kellemetlenebb a régi hatalom több szereplőjének, mint a nyár volt.