Ha az Orbán-korszaknak volt olyan brüsszeli épülete, amely egyszerre a politikai reprezentációt, a feltűnő költekezést és a Fidesz európai ambícióit is megtestesítette, akkor a Brüsszeli Magyar Ház biztosan ezek közé tartozott. Most azonban egyetlen személyi döntéssel teljesen átrendeződött az épületet működtető állami társaság felügyelete: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lecserélte a felügyelőbizottság tagjait. Az ingatlan természetesen továbbra is magyar állami tulajdonban marad, vagyis szó szerinti „elvételről” nincs szó. Politikai értelemben viszont látványos fordulat történt: az Orbán-kormány által milliárdokból létrehozott brüsszeli reprezentációs központ ellenőrzése immár az új kormány embereihez került.
Ruff Bálint teljesen átírta a névsort
A HVG beszámolója szerint Ruff Bálint lecserélte a Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának korábbi tagjait. Az új testületben már a Miniszterelnökség vezető tisztségviselői kaptak helyet. A felügyelőbizottság tagja lett Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár, valamint Kovalcsik Tamás szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár. A változás azért sokkal több egyszerű névcserénél, mert a felügyelőbizottság feladata éppen annak ellenőrzése, hogyan működik a társaság, és hogy megfelelően szolgálja-e az állami tulajdonos érdekeit.
Az Orbán-kormány egyik leglátványosabb brüsszeli beruházása volt
A palotát még 2021-ben vásárolta meg az akkori Orbán-kormány 10 millió euróért. Ez mai árfolyamon nagyjából 3,6 milliárd forintos vételárnak felel meg. A történet azonban nem állt meg a vásárlásnál. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2023-ban további 2,1 milliárd forintot különített el a felújításra, így az épületből rövid időn belül olyan reprezentációs központ lett, amely minden részletében azt sugallta: itt nem egy egyszerű brüsszeli iroda születik. Az ingatlan Magyarország egyik legfeltűnőbb külföldi állami beruházásává vált.
Olasz bútorok, Herendi porcelán, ezüst és különleges tapéta
Az épület belső kialakításánál sem a visszafogott vagy olcsó megoldások domináltak. A korábban nyilvánosságra került adatok szerint minőségi olasz bútorok, Herendi porcelánok és ezüsttárgyak kerültek a helyiségekbe. Készítettek egyedi, háromdimenziós nyomtatási technológiával előállított függönyt is, valamint olyan textiltapétát, amelyen Munkácsy Mihály egyik festményének felnagyított részlete jelent meg. És ezzel még korántsem ért véget a lista.
Egy zongorára is 80 milliós közbeszerzést írtak ki
Az épület egyik legismertebb luxuseleme egy Bogányi-féle zongora lett. A hangszer beszerzésére 80 millió forintos közbeszerzést írtak ki. Nem meglepő, hogy az ingatlant az elmúlt években a sajtó rendszeresen a kormány brüsszeli luxuspalotájaként emlegette. A berendezés és a felújítás színvonala messze túlmutatott egy átlagos diplomáciai iroda kialakításán. Ha tehát az Orbán-kormány brüsszeli reprezentációjának volt „ékköve”, ezt az épületet nehéz lenne kihagyni a jelöltek közül.
Eredetileg az uniós elnökséghez kellett
Gulyás Gergely még 2023-ban azzal indokolta az ingatlan szerepét, hogy az épület a 2024-es magyar uniós soros elnökséget szolgálja majd. A tervek szerint ezt követően kulturális házként működhetett volna tovább Brüsszelben. Ez már akkor is kérdéseket vetett fel, hiszen Brüsszelben már működött magyar kulturális intézmény, a Liszt Ferenc Intézet, ráadásul mindössze néhány percnyi távolságra. A Magyar Ház azonban végül nem pusztán kulturális központként vált ismertté.
A Fidesz és a Patrióták is használta
A Telex korábbi feltárása szerint az épületben az uniós elnökséget követően a Fideszhez és a Patrióták Európáért pártcsaládhoz kötődő rendezvényeket is tartottak. Egy forrás egyenesen „patrióta klubhelyiségként” jellemezte az ingatlant. A rendezvényekhez terembérletet, vendéglátást és őrzés-védelmet is biztosított a működtető társaság. Így az eredetileg állami reprezentációs és kulturális célokra bemutatott palota politikai eseményeknek is otthont adott. A választások után azonban jelentősen visszaesett az aktivitás: a nyilvánosan ismert adatok alapján tavasszal tartották benne az utolsó ilyen rendezvények egyikét.
Most az új kormány emberei ellenőrzik
És itt válik igazán jelképes súlyúvá Ruff Bálint döntése. A több milliárd forintnyi közpénzből megvásárolt és felújított épület nem tűnik el, nem adják el, és a működtető társaság ügyvezetője, Glázer Tamás is a helyén maradt. A felügyelet politikai háttere azonban alapvetően átalakult. Az új felügyelőbizottságban már Ruff minisztériumának vezető tisztviselői ülnek, vagyis az új kormány közvetlenebb rálátást kaphat arra, hogyan működik és mire költ a Brüsszeli Magyar Ház. A korábbi testületben többek között Takaró Mihály Károly is helyet foglalt. Ez a korszak most lezárult.
A nagy kérdés: mi legyen a palotával?
A HVG szerint az épület egyfajta próbatétel is lehet az új kormánynak. Fenntartják-e a rendkívül drága brüsszeli ingatlant a jelenlegi formájában, új funkciót keresnek neki, vagy inkább olcsóbb megoldás mellett döntenek? Az biztos, hogy egy több milliárd forintból kialakított, reprezentatív állami ingatlant nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni. Az épületnek fenntartási költségei vannak, miközben a magyar államnak azt is mérlegelnie kell, milyen cél szolgálja leginkább a közérdeket. Éppen ezért az új felügyelőbizottság feladata jóval fontosabb lehet annál, mint amit első pillantásra egy egyszerű személycseréről gondolnánk.
Ruff nem rombolta le – egyszerűen átvette fölötte az ellenőrzést
A történetben talán ez a legérdekesebb. Nem kellett látványos politikai akció, ajtócsapkodás vagy hosszú parlamenti vita. Ruff Bálint lecserélte a működtető cég felügyelőbizottságát, és ezzel az Orbán-korszak egyik leglátványosabb brüsszeli projektjének ellenőrzése máris új kezekbe került. A palota ugyanott áll, az olasz bútorok, a Herendi porcelánok, a különleges függönyök és a Bogányi-zongora sem tűntek el. Ami megváltozott, az az, hogy kik néznek rá a könyvekre, a működésre és arra, mire használják a jövőben. Ez pedig egy több milliárd forintos állami ingatlannál korántsem apró részlet.
Az Orbán-korszak egyik szimbólumából most az új kormány öröksége lett
A Brüsszeli Magyar Ház története jól mutatja, milyen különös helyzeteket teremthet egy kormányváltás. Amit az egyik politikai korszak felépített, berendezett és saját külpolitikai reprezentációjának részévé tett, azt a következő kormány örökli meg – a számlákkal, a zongorával és az egész palotával együtt. Ruff Bálint első látványos lépése most az volt, hogy a felügyeletet saját minisztériumának embereire bízta. Innentől pedig már az lesz az igazán érdekes kérdés, mit kezd a Tisza-kormány Orbán Viktorék brüsszeli ékkövével.