Orbán bajban: 11 feljelentést tettek ellene, kiderült mi jön most
Nem egy, hanem összesen 11 feljelentés futott be Orbán Viktor ellen a volt miniszterelnöknek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársaira tett kijelentései miatt. Az ügyészség most egyértelművé tette: jelen állás szerint nem indul nyomozás Orbánnal szemben.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a 11 beadványt tartalmi azonosságuk alapján egyetlen ügyként vizsgálta meg. A hatóság arra a következtetésre jutott, hogy Orbán kifogásolt mondatai nem valósítottak meg bűncselekményt, ezért a feljelentéseket elutasították. Az ügy azonban ezzel még nem feltétlenül zárult le. Fekete-Győr András, aki az egyik feljelentést benyújtotta, már jelezte: megtámadja az elutasító döntést, és a felettes ügyészi szervhez fordul.
Egy mondatból lett komoly jogi ügy
A történet Orbán Viktor szeptemberi Hír TV-s szereplése után kapott nagy nyilvánosságot. A volt miniszterelnök Bayer Zsolt műsorában beszélt az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, amelynek feladatai közé tartozik többek között az állami vagyon visszaszerzéséhez kapcsolódó ügyek vizsgálata.
Orbán rendkívül keményen fogalmazott a hivatal munkatársaival kapcsolatban. „Nyomon fogjuk őket követni, minden egyes embert, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk” – mondta. Arról is beszélt, hogy ha a Fidesz ismét kormányra kerül, az NVVH munkájában részt vevőknek szerinte jogi és pénzügyi felelősséggel kell majd számolniuk azokért az eljárásokért, amelyeket Orbán jogállamiságon kívülinek tart.
Fekete-Győr András rögtön feljelentést tett
A kijelentéseket követően Fekete-Győr András, a Momentum korábbi politikusa fordult a hatóságokhoz. Álláspontja szerint Orbán szavai felvetették a hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve az ehhez kapcsolódó felbujtásnak a gyanúját.
Fekete-Győr úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozat túlmutat egy politikai véleményen, és alkalmas lehet arra, hogy megfélemlítse az NVVH jelenlegi vagy jövőbeli munkatársait. Ez az ő jogi és politikai értelmezése volt. Az ügyészség mostani döntése alapján azonban a nyomozó ügyészek nem osztották ezt az álláspontot.
Kiderült: valójában 11 ember tett feljelentést
Az ATV az ügyészségtől kért tájékoztatást arról, pontosan mi történt a feljelentések beérkezése után. A válaszból derült ki az egyik legfontosabb részlet: nem csupán Fekete-Győr András tett beadványt Orbán Viktor kijelentései miatt. Összesen 11 személy fordult különböző hatóságokhoz.
A beadványok többek között a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a Somogy Vármegyei Főügyészséghez, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz érkeztek. A feljelentésekben hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve személyes adattal való visszaélésnek a lehetőségét is felvetették.
Végül egyetlen ügyként vizsgálták meg az egészet
Attól, hogy 11 különböző személy tett feljelentést, még nem indult 11 külön nyomozás. A beadványok lényegében ugyanarra a kijelentésre és ugyanarra a feltételezett magatartásra vonatkoztak, ezért az ügyészség összevonta őket.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség így egyetlen eljárásban vizsgálta meg, hogy Orbán Viktor mondatai megvalósíthatták-e a feljelentők által megjelölt bűncselekményeket. A válasz végül nemleges lett.
Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény
Az ügyészség az ATV-nek azt közölte, hogy az elutasító határozatban minden, a feljelentésekben szereplő bűncselekményt megvizsgáltak. A hatóság megállapítása szerint Orbán Viktor sérelmezett magatartása valamely szükséges törvényi tényállási elem hiánya miatt nem valósított meg bűncselekményt.
Ez jogilag lényeges különbség. Itt nem arról van szó, hogy megindult volna egy nyomozás, amelynek végén Orbánt tisztázták. A nyomozás el sem kezdődött, mivel az ügyészség már a feljelentések vizsgálata során arra jutott, hogy a leírt magatartás nem alapoz meg büntetőeljárást.
Orbánt ezért nem hallgatták ki
Fekete-Győr András egyik legfontosabb kifogása éppen az volt, hogy Orbán Viktort az ügyészség nem hallgatta meg. Az ügyészség álláspontja szerint azonban erre azért nem került sor, mert már a feljelentések és a nyilvánosan ismert kijelentések jogi értékelése alapján sem láttak bűncselekményre utaló tényállást.
Ha a feljelentést még a nyomozás megindítása előtt elutasítják, nincs olyan nyomozati szakasz, amelyben automatikusan szükség lenne a feljelentett személy kihallgatására. Fekete-Győr ezt vitatja, és szerinte az ügyészség túl szűken értelmezte Orbán szavait.
Fekete-Győr nem hagyja annyiban
A Momentum korábbi elnöke az elutasítást követően élesen bírálta az ügyészséget. Szerinte a döntés hibás, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy politikai szereplők következmények nélkül fenyegethetik vagy listázással riogathatják azokat a hatósági dolgozókat, akik később velük kapcsolatos ügyekben járhatnak el.
Ez Fekete-Győr álláspontja, amelyet az ügyészség jogi értékelése nem támasztott alá. A politikus ugyanakkor jelezte, hogy jogorvoslattal él.
Ez jön most az ügyben
A következő lépés tehát nem egy automatikusan induló büntetőeljárás lesz. Fekete-Győr András megtámadja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség döntését, így a feljelentést elutasító határozat felülvizsgálata következhet.
A felettes ügyészi szerv azt vizsgálhatja meg, hogy jogszerű és megalapozott volt-e a döntés, amikor a nyomozó ügyészség arra jutott, hogy nincs helye nyomozásnak. Ha az elutasítást helybenhagyják, az ügy ezen az úton gyakorlatilag lezárulhat. Ha viszont a döntést megváltoztatják, további eljárási lépések következhetnek. Jelenleg azonban az a hivatalos helyzet, hogy Orbán Viktor ellen ebből az ügyből kifolyólag nincs folyamatban büntetőnyomozás.
A személyes adatok kérdését is vizsgálták
A feljelentések nem kizárólag a fenyegetésként értelmezett mondatokra épültek. Az is felmerült, hogy milyen jogi következménye lehet annak, ha az NVVH dolgozóinak neve és egyéb adatai nyilvánosságra kerülnek.
Orbán ugyanis arról beszélt, hogy a hivatalban munkát vállaló embereket nyomon követik, és nyilvánosságra hozzák, kik ők, illetve milyen eljárásokban vettek részt. Az ügyészség a személyes adattal való visszaélés lehetőségét is megvizsgálta, és ezen a jogcímen sem látott olyan tényállást, amely miatt büntetőeljárást kellene indítani.
A konkrét munkakörök és személyes adatok nyilvánossága ettől még külön adatvédelmi kérdéseket is felvethet, de a mostani büntetőjogi vizsgálat eredménye az lett, hogy nem indult nyomozás.
Az NVVH vezetése sem tett végül feljelentést
Közben az is kiderült, hogyan vélekedett maga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a helyzetről. Unger Anna, a hivatal elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy az NVVH-nál is megfontolták, szükség van-e feljelentésre Orbán Viktor kijelentései miatt.
Végül arra jutottak, hogy nem tesznek feljelentést. Unger szerint a hivatal saját mérlegelése alapján nem valósult meg olyan bűncselekmény, amely miatt nekik hatósághoz kellene fordulniuk. Ebben a kérdésben tehát az NVVH vezetésének álláspontja és az ügyészség mostani büntetőjogi értékelése ugyanabba az irányba mutat.
Mit jelent pontosan a feljelentés elutasítása?
A politikai vitákban gyakran összekeveredik a feljelentés, a nyomozás, a gyanúsítás és a vádemelés fogalma, pedig ezek teljesen eltérő jogi szintek. Feljelentést gyakorlatilag bárki tehet, ha úgy gondolja, hogy bűncselekmény történt. A hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy a közölt tények alapján fennáll-e olyan gyanú, amely nyomozást indokol.
Orbán Viktor esetében most már ezen a legelső szinten elutasították a beadványokat. Nem történt gyanúsítás, nem emeltek vádat, és bírósági eljárás sem indult.
A 11 feljelentés tehát nem 11 büntetőügyet jelent
Ez különösen fontos a most ismert szám miatt. Az, hogy 11 személy tett feljelentést, nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor ellen 11 külön büntetőeljárás folyik. A 11 beadvány ugyanahhoz az ügyhöz kapcsolódott, az ügyészség pedig tartalmi azonosságuk miatt együtt értékelte őket.
A végeredmény minden esetben ugyanaz: nem indítottak nyomozást.
Az ügy középpontjában az NVVH áll
A politikai vita hátterében maga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal áll. Az új intézményt a Tisza-kormány hozta létre, és feladata olyan ügyek vizsgálata, amelyekben felmerülhet az állami vagyon jogellenes elvesztése vagy annak visszaszerzésének lehetősége.
Orbán Viktor és a Fidesz kezdettől fogva rendkívül élesen támadja a szervezetet. A volt miniszterelnök következetesen az egykori Államvédelmi Hatóságra utaló kifejezésekkel illeti a hivatalt, és politikai elszámoltatási eszköznek tartja. A kormány és az NVVH vezetése ezzel szemben azt állítja, hogy a hivatal törvényi keretek között, vagyonvisszaszerzési célból működik.
Orbán konkrét felelősségre vonásról is beszélt
A Bayer Show-ban elhangzott teljesebb kijelentés azért váltott ki ekkora vitát, mert Orbán nemcsak a nevek nyilvánosságra hozásáról beszélt. Azt mondta, hogy azoknak, akik az NVVH-ban munkát vállalnak, döntéseket hoznak vagy eljárásokban vesznek részt, egy későbbi Fidesz-kormány alatt szerinte „pénzügyi és jogi felelősségre vonással” kell számolniuk, ha törvénysértő eljárásokban vettek részt.
A feljelentők ennek hangnemét és összefüggéseit fenyegetésként értékelték. Az ügyészség viszont arra jutott, hogy a büntetőjogi tényállások szükséges elemei nem állnak fenn.
Politikailag ettől még folytatódik a vita
A büntetőeljárás hiánya természetesen nem zárja le azt a politikai vitát, hogy elfogadható volt-e egy volt miniszterelnöktől az NVVH dolgozóival kapcsolatban ilyen hangnemben megszólalni. Az ügyészség nem politikai vagy erkölcsi értékelést adott, hanem azt vizsgálta, megvalósult-e konkrét bűncselekmény. Erre a kérdésre adott nemleges választ.
Fekete-Győr és más kritikusok ettől még fenyegetőnek tartják Orbán mondatait, a Fidesz oldaláról viszont a kijelentéseket jövőbeli jogi felelősségre vonásra vonatkozó politikai figyelmeztetésként értelmezik.
A következő döntés lehet igazán fontos
Az ügy jelenlegi állása tehát lényegében három mondatban összefoglalható. Tizenegy ember tett feljelentést Orbán Viktor ellen. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezeket egy ügyként megvizsgálta, majd bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította a nyomozás megindítását. Fekete-Győr András pedig bejelentette, hogy megtámadja ezt a döntést.
A következő fejlemény így az lehet, hogy a felettes ügyészi szerv felülvizsgálja az elutasító határozatot. Addig azonban Orbán Viktor ebben az ügyben nem gyanúsított, és ellene nem folyik nyomozás.
11 feljelentésből egyelőre egyetlen nyomozás sem lett
A történet egyik legmeglepőbb részlete kétségtelenül az, hogy a nyilvánosság eddig elsősorban Fekete-Győr feljelentéséről tudott, miközben az ügyészség tájékoztatása szerint valójában tizenegy ember fordult hatósághoz Orbán kijelentései miatt. A nagy szám azonban nem változtatott az ügyészség jogi álláspontján.
A hatóság szerint egyik feljelentésben megjelölt bűncselekmény tényállása sem valósult meg, ezért nem láttak alapot nyomozás indítására. Most már az a kérdés, hogy sikerrel jár-e Fekete-Győr jogorvoslata, vagy a felettes ügyészség is helybenhagyja a döntést.
Orbán Viktor számára tehát a 11 feljelentés ellenére jelenleg nem büntetőeljárás következik. A következő jogi lépés az ügyészségi határozat megtámadása lesz, és csak annak eredményéből derülhet ki, végleg lezárul-e az ügy, vagy mégis új szakasz kezdődik.