Orbán Anita külügyminiszter az eddigi egyik legsúlyosabb lépését tette meg: a Külügyminisztérium feljelentést nyújtott be a Szijjártó Péter minisztersége alatt végrehajtott, mintegy 300 milliárd forint értékű járványügyi beszerzések miatt. Ez az első olyan büntetőfeljelentés, amely a kormányváltás után elrendelt külügyi átvilágítás eredményeként született meg. A politikai üzenet szinte félreérthetetlen, a jogi helyzetet azonban még fontosabb pontosan tisztázni. Orbán Anita nem Szijjártó Péter személyére mondott ki büntetőjogi felelősséget, hanem a volt miniszter által vezetett tárcánál lezajlott beszerzések miatt fordult az ügyészséghez, miután az átvilágítás súlyos bűncselekmények gyanúját vetette fel.
300 milliárd forintról beszélünk
Az ügy léptéke önmagában megmagyarázza, miért nem lehetett egyszerűen félretenni az iratokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány első hullámában körülbelül 300 milliárd forint értékben bonyolított le egészségügyi beszerzéseket. A tárca közlése szerint összesen 16 853 lélegeztetőgépet vásároltak, mellettük védőeszközök, PCR-tesztek és gyógyszerek is érkeztek. A rendkívüli helyzetre hivatkozva a beszerzések nem a szokásos közbeszerzési eljárás szerint, hanem egy kivételes rendszerben történtek.
Orbán Anita szerint hűtlen kezelés gyanúja is felmerült
Az átvilágítás eredménye már messze túllépett azon, hogy utólag egyszerűen rossz gazdasági döntésnek lehessen nevezni a lélegeztetőgépek megvásárlását. A minisztérium álláspontja szerint az előkerült adatok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját is megalapozhatják.
Orbán Anita külön kitért a korábbi minisztériumi felsővezetés lehetséges felelősségére is. Ez ugyanakkor még mindig gyanú és vizsgálati megállapítás, nem pedig büntetőbírósági ítélet, ezért most az ügyészségre és a nyomozó hatóságokra hárul a feladat, hogy megállapítsák: történt-e bűncselekmény, és ha igen, pontosan kinek a döntése vezetett oda.
A Szijjártó-szálat ezért nem lehet kikerülni
Politikai szempontból Szijjártó Péter neve természetesen elválaszthatatlan az ügytől. Ő állt a Külgazdasági és Külügyminisztérium élén 2020-ban, és az ő minisztersége idején szervezték meg azokat a rendkívül nagy értékű beszerzéseket, amelyek most büntetőfeljelentés tárgyát képezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feljelentés személyesen ellene irányulna, vagy hogy a büntetőjogi felelőssége már bizonyított lenne. A pontos megfogalmazás inkább az, hogy Orbán Anita a Szijjártó által vezetett minisztérium beszerzései miatt tett feljelentést, és a vizsgálat feladata lesz feltárni, meddig ér fel a döntési lánc.
A dokumentációval is komoly problémák voltak
Az átvilágítás egyik legkülönösebb megállapítása az volt, hogy a minisztériumban a beszerzések dokumentációja nem volt teljes egészében elérhető. Emiatt a vizsgálók informatikai eszközökkel korábbi állományokat is helyreállítottak. Az így visszanyert adatmennyiség önmagában is figyelemre méltó: 88 gigabájtnyi anyagról és mintegy 130 ezer fájlról van szó. A tárca szerint ezek alapján jóval teljesebb képet kaptak arról, hogyan és milyen feltételekkel zajlottak a vásárlások.
De egy dolgot még nem szabad kijelenteni
Az, hogy fájlokat kellett visszaállítani informatikai módszerekkel, még nem bizonyítja önmagában, hogy Szijjártó Péter vagy bármely más korábbi vezető szándékosan próbálta volna eltüntetni a bizonyítékokat. A hivatalos kommunikáció is feltételezett törlésről és hiányos dokumentációról beszél. Ez fontos különbség. Ha később az derül ki, hogy valaki tudatosan törölt hivatalos iratokat azért, hogy egy vizsgálatot ellehetetlenítsen, annak önálló súlya lehet, de előbb azt is bizonyítani kell, ki, mikor és milyen céllal nyúlt az adatokhoz.
A számoknál kezd igazán kellemetlenné válni a történet
A minisztériumi vizsgálat szerint nem csupán a megvásárolt mennyiség volt vitatható, hanem jelentős árkülönbségek is előkerültek. A NAV vámkezeléskor rendelkezésre álló eredeti gyártói számláinak összevetése alapján hat közvetítő cégnél összesen 13,48 milliárd forintos eltérést azonosítottak a gyártói és a magyar beszerzési értékek között. Egyetlen ügyletnél, a Proconcept Kft.-hez köthető beszerzésnél a tárca közlése szerint 16 millió eurós, akkori árfolyamon nagyjából 5,8 milliárd forintos különbséget találtak. Ezek már olyan összegek, amelyek mellett teljesen indokolt elvárás, hogy pontosan kiderüljön, miből állt össze a közvetítői ár.
Nemcsak drága volt, hanem túl sok is lehetett
Orbán Anita szerint a vizsgálat mennyiségi túlbeszerzésre is rámutatott. A gond az volt, hogy pusztán a lélegeztetőgépek számából indultak ki, miközben egy intenzív ellátóhely működtetéséhez képzett orvosra, szakápolóra, intenzív ágyra és megfelelő oxigénellátásra is szükség van. A minisztérium értékelése szerint a tényleges egészségügyi kapacitás jóval alacsonyabb volt annál, mint amit a megvásárolt készülékmennyiség sugallt. Ha ezt a nyomozás is megerősíti, akkor az egyik fő kérdés az lehet, milyen szakmai számítások alapján jutottak el végül csaknem 17 ezer gép megvásárlásáig.
Hat évvel később még mindig ezrek álltak raktárban
Az egész beszerzéssorozat egyik leglátványosabb utóhatása, hogy 2026 nyarán még nagyjából 12 ezer, a járvány idején beszerzett lélegeztetőgépet tárolt az állam. A raktározás addigra több mint 2,3 milliárd forintba került. Vagyis nemcsak az számít, mennyibe kerültek a gépek 2020-ban. Az évek óta feleslegesen vagy kihasználatlanul álló eszközök miatt további közpénzt kellett fordítani a tárolásra is.
A GR Technologies egyetlen szerződése 181 milliárdos volt
A beszerzési lista nagyságrendjét jól jelzi, hogy a legnagyobb megállapodást a malajziai GR Technologies SDN-nel kötötték, mintegy 181 milliárd forint értékben. Egyetlen közvetítői szerződés tehát önmagában is akkora volt, amiből kisebb állami ágazatok éves programjai is finanszírozhatók lennének. Ez persze önmagában nem teszi jogellenessé az ügyletet. A nyomozóknak azt kell majd megvizsgálniuk, indokolt volt-e az ár, hogyan választották ki a szállítót, milyen döntési folyamat vezetett a megállapodáshoz, és pontosan mit kapott érte a magyar állam.
A Fourcardinal története is visszakerülhet az asztalra
Az egyik legtöbbet vitatott közvetítő a Fourcardinal Tanácsadó Kft. volt, amely mintegy 17 milliárd forintért szerzett be ezer kínai lélegeztetőgépet. A cég körül később többmilliárdos osztalékkifizetések és sajátos tulajdonosi konstrukciók is felszínre kerültek. Ilyen ügyekben azonban nem a sajtófelületek feladata kimondani a büntetőjogi végkövetkeztetést. Az Orbán Anita által benyújtott feljelentés éppen azért fontos, mert most már a hatóságok kérhetik be azokat a banki, szerződéses és céges adatokat, amelyekből megállapítható, történt-e jogellenes vagyoni hátrány.
Orbán Anita ezzel átlépett egy fontos határt
Eddig még lehetett úgy értelmezni a helyzetet, hogy az új kormány vizsgálódik, iratokat elemez, és politikai kritikát fogalmaz meg az előző kabinet felé. A feljelentéssel azonban az ügy új szakaszba lépett. Innentől már nem Orbán Anita feladata eldönteni, ki követett el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészségnek és az illetékes nyomozó szerveknek kell átnézniük az anyagot, tanúkat meghallgatniuk, dokumentumokat bekérniük, szakértőket kijelölniük, és szükség esetén büntetőeljárást lefolytatniuk.
Ez lehet az átvilágítás első dominója
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez az átvilágításból született első feljelentés. Már önmagában az „első” szó is sokatmondó, mert arra utal, hogy a minisztérium más korábbi ügyeket is vizsgál, és egyáltalán nem biztos, hogy a lélegeztetőgép-beszerzés lesz az egyetlen történet, amely eljut a hatóságokig. Ha a következő hónapokban más nagy értékű szerződéseknél is szabálytalanság gyanúja merül fel, akkor a Szijjártó-korszak külügyi gazdálkodása ennél jóval szélesebb körű vizsgálat tárgyává válhat. Minden egyes ügyet azonban külön, a bizonyítékok alapján kell majd megítélni.
Közben Szijjártó már a BYD-nál dolgozik
A történetnek van egy különösen pikáns politikai mellékszála is. Szijjártó Péter a választási vereség után lemondott parlamenti mandátumáról, majd a kínai BYD autógyártó külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőjeként folytatta a pályáját. Ez önmagában természetesen nem bizonyít semmilyen összefüggést a 2020-as beszerzésekkel, és bizonyíték nélkül nem is szabad ilyen kapcsolatot sugallni. A politikai irónia azonban nehezen tagadható: miközben a korábbi külügyminiszter már a magánszektorban épít új karriert, az általa vezetett minisztérium egyik legnagyobb közpénzes ügyének aktái most kerültek az ügyészséghez.
Most derülhet ki, hol volt a politikai és hol a büntetőjogi felelősség
Egy miniszter politikailag felel a tárcájánál történtekért, de a büntetőjogi felelősség ennél sokkal konkrétabb kérdés. A hatóságoknak azt kell majd rekonstruálniuk, ki hozott döntést, ki írta alá a szerződést, ki rendelkezett a kifizetésről, milyen információk voltak birtokában, és keletkezett-e bizonyítható vagyoni hátrány. Orbán Anita tehát valóban a Szijjártó-korszak egyik legérzékenyebb ügyéhez nyúlt hozzá, de még nem állította, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett el. A feljelentés éppen azért jelentős, mert innentől ezt már nem politikai nyilatkozatok, hanem nyomozati iratok és bizonyítékok alapján kell eldönteni.
A 300 milliárdos kérdést most már nem lehet visszatenni a fiókba
Több tízezer átvizsgált dokumentum, 88 gigabájtnyi helyreállított adat, mintegy 130 ezer fájl, csaknem 17 ezer lélegeztetőgép és nagyjából 300 milliárd forintnyi beszerzés: ez már túl nagy ügy ahhoz, hogy politikai emlékezetkieséssel lezárják. Az pedig, hogy hat évvel később még mindig ezrével álltak a gépek raktárban, csak tovább növeli a kérdéseket. Orbán Anita most megtette azt a lépést, amely után ezekre a kérdésekre már a büntető igazságszolgáltatásnak is választ kell keresnie. A következő nagy hír nem az lesz, hogy a kormány mit mond Szijjártóról, hanem az, hogy a nyomozó hatóság mit tár fel a 300 milliárdos beszerzéssorozat mögött – és végül kikhez vezetnek a visszaállított akták.