Orbán Anita most különösen élesen nyúlt bele a Szijjártó Péter minisztersége idején lebonyolított egyik legvitatottabb állami üzletsorozatba: a Külügyminisztérium nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a mintegy 300 milliárd forintos Covid-beszerzések miatt. A tárcán belül elvégzett átvilágítás olyan megállapításokat tárt fel, amelyek Orbán Anita szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját, valamint az akkori felső vezetés felelősségének kérdését is felvetik. Ez még nem jelenti azt, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett el, a feljelentés ráadásul ismeretlen tettes ellen szól, és a büntetőjogi felelősséget kizárólag a nyomozó hatóság, végső soron pedig a bíróság állapíthatja meg. Politikai szempontból azonban nagyon nehéz lesz megkerülni a volt külügyminisztert, hiszen az érintett beszerzéseket az általa vezetett minisztérium bonyolította le, és ha a nyomozás eljut a döntéshozói szintig, kemény kérdések sora várhat az akkori vezetésre.
Orbán Anita kimondta: ez az első feljelentés
„A mai napon a Külügyminisztérium nevében, képviseletében megtettem a minisztériumban folyó átvilágítási munka eredményeként született első feljelentést” – jelentette be Orbán Anita. Már az „első” szó is sokatmondó, hiszen a külügyminiszter arra is utalt, hogy az átvilágítás előrehaladtával további feljelentések is születhetnek. A most vizsgált ügy a 2020 márciusában és áprilisában, a veszélyhelyzeti különleges jogrend idején lebonyolított beszerzéseket érinti. Ezeket közbeszerzés alóli kivételként kezelték, összértékük pedig nagyjából 300 milliárd forint volt.
16 853 lélegeztetőgépet vett a Szijjártó vezette külügy
A számok hat év távlatából is rendkívül megdöbbentők. Magyarország a járvány idején összesen 19 002 lélegeztetőgépet szerzett be, ebből 16 853 darabot a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt meg, miközben védőeszközök, PCR-tesztek és gyógyszerek beszerzésében is szerepet vállalt.
A minisztériumi átvilágítás a döntések logikáját és az árakat is vizsgálta
Az átvilágítás most azt járta körül, hogyan született meg a döntés ekkora mennyiségről, milyen árakon történtek a vásárlások, valóban használhatók voltak-e a gépek, és gazdaságilag mennyire volt észszerű az egész konstrukció. Orbán Anita közlése szerint a feltárt információk mennyiségi túlbeszerzésre és jelentős árkülönbségekre utalnak.
A legdurvább kérdés: minek kellett ennyi gép?
Egy lélegeztetőgép önmagában még nem jelent intenzív terápiás kapacitást. Szükség van hozzá megfelelően képzett intenzív terápiás orvosra, szakápolóra, oxigénellátásra és intenzív ágyra is. Orbán Anita szerint a később rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország egyszerre nagyjából 800–2000 intenzív beteg megfelelő ellátására rendelkezhetett kapacitással.
Ehhez képest csak a külügy közel 17 ezer gépet vásárolt. A miniszter tájékoztatása szerint még a járvány csúcsán is csupán mintegy 2500 készülék jutott el a kórházakhoz, miközben a készlet túlnyomó része hosszú időn át raktárban maradt.
És akkor jönnek az árak
Az átvilágítás során a NAV-nál fellelhető eredeti gyártói számlákat is összevetették azzal az összeggel, amelyet a Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak kifizetett. Orbán Anita szerint hat cég esetében tételesen kimutatható eltérést találtak, ezek együttes összege 13,48 milliárd forint. Egyetlen szerződésnél, a Proconcept Kft. esetében a miniszter 16 millió eurós, vagyis körülbelül 5,8 milliárd forintos értékkülönbségről beszélt. Ezek az összegek önmagukban még nem bizonyítanak bűncselekményt, de éppen az ilyen eltérések miatt lesz feladata a nyomozó hatóságnak.
17 millió forint egy gépért, miközben töredékáron is felbukkantak
A külügyminiszter az ügy kapcsán olyan sajtóinformációkat is felidézett, amelyek szerint a Magyarországra szállított gépek átlagára mintegy 17 millió forint volt, miközben egyes azonos modellek gyártói ára 1000–5000 dollár között mozgott, ami akkoriban átszámítva néhány százezer és nagyjából 1,3 millió forint közötti összeget jelenthetett. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a két ár közötti teljes különbség jogtalan haszon volt, hiszen a szállítás, a felszereltség, a logisztika és a közvetítői lánc is emelhette a végső árat. A lényeg azonban éppen az, hogy mennyivel és miért nőtt az ár, illetve ki kapta meg a különbözetet. A 444 korábbi adatkéréseire a minisztérium azt válaszolta, hogy nem látott rá a beszállító cégek teljes költségszerkezetére, ezért a haszonkulcsuk nagyságát sem tudta meghatározni.
Ugyanazért a gépért teljesen eltérő összegeket fizettek
A korábban nyilvánosságra került szerződéses adatokban ugyanazon típusú lélegeztetőgépeknél is jelentős árkülönbségek látszottak. A VG-70 modell például különböző szállítóknál 10, 14, 21, 22 vagy akár 23 millió forintos darabáron is szerepelt. Ez önmagában szintén nem bizonyít visszaélést, hiszen az eltérő felszereltség vagy a szerződéshez kapcsolódó szolgáltatások módosíthatták az árat. A korabeli dokumentumokból azonban éppen ezeknek az eltéréseknek a magyarázata nem minden esetben volt világosan visszakövethető, ezért most a nyomozás egyik kulcsfeladata lehet a számlák és a közvetítői láncok végigkövetése.
130 ezer fájlt kellett visszahozni
Az egész ügy egyik legfilmszerűbb eleme az, amit az átvilágítók az iratokkal kapcsolatban találtak. Orbán Anita szerint a vizsgálat kezdetén a Covid-beszerzések dokumentációja csak hiányosan állt rendelkezésre, ugyanakkor informatikai eszközökkel rengeteg korábban nem hozzáférhető állományt sikerült helyreállítani. Nem néhány elveszett Word-dokumentumról volt szó: 88 gigabájtnyi adatot és mintegy 130 ezer fájlt állítottak vissza. A külügyminiszter szerint ezek révén jóval teljesebb kép rajzolódott ki arról, miként zajlottak a beszerzések.
Hogy kerültek ki ezek az iratok a rendes dokumentációból?
Ez az egyik legérdekesebb kérdés, amelyre választ kaphatunk. Az, hogy a dokumentáció hiányos volt, még nem árulja el, ki, mikor és milyen okból törölt vagy nem megfelelően archivált fájlokat, ezért ebből jelenleg nem lehet szándékos bizonyítékeltüntetést levezetni. Ugyanakkor tényszerűen rendkívül kellemetlen körülmény, hogy egy több százmilliárd forintos állami beszerzés utólagos átvilágításakor informatikai helyreállítással kellett 130 ezer állományt visszaszerezni. Ha a nyomozók valóban részletesen beleállnak az ügybe, alighanem azt is meg akarják majd tudni, hogyan és miért lett hiányos ez az iratanyag.
Szijjártó Péternek innen jöhetnek a legkeményebb kérdések
A feljelentés nem Szijjártó Péter ellen név szerint született, és jogilag ezt különösen fontos világosan kimondani. Ugyanakkor az új minisztériumi vezetés kifejezetten azt állítja, hogy az átvilágítás az előző felső vezetés felelősségének gyanúját is felvetette, márpedig az érintett időszakban a KKM minisztere Szijjártó Péter volt.
Ha az ügyészség elrendeli és végigviszi a szükséges vizsgálatokat, nehéz elképzelni, hogy ne kerüljön elő többek között az a kérdés, ki döntött a közel 17 ezer gépes mennyiségről, ki hagyta jóvá a beszállítókat, milyen információk alapján fogadták el az árakat, és mit tudott minderről a minisztérium politikai vezetése. Ezekre a kérdésekre már nem egy Facebook-posztban, hanem adott esetben nyomozati eljárásban kellhet válasz születnie.
A feljelentés más állami szervekig is elérhet
Orbán Anita azt is kérte, hogy a nyomozóhatóság keresse meg az ügyben érintett további állami szerveket. Külön megemlítette a korábban az egészségügyért felelős tárcát, a NAV-ot és az Operatív Törzset is, vagyis a vizsgálat könnyen jóval szélesebb lehet annál, mint ami kizárólag a külügy irattáraiban megtalálható. Ennek logikája van, hiszen egy ekkora veszélyhelyzeti beszerzésben számos intézmény rendelkezhetett információval a várható járványügyi szükségletről, a vámadatokról, az egészségügyi kapacitásokról és a gépek tényleges felhasználásáról. A felelősségi lánc rekonstruálásához ezért önmagában kevés a számlák egymás mellé helyezése.
A raktározás is milliárdokat vitt el
A túlbeszerzés ráadásul nem állt meg a vételárnál. A Külügyminisztérium később átadta az eszközöket az egészségügyi intézményrendszernek, a 444 összesítése szerint azonban 2020-ban és 2021-ben is mintegy 2,3 milliárd forint ment el a lélegeztetőgépek tárolására, később pedig ez a költség más állami szervhez került át. Ez azt jelenti, hogy ha valóban indokolatlanul sok készüléket vásároltak, annak nemcsak egyszeri beszerzési ára volt. Éveken át fizetni kellett azért is, hogy a kihasználatlan készletet valahol őrizzék és tárolják.
Most már nem politikai szócsata, hanem ügyészségi ügy
A lélegeztetőgépek történetéről 2020 óta rengeteg újságcikk, parlamenti vita és politikai vád született. A mostani fordulat abban tér el ezektől, hogy az új külügyi vezetés a saját belső dokumentumainak átvilágítása után hivatalos feljelentést tett, és konkrétan megjelölte, milyen bűncselekmények gyanúját látja felmerülni. Innentől tehát az a kulcskérdés, mit lép a Legfőbb Ügyészség, milyen nyomozati cselekményeket rendelnek el, kiket hallgatnak meg, és mire jutnak a visszaállított dokumentumokkal. A feljelentés önmagában még senkit nem tesz bűnössé, de az ügyet egyértelműen új szintre emelte.
Orbán Anita pedig azt mondja: ez csak az első
A külügyminiszter bejelentésének talán legkellemetlenebb mondata az előző vezetés számára az lehet, hogy a minisztériumi átvilágítás nem feltétlenül ér itt véget. Orbán Anita ugyanis közölte: a munka folytatásával további feljelentések is várhatók. Szijjártó Péter számára ezért politikailag most kezdődhet az igazán nehéz időszak. A büntetőjogi felelősségéről jelenleg semmit nem lehet kijelenteni, de a minisztersége alatt lebonyolított 300 milliárdos beszerzési program aktái már az ügyészség előtt vannak, és ha a nyomozók elkezdik végigkövetni a döntéseket, a számlákat és a 130 ezer visszaállított fájlt, jó néhány olyan kérdés kerülhet elő, amelyre hat évvel a Covid-beszerzések után is választ vár az ország.