Skip to content

Nyugdíjemelés 2027 – Itt a kalkulátor, pontosan megtudhatod mennyit kapsz januártól

Közeledik az év vége, és ilyenkor szinte minden nyugdíjas családban ugyanaz a kérdés kerül elő: januártól mennyivel lesz magasabb a nyugdíj, és februárban mekkora összeg érkezik majd, amikor a 13. és a 14. havi nyugdíjat is utalják? 2027-ben erre a korábbi éveknél összetettebb válasz adható, hiszen a szokásos, inflációkövető emelés mellett a kormány külön, sávos növelést is bevezet a legalacsonyabb nyugdíjaknál, módosul a 14. havi nyugdíj felvezetésének üteme, és először jelenik meg a nyugdíjas SZÉP-kártya is. A jó hír az, hogy az éves nyugdíjemelés jövőre sem marad el, a legkisebb nyugdíjból élők pedig a szokásosnál jóval nagyobb emelésre számíthatnak. Ebben az írásban összegyűjtöttük mindazt, amit jelenleg tudni lehet – írja a Pénzcentrum.

A kormány a 2027-es költségvetésben 3 százalékos inflációval kalkulál, a nyugdíjtörvény alapján pedig a januári nyugdíjemelésnek legalább ekkora mértékűnek kell lennie. Vagyis a nyugdíjak januártól a tervek szerint 3 százalékkal emelkednek. Akinek az ellátása ezután sem éri el a 146 ezer forintot, az a sávos felzárkóztató emelés miatt további pluszra is jogosult lehet, ami havonta akár több tízezer forinttal is megdobhatja a juttatását. A kormány szerint ez a sávos növelés 455 ezer embert érint. Emellett 2027 januárjától az öregségi nyugdíj legkisebb összege a 2008 óta változatlan 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. A változások tehát elsősorban a kisnyugdíjasoknak kedveznek, ugyanakkor a 3 százalékos emelés minden jogosultnak jár.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mennyivel nőnek a nyugdíjak januárban, hogyan működik a sávos emelés, és ki milyen összegre számíthat. Számpéldákon keresztül azt is megmutatjuk, mekkora pénz érkezhet februárban a 13. és a 14. havi nyugdíjjal együtt. Szó lesz arról is, kik jogosultak a 13. és a 14. havi nyugdíjra, mit lehet tudni a nyugdíjas SZÉP-kártyáról, kik kapnak még emelést az öregségi nyugdíjasokon túl, és miért nem jár januári emelés annak, aki január 1-jén vagy később vonul nyugdíjba. Végül azt is áttekintjük, lesz-e novemberben nyugdíjkorrekció vagy nyugdíjprémium, és milyen bírálatok érik a nyugdíjemelési rendszert. Érdemes végigolvasni, mert több részlet is meglepetést okozhat.

Mennyivel nőnek a nyugdíjak januárban?

A 2027. januári nyugdíjemelés a tervek szerint 3 százalékos lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2026 decemberében folyósított nyugdíj összegét 3 százalékkal megemelik, és januártól már az emelt összeget utalják. A KSH legfrissebb, 2026. szeptemberi adatai alapján az öregségi nyugdíj átlagos összege havi 264 881 forint volt. Aki ennyit kap, annak a nyugdíja januártól körülbelül 7900 forinttal nő, így nagyjából 272 800 forintra emelkedik. A medián nyugdíj – vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok fele többet, fele kevesebbet kap – 233 160 forint volt. Ennél az összegnél a januári emelés mintegy 7000 forintot jelent, vagyis a havi nyugdíj körülbelül 240 100 forintra nő.

Ezek az összegek kerekítve szerepelnek, ezért a pontos kifizetés néhány forinttal eltérhet. A nyugdíjasok többsége ugyanakkor az átlagnál és a mediánnál is kevesebbet kap. Az ismert adatok szerint a leggyakoribb nyugdíjösszeg havonta 180 és 200 ezer forint között van. Számukra a 3 százalékos emelés havonta 5400 és 6000 forint közötti pluszt hoz, ami egy év alatt nagyjából 65–72 ezer forint többletet jelent, anélkül, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjra gyakorolt hatást beleszámítanánk.

Magyarországon a KSH szerint 2026 szeptemberében több mint 2 millió 409 ezer ember részesült valamilyen nyugdíjban, ellátásban vagy járadékban, közülük az öregségi nyugdíjasok száma meghaladta a 2 millió 14 ezret. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel negyedét közvetlenül érinti a januári emelés, ezért a változás minden részletének komoly jelentősége van.

Az egységes, százalékos emelés logikája miatt a magasabb nyugdíjat kapók forintban nagyobb növekedést látnak. Egy havi 400 ezer forintos nyugdíj 3 százalékos emelése 12 ezer forintot jelent, míg egy havi 150 ezer forintos nyugdíj esetében ugyanez csupán 4500 forint. Ez az egyik leggyakoribb kritika a magyar nyugdíjemelési rendszerrel szemben, hiszen az olyan megélhetési költségek, mint az élelmiszer, a gyógyszer vagy a rezsi, mindenkit ugyanúgy terhelnek, függetlenül attól, mekkora a nyugdíja.

A kormány a sávos emeléssel részben erre a problémára próbál reagálni, mivel a legkisebb nyugdíjak így a 3 százaléknál jóval nagyobb mértékben nőnek. Az alaprendszer azonban nem változik: a 146 ezer forint feletti nyugdíjakra továbbra is az egységes százalékos emelés vonatkozik. Fontos tudni azt is, hogy a januári emelés pontos mértékét a kormány rendeletben határozza meg, ez a szabályozás jellemzően decemberben jelenik meg. A 3 százalékos mérték a költségvetésben szereplő inflációs várakozáson alapul, és a nyugdíjtörvény ezt tekinti irányadónak.

A nyugdíjfolyósító a januári ellátást már az emelt összegben utalja, így a nyugdíjasoknak nincs teendőjük, az emelés automatikusan megérkezik. A nyugdíjfolyósító minden évben levélben is tájékoztatja az érintetteket az új összegről, ebből mindenki pontosan megtudhatja, mennyi lesz a nyugdíja januártól. Ha valaki úgy érzi, hogy az összeg nem stimmel, érdemes a levél alapján érdeklődni a nyugdíjfolyósítónál, és kikérni a számítás részleteit.

Miért éppen 3 százalék?

A magyar nyugdíjemelési rendszer lényege, hogy a nyugdíjakat minden év januárjában a költségvetésben szereplő, a következő évre várt infláció mértékével növelik. A rendszer célja, hogy előre kompenzálja a nyugdíjasokat a következő évi áremelkedés miatt. A 2027-es költségvetést Magyar Péter miniszterelnök október 19-én ismertette a parlamentben, és a kabinet ebben 3 százalékos inflációval számol jövőre. Ennek megfelelően a januári nyugdíjemelés is 3 százalékos lesz.

A rendszer előnye, hogy a nyugdíjasok már az év elején hozzájutnak a magasabb összeghez, nem kell megvárniuk, amíg kiderül a tényleges infláció. Hátránya viszont, hogy az előrejelzés nem mindig pontos, és a valós drágulás eltérhet a tervezettől. Ha a kormány alulbecsüli az inflációt, és év közben kiderül, hogy az árak emelkedése meghaladja a januári emelést, akkor a törvény szerint novemberben kiegészítő emelést, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ilyenkor a nyugdíjasok visszamenőleg megkapják a januárig járó különbözetet, és novembertől már a korrigált összeg érkezik. Erre az elmúlt években több példa is volt, legutóbb 2025-ben, amikor novemberben 1,6 százalékos korrekciót kaptak az idősek.

Ha viszont a kormány túlbecsüli az inflációt, és a drágulás kisebb lesz, mint a januári emelés, annak nincs gyakorlati következménye: a különbözet a nyugdíjasoknál marad, vagyis az emelés reálértékben is javítja az ellátást. Ez idén is így történt. 2026 januárjában a nyugdíjak 3,6 százalékkal emelkedtek, mert az akkori kormány ennyire becsülte az inflációt. A tényleges infláció azonban ennél jóval alacsonyabban alakult: a KSH adatai szerint az év első hónapjaiban az általános és a nyugdíjas infláció is a januári emelés körülbelül felét közelítette. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok idén az inflációnál magasabb emelést kaptak, vagyis a nyugdíjuk vásárlóereje valamelyest nőtt.

A 2027-es 3 százalékos emelésnél is az lesz a döntő kérdés, hogy a tényleges infláció ennél magasabb vagy alacsonyabb lesz-e. Ha magasabb, jövő novemberben korrekció jöhet. Ha alacsonyabb, akkor a nyugdíjasok ismét reálértékben is nyerhetnek. A pontos alakulást ma még senki sem tudja biztosan megmondani.

A sávos felzárkóztató emelés: így működik

A 2027-es nyugdíjemelés legnagyobb újdonsága a sávos felzárkóztató emelés, amely a legalacsonyabb nyugdíjakat érinti. A rendszer két lépésben működik. Elsőként minden nyugdíjat megemelnek a 3 százalékos általános emeléssel. Ezután megvizsgálják, hogy a már emelt összeg melyik sávba esik, és ennek megfelelően további, fix összegű emelést adnak hozzá, illetve garantált minimumösszegre egészítik ki.

A sávos emelés tehát nem a jelenlegi nyugdíjból indul ki, hanem a 3 százalékkal már megemelt összegből. Ez fontos részlet, mert például aki ma 140 ezer forint körüli nyugdíjat kap, annak az összege a 3 százalékos emelés után már 144 ezer forint fölé kerülhet, így másik sávba sorolódhat, mint amit elsőre gondolna.

A sávos emelés részleteit egy október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet tartalmazza. A tervezet szerint a sávok a következők, ahol az első oszlop a 3 százalékos januári emelés utáni nyugdíjösszeget, a második pedig a külön felzárkóztató emelést mutatja:

A táblázatban szereplő garantált minimumösszegeknek fontos szerepük van. Ezeket azért határozták meg, hogy a sávhatárokon ne alakuljanak ki méltánytalan helyzetek. Ha ugyanis csak a fix összegű emelés létezne, előfordulhatna, hogy egy sávhatár alatti, alacsonyabb nyugdíj az emelés után magasabb lenne, mint egy éppen a következő sávba eső, eredetileg valamivel magasabb összeg. Például aki a 3 százalékos emelés után éppen 125 000 forintot kap, az 12 000 forintos plusz után 137 000 forintra jut. Aki viszont 125 500 forintot kap, annak csak 10 000 forintos emelés járna, így 135 500 forintra nőne a nyugdíja. A garantált minimum miatt azonban ő is legalább 137 000 forintot kap, így a sorrend megmarad, és senki sem jár rosszabbul azért, mert eredetileg valamivel magasabb volt a nyugdíja.

Fontos hangsúlyozni, hogy a táblázat egy rendelettervezetből származik, a végleges szabályozás a társadalmi egyeztetés után jelenik meg, így az egyes részletek még változhatnak. Az is lényeges, hogy a sávos emelés elsősorban az öregségi nyugdíjakat érinti, a jogosultak pontos körét a végleges rendelet rögzíti. A kormány korábban azt is jelezte, hogy a 120 ezer forintos nyugdíjminimum a 65 év feletti rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik majd, a megváltozott munkaképességűek ellátását pedig januártól 10 százalékkal emelik.

Aki bizonytalan abban, hogy rá is vonatkozik-e a sávos emelés, annak érdemes megvárnia a nyugdíjfolyósító januári tájékoztató levelét, amelyből kiderül a pontos összeg és annak jogcíme. A sávos emelés jelentősége abban áll, hogy a legkisebb nyugdíjból élők helyzete évek óta a legnehezebb. A 3 százalékos emelés egy havi 110 ezer forintos nyugdíjnál mindössze 3300 forintot jelentene, ami a mai árak mellett kevés. A sávos emeléssel ugyanez a nyugdíjas havonta 15 300 forinttal kap többet, ami már érezhető különbséget hozhat a mindennapi megélhetésben.

A kormány szerint a sávos emelés 455 ezer embert érint, akiknek többsége hosszú éveken át dolgozott, de alacsony keresete vagy rövidebb szolgálati ideje miatt kis nyugdíjat kap. Közöttük sok az egyedül élő idős nő, akiknél a gyermeknevelés miatt kieső évek és az alacsonyabb bérek különösen visszafogták a nyugdíj összegét. Számukra ez az emelés valódi segítséget jelenthet.

Számpéldák: ki mennyit kaphat januártól?

Nézzünk néhány konkrét példát, hogy könnyebb legyen eligazodni. Aki ma havi 100 ezer forint nyugdíjat kap, annak az összege a 3 százalékos emelés után 103 ezer forint lenne. Mivel ez nem éri el a 108 ezer forintos küszöböt, a sávos emelés miatt egységesen 120 ezer forintra egészítik ki, vagyis havonta 20 ezer forinttal kap többet, mint jelenleg.

Aki ma 110 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 113 300 forint lesz, ami a második sávba esik, így további 12 ezer forint jár neki, és januártól 125 300 forint lesz a nyugdíja. Ez havonta 15 300 forintos pluszt jelent, ami egy év alatt, a 13. és a 14. havi nyugdíjat is figyelembe véve, több mint 200 ezer forint többletet hozhat.

Most nézzük a magasabb sávokat. Aki ma 125 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 128 750 forint lesz, ami a 125 és 130 ezer forint közötti sávba tartozik, így további 10 ezer forintot kap, és 138 750 forintra nő az ellátása. Aki ma 135 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 139 050 forint, ez a 135 és 140 ezer forint közötti sáv, ezért további 6 ezer forintos emelést kap, és 145 050 forintra nő a nyugdíja.

Aki ma 140 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 144 200 forint, ami a legfelső sávba esik, ezért 146 ezer forintra egészítik ki. Ebben az esetben az emelés összesen 6000 forint, vagyis valamivel több, mint a 3 százalékos általános növelés. A sávos emelésből kimaradók esetében a 3 százalékos emelés marad az irányadó.

Aki ma havi 200 ezer forintot kap, annak januártól 206 ezer forint lesz a nyugdíja, aki 300 ezer forintot kap, annak 309 ezer forint, aki pedig 400 ezer forintot, annak 412 ezer forint jár majd. Jól látható, hogy a sávos emelés a legalacsonyabb nyugdíjaknál arányosan jóval nagyobb növekedést hoz: a 100 ezer forintos nyugdíj 20 százalékkal, a 110 ezer forintos közel 14 százalékkal nő, míg a 146 ezer forint feletti nyugdíjak csak 3 százalékkal emelkednek. Ez a rendszer célja is: a legalacsonyabb ellátásokat közelebb hozni a megélhetéshez szükséges szinthez.

A pontos összegek a kerekítési szabályok miatt néhány forinttal eltérhetnek a példákban szereplő számoktól.

13. és 14. havi nyugdíj 2027-ben: ennyi érkezik februárban

A februári nyugdíj mindig különleges hónap, hiszen ekkor a rendes havi ellátás mellé a 13. és a 14. havi nyugdíj is megérkezik. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi összeget jelent, mégpedig már a januári emeléssel megemelt nyugdíjjal egyező mértékben. A 14. havi nyugdíj 2027-ben a megemelt havi nyugdíj negyedét, vagyis 25 százalékát teszi ki, ami nagyjából egyheti nyugdíjnak felel meg. Februárban tehát összesen a megemelt havi nyugdíj 2,25-szöröse érkezik.

Az előző évekhez hasonlóan elképzelhető, hogy a juttatásokat nem egy, hanem két utalásban kapják meg az idősek. Az összegeket a januártól megemelt nyugdíj alapján számolják, így a januári emelés és a sávos plusz a februári kifizetéseket is növeli, ami különösen a kisnyugdíjasoknál jelenthet látványos különbséget.

Nézzük meg, mennyi pénz érkezhet februárban. Aki januártól 120 ezer forintot kap, annak februárban összesen 270 ezer forint érkezik. Aki januártól 146 ezer forintot kap, annak 328 500 forint jár. Aki ma 200 ezer forintot kap, és januártól 206 ezer forint lesz a nyugdíja, annak februárban 463 500 forint érkezik. Az átlagos nyugdíjjal rendelkezők, akiknek januártól körülbelül 272 800 forint lesz a nyugdíjuk, februárban mintegy 613 800 forintra számíthatnak. Egy havi 400 ezer forintos nyugdíjból élő nyugdíjas, akinek januártól 412 ezer forint lesz az ellátása, februárban 927 ezer forintot kap.

Ezek az összegek az adott hónap teljes bevételét jelentik, ezért érdemes belőlük tartalékot félretenni, hiszen a következő hónapokban már csak a rendes nyugdíj érkezik. A 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban fontos változás is van. Az előző kormány 2025 végén úgy döntött, hogy a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be: 2026-ban egyheti részletet fizettek volna ki, majd ezt évről évre egy-egy héttel növelték volna egészen a teljes havi összegig.

A jelenlegi kormány ezt az ütemezést nem viszi tovább. Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj teljes egészében megmarad, és a 14. havi nyugdíj tavaly kifizetett, egyheti része is megmarad, de a második heti részletet nem vezetik be. Aki tehát arra számított, hogy 2027 februárjában már 2,5 havi nyugdíjat kap, annak csalódnia kell: a februári összeg továbbra is 2,25 havi nyugdíjnak felel meg.

Hogy ki jár jól és ki rosszul a változással, az elsősorban a nyugdíj összegétől függ. Egy átlagos nyugdíjnál a 14. havi nyugdíj 2027-ben nagyjából 68 ezer forint lenne, míg a korábbi menetrend szerint körülbelül 136 ezer forintra rúgott volna. A kormány szerint a sávos emelés és a nyugdíjas SZÉP-kártya együtt az 500 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők többségénél kompenzálja ezt a kiesést.

Elemzői számítások alapján ez a legkisebb nyugdíjaknál valóban így van: egy havi 110 ezer forintos nyugdíjas nagyjából 181 ezer forinttal jár jobban 2027-ben, mint a korábbi menetrend szerint járt volna. A 2026-os nyugdíjak alapján azonban nagyjából 194 ezer forintos havi nyugdíj felett a 14. havi nyugdíj elmaradó hete már nagyobb veszteséget jelent, mint amennyit a SZÉP-kártya pótol.

Ki kapja meg a 13. és a 14. havi nyugdíjat?

Az eddigi gyakorlat szerint a 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki a megelőző évben, vagyis jelen esetben 2026-ban legalább egy napig nyugdíjban részesült, és a kifizetés hónapjában, tehát 2027 februárjában is jogosult a nyugdíjra. Ez a második feltétel 2025 óta érvényes, vagyis a januárban elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói már nem kapják meg a 13. és a 14. havi nyugdíjat.

A 14. havi nyugdíjra pedig az jogosult, aki az adott évben a 13. havi nyugdíjra is jogosult. Aki tehát 2026. december 31-ig nyugdíjba vonult, és februárban is nyugdíjas, az mindkét juttatást megkapja. Aki viszont csak 2027. január 1-jén vagy később vált nyugdíjassá, az az eddigi gyakorlat szerint nem számíthat a februári pluszjuttatásokra.

A korábbi években a kormány minden alkalommal rendeletben határozta meg a nyugdíjemelés mértékét, a jogosultak körét, valamint a 13. és a 14. havi nyugdíj szabályait. Ha a mostani kabinet is így jár el, a pontos részletek csak a rendelet megjelenése után válnak véglegessé, ez pedig rendszerint decemberben történik meg. A rendelet azt is meghatározza, mely ellátásokra vonatkozik a 13. és a 14. havi juttatás. Az öregségi nyugdíj mellett ugyanis több más ellátás is jogosíthat erre, például az özvegyi nyugdíj, a rokkantsági ellátás vagy a korhatár előtti ellátás. Érdemes tehát decemberben figyelni a hivatalos közleményeket, hogy mindenki tisztában legyen a saját helyzetével.

Nyugdíjas SZÉP-kártya: kevesebb pénz az első évben

2027 másik nagy újdonsága a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelyet a kormány 2030-ig több lépcsőben vezet be. Az első évben, 2027-ben az 500 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők juthatnak hozzá. A 2027-es összegeket Kármán András pénzügyminiszter ismertette: a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjak mellé 50 ezer forint, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjak mellé 25 ezer forint jár. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők az első lépcsőben nem részesülnek juttatásban.

Fontos tudni, hogy a sokszor emlegetett évi 200, illetve 100 ezer forintos összeg a Tisza Párt korábbi programjában szerepelt, és a teljes kiépülés utáni célként értelmezhető; a 2027-es összeg ehhez képest jóval alacsonyabb. A nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehet majd felhasználni. A pontos felhasználási szabályok, az igénylés módja és a kártya kiadásának menete még nem teljesen ismert.

Az sem tisztázott még teljesen, kiknek jár majd a juttatás. Ha a kormány a korábbi gyakorlatot követi, akkor ezt is a 2026-ban már meglévő nyugdíjjogosultsághoz kötheti, hasonlóan a 13. és a 14. havi nyugdíjhoz. A Pénzügyminisztérium szerint a teljes kiépülés után a nyugdíjasok 97 százaléka jogosult lehet a SZÉP-kártyára. A következő hónapokban várhatóan több részlet is nyilvánosságra kerül, ezért érdemes figyelni a hivatalos bejelentéseket.

Kiknek jár még emelés januárban?

A januári 3 százalékos nyugdíjemelés nemcsak az öregségi nyugdíjasokat érinti. Ha a kormány nem változtat az eddigi gyakorlaton, akkor az emelésre azok is jogosultak lesznek, akik 2026 során akár csak egyetlen napig is az alábbi ellátások valamelyikében részesültek. Ide tartozik többek között az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka.

A felsorolás ennél is hosszabb: a mezőgazdasági szövetkezeti járadékoktól a polgármesterek közszolgálati járadékáig, valamint a nemzeti gondozási díjig számos további ellátást is érinthet. Az emelés tehát a nyugdíjrendszer szinte teljes egészére kiterjed, és nemcsak az időseket, hanem a megváltozott munkaképességűeket, az özvegyeket és az árvákat is érinti. A megváltozott munkaképességűek számára 2027 különösen kedvező lehet, mivel a kormány bejelentése szerint a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás januártól 10 százalékkal emelkedik.

Az árvaellátás legkisebb összege 20 százalékkal nő, az időskorúak járadékának jogosultsági értékhatárait pedig megduplázzák. Az időskorúak járadéka azoknak a rászoruló időseknek jár, akiknek nincs elegendő jövedelmük, a duplázás pedig azt eredményezi, hogy többen válhatnak jogosulttá. A pontos részleteket ezeknél az ellátásoknál is a vonatkozó rendeletek szabják meg, ezért a hivatalos tájékoztatást érdemes figyelemmel kísérni.

Aki januártól megy nyugdíjba, nem kap emelést

Minden évben sok félreértés adódik abból, hogy kinek jár a januári nyugdíjemelés. Az emelés alapja mindig az előző évben már megállapított, vagyis az év eleji és az esetleges évközi emelésekkel együtt érvényes nyugdíj. Januárban tehát csak annak jár emelés, akinek a nyugdíját még 2026-ban állapították meg.

Aki 2026. december 31-én vagy korábban vonul nyugdíjba, az 2027-ben kap emelést. Aki viszont 2027. január 1-jén vagy később megy nyugdíjba, az csak 2028 januárjában lesz jogosult az első nyugdíjemelésre. Ez akkor is igaz, ha valaki korábban már kapott előzetes becslést a 2027-es nyugdíja várható összegéről, hiszen az új ellátást a 2027-es szabályok szerint, az aktuális értékkövetési szorzókkal állapítják meg.

Ugyanez vonatkozik a 13. és a 14. havi nyugdíjra is: aki 2027. január 1-jén vagy később válik nyugdíjassá, az az eddigi gyakorlat szerint 2027 februárjában nem kapja meg ezeket a juttatásokat, csak 2028-ban. Ez sokakat meglep, és évről évre félreértésekhez vezet. Aki most gondolkodik azon, mikor menjen nyugdíjba, annak ezt is mérlegelnie kell, és a pontos számításhoz érdemes szakember segítségét kérnie.

Az, hogy valaki december végén vagy január elején megy nyugdíjba, az első évben akár több százezer forintos különbséget is jelenthet a 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint a januári emelés miatt. Ugyanakkor a nyugdíj összegét az értékkövetési szorzók is befolyásolják, ezért a döntés előtt minden szempontot érdemes alaposan átgondolni.

Les