2027-ben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok, akik nyugdíjba vonulnak, mivel a nyugdíjszámítás egyik meghatározó eleme, a valorizációs szorzó a jelenlegi kereseti adatok alapján akár 9 százalék körüli mértékben is felülmúlhatja a 2026-ban használt értékeket. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy aki 2027-ben igényli az ellátást, automatikusan kilenc százalékkal magasabb nyugdíjat kapna, mint amire 2026-ban jogosult lett volna.
A valorizáció ennél jóval összetettebb része a nyugdíjszámításnak. Feladata az, hogy a sok évvel, sőt akár évtizedekkel korábban megszerzett kereseteket ne pusztán az akkori nominális összegükön vegyék figyelembe, hanem igazítsák őket a nyugdíjba vonulást megelőző év országos nettó kereseti szintjéhez. Ez különösen fontos azok számára, akik 2027-ben érik el a nyugdíjkorhatárt, illetve azoknak a nőknek is, akik jövőre teljesítik a Nők 40 feltételeit.
A nyugdíj összege alapvetően két nagy tényezőtől függ: egyrészt az elismert szolgálati idő hosszától, másrészt a nyugdíj alapját jelentő havi átlagkeresettől. Utóbbi kiszámításában jut kulcsszerephez a valorizációs szorzó. A 2027-re vonatkozó adatok egyelőre még nem véglegesek. A KSH szeptember 16-án közzétett, júliusi kereseti adatai szerint a nettó átlagkereset 523 300 forint volt, ami 9,1 százalékkal haladta meg a 2025. júliusi szintet. Ez arra utal, hogy a jövő évi valorizáció ismét jelentős lehet, ugyanakkor a rendelethez nem egyetlen hónap adata, hanem a teljes 2026-os év kereseti alakulása lesz mérvadó. A végleges számokra tehát még hónapokat kell várni.
A jogszabály értelmében a kormány minden év márciusában, az előző évi statisztikai kereseti adatok alapján állapítja meg a tárgyévben induló nyugdíjakhoz használható valorizációs szorzókat. A 2026-os értékeket is március 26-án tették közzé a 75/2026. kormányrendeletben.
Mi az a valorizáció, és miért ennyire fontos?
A nyugdíjszámítás nem abból indul ki, hogy valaki mennyit keresett az utolsó egy-két évben. Főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett, figyelembe vehető keresetekből számítják ki a nyugdíjalapot. Ezeket először a jogszabály szerint nettósítják, majd az egyes évekre meghatározott valorizációs szorzóval korrigálják.
Enélkül a rendszer félrevezető eredményt adna. Elég csak arra gondolni, hogy egy 1995-ben kapott havi fizetés nominálisan csak töredéke lehet egy mai bérnek. Ha a több évtizeddel korábbi kereseteket változatlanul átlagolnák a frissebb adatokkal, a régebbi évek mesterségesen lefelé húznák a nyugdíj alapját. A valorizáció éppen ezt a torzulást küszöböli ki.
Az idősebb kereseteket olyan szintre emeli, hogy összevethetők legyenek a nyugdíjazást megelőző év kereseti viszonyaival. A szorzó ezért nem a klasszikus értelemben vett inflációs korrekció: az országos nettó átlagkeresetek nominális változását követi.
2027-es nyugdíjmegállapítás esetén a 2025-ben és korábban megszerzett kereseteket kell a 2026-os nettó országos kereseti szinthez igazítani. A 2026-ban szerzett jövedelmek már eleve közelebb állnak ehhez az időszakhoz, ezért a korábbi évekre alkalmazott valorizáció adja az egyik legnagyobb eltérést a két egymást követő megállapítási év között.
Éppen ezért különösen fontos lehet a valorizáció annak, aki két év között mérlegeli a nyugdíjba vonulást: ugyanannak a korábbi kereseti életpályának az értéke eltérhet a 2026-os és a 2027-es szorzókkal. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen százalék alapján meg lehetne mondani, mindenkinek megéri-e elhalasztania a nyugdíjigénylést.
2026-ban már 9 százalékkal emelkedtek a szorzók
A 2026-os valorizációs szorzókat már hivatalosan kihirdették. A Pénzcentrum és Farkas András összesítése szerint ezek átlagosan 9 százalékkal magasabbak a 2025-ben alkalmazott értékeknél. A rendeletben minden évre külön szorzó szerepel, hiszen például egy 1998-as és egy 2019-es kereset egészen eltérő mértékben igazítandó a 2025-ös kereseti szinthez.
A 2027-es várakozások azért kerültek most előtérbe, mert a nettó keresetek növekedése 2026-ban egyelőre hasonló nagyságrendet mutat. Júliusban a nettó átlagkereset éves növekedése 9,1 százalék volt, a nettó mediánkereset pedig 9,7 százalékkal emelkedett. Fontos ugyanakkor, hogy a júliusi adat még nem azonos a teljes éves eredménnyel. Előfordulhatnak olyan hónapok, amikor gyorsabb, és olyanok is, amikor lassabb a növekedés. A 2027-ben alkalmazandó pontos szorzó csak akkor számítható ki, ha a január és december közötti teljes statisztika rendelkezésre áll.
Ráadásul a 2026 januári kereseti adatot jelentősen megemelte a honvédelmi és rendvédelmi állomány részére kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő egyszeri szolgálati juttatás, vagyis a fegyverpénz. A KSH ezt külön is jelzi a kereseti statisztikákban. Farkas András ezért azt is felvetette, hogy ha ennek az egyszeri juttatásnak a hatása kiigazítás nélkül jelenne meg az éves mutatóban, a 2026-os nettó keresetnövekedés akár 13 százalék körüli is lehetne. Ez azonban szakértői forgatókönyv, nem hivatalos KSH-előrejelzés, és a szakértő maga is valószínűnek tartja a torzító hatás korrekcióját.
Nem úgy működik, hogy 9 százalékkal több lesz mindenki nyugdíja
Ez a legfontosabb félreértés, amelyet érdemes elkerülni. Ha a valorizációs szorzók végül valóban 9 százalékkal nőnek, abból nem következik automatikusan 9 százalékkal magasabb nyugdíj. A szorzó a korábbi évek valorizálandó kereseteire hat, miközben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagban az életpálya különböző évei szerepelnek. Emellett számít a szolgálati idő, az esetleges arányos szolgálati idő, valamint magasabb havi átlagkeresetnél az úgynevezett degresszió is.
A jelenlegi szabályok szerint például 40 év szolgálati időnél a figyelembe vehető havi átlagkereset 80 százaléka adja az induló nyugdíj összegét. 41 évnél 82 százalék, 42 évnél 84 százalék, 45 évnél pedig már 90 százalék ez az arány. Ötven vagy több teljes év szolgálati idő esetén éri el a szorzó a 100 százalékot. Vagyis két ember ugyanakkora valorizált életpálya-átlag mellett is eltérő nyugdíjat kaphat, ha az egyiknek például 40, a másiknak 45 év figyelembe vehető szolgálati ideje van.
Egy egyszerű példa megmutatja, miért számít a szolgálati idő
Tegyük fel kizárólag szemléltetésképpen, hogy a számítás végén valakinek 400 ezer forintos, nyugdíjalapként figyelembe vehető havi átlagkeresete adódik. Negyven év szolgálati idő mellett ennek 80 százaléka lenne a kiindulási arány, míg 45 év esetén 90 százalék. A tényleges számítást ugyanakkor magasabb átlagkeresetnél a degressziós szabályok is módosíthatják.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatója szerint 372 ezer forint feletti havi átlagkeresetnél már nem számít minden forint teljes egészében. A 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti részt pedig 80 százalékban veszik figyelembe. Ez újabb oka annak, hogy a „9 százalékkal nő a valorizáció, tehát 9 százalékkal több lesz a nyugdíjam” számítás nem pontos. A tényleges hatás csak az adott ember teljes kereseti és szolgálati időadataiból határozható meg.
Ráadásul aki 2026 helyett 2027-ben vonul nyugdíjba, annak nem csupán más valorizációs szorzók juthatnak. Egy évvel több kereset és akár további szolgálati idő is bekerülhet a számításba, ezért az egyéni eltérés lehet kisebb vagy nagyobb is a valorizáció önmagában várható hatásánál.
Mi történik azokkal, akik 2027 elején kérik a nyugdíjat, amikor még nincs meg a rendelet?
A valorizációs szorzókat minden évben csak akkor lehet véglegesen meghatározni, amikor rendelkezésre állnak az előző év teljes kereseti adatai. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az adott év szorzószámainak kormányrendeleti rögzítése legkorábban márciusban történhet meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak, aki januárban vagy februárban válik jogosulttá, márciusig nyugdíj nélkül kellene maradnia.
A nyugdíjmegállapítási eljárásban erre kialakult gyakorlat működik, majd a végleges szorzók ismeretében a pontos összeg rendezhető. A 2026-os példa jól mutatja az időzítést: a tárgyévi szorzókat március 26-án hirdették ki, és azok a 2026. január 1-je és december 31-e közötti kezdő időponttal megállapítandó nyugellátásokra alkalmazandók. A 2027-es rendelet megjelenése ezért különösen fontos lesz azoknak, akik az év elején vagy az első negyedévben mennek nyugdíjba.
Kik érhetik el 2027-ben az általános nyugdíjkorhatárt?
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatója szerint az 1957-ben vagy később születetteknél az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Ez azt jelenti, hogy 2027-ben főszabály szerint az 1962-ben születettek töltik be ezt a kort. A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges.
Aki legalább 15, de húsz évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezik, az a korhatár elérésekor öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Természetesen az is kérheti 2027-ben a nyugdíja megállapítását, aki már korábban betöltötte a korhatárt, de addig nem élt az igénylés lehetőségével. Az ilyen helyzetekben az időzítés és az időközben megszerzett szolgálati idő különösen sokat számíthat.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint továbbá ha valaki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a korhatár betöltése után nyugdíjmegállapítás nélkül tovább dolgozik és további szolgálati időt szerez, minden harminc nap után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre lehet jogosult.
A Nők 40 esetében is ugyanúgy számít a valorizáció
Nemcsak a 65 éves korhatárt elérőknél lényegesek a 2027-es szorzók. A nők kedvezményes öregségi nyugdíját is ugyanazok a nyugdíjszámítási szabályok alapján állapítják meg, így ott is szerepet kap a valorizáció.
A Nők 40 lehetőségre életkortól függetlenül az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Főszabály szerint ezen belül legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie, míg a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő általában legfeljebb nyolc év lehet.
A nyugdíj összegének megállapításakor azonban nem kizárólag a Nők 40 jogosultsági idejét veszik alapul. A Magyar Államkincstár külön kiemeli, hogy az összeg számításánál a jogosultsági időnek nem minősülő, de szolgálati időként elismerhető időszakokat is figyelembe kell venni. Ezért két nő, aki ugyanazon a napon szerzi meg a negyven év jogosultsági időt, nem feltétlenül rendelkezik azonos szolgálati idővel és kereseti életpályával, vagyis a nyugdíjuk összege is jelentősen eltérhet.
A Pénzcentrum által idézett Farkas András becslése szerint nagyjából 95 ezer embert érinthet különösen közvetlenül a 2027-es valorizációs rendelet. Ez szakértői becslés, nem a Magyar Államkincstár most közzétett hivatalos előrejelzése.
Érdemes emiatt 2027-ig várni a nyugdíjigényléssel?
Erre nincs mindenki számára azonos igen vagy nem válasz. A 2027-ben várhatóan magasabb valorizációs szorzók valóban kedvezőbb helyzetet teremthetnek, de a döntést nem lehet kizárólag erre az egy tényezőre alapozni.
Ha például valaki már 2026-ban jogosult lenne nyugdíjra, de csak 2027-ben nyújtja be az igényét, azt is mérlegelnie kell, hogy közben hány havi ellátásról mond le, mennyi további keresete lesz, nő-e a szolgálati ideje, és milyen új valorizációs szorzók kerülnek végül a számításba. Egy 9 százalékkal kedvezőbb valorizációs rendszerből adódó magasabb havi nyugdíj önmagában nem feltétlenül téríti meg gyorsan azt a több havi ellátást, amelyet a későbbi igénylés miatt nem kap meg.
Más helyzetekben viszont a magasabb kereset, az egy évvel több szolgálati idő és a kedvezőbb valorizáció együtt már jelentős különbséget eredményezhet. Ezért annak, aki ténylegesen választhat a 2026-os és 2027-es kezdő időpont között, célszerű személyre szabott számítást kérnie, nem pedig kizárólag az országos 9 százalékos várakozás alapján döntenie.
Mit érdemes még 2026-ban ellenőrizni?
Az egyik legfontosabb lépés a szolgálati idő és a kereseti adatok ellenőrzése. Hosszú, évtizedeken át tartó munkaviszony esetén könnyen előfordulhat, hogy valamely régi jogviszony vagy kereseti adat hiányosan szerepel a nyilvántartásban. Minél közelebb kerül valaki a nyugdíjhoz, annál érdemesebb időben tisztázni ezeket a kérdéseket.
Ha például egy régi foglalkoztatási időszakhoz dokumentumokat kell beszerezni, ezt lényegesen egyszerűbb még a nyugdíjigénylés előtt rendezni, mint az eljárás közben kapkodva. Ugyancsak fontos különválasztani a jogosultsági időt és a szolgálati időt, különösen Nők 40 esetén. A két fogalom nem azonos, és az, hogy valaki megszerezte a negyven év jogosultsági időt, még nem árulja el pontosan, milyen százalékkal számolják majd a nyugdíját.
Március lehet a kulcshónap a 2027-ben nyugdíjba vonulóknak
A következő nagy fordulópont tehát nem 2027. január 1-je, hanem várhatóan 2027 márciusa lesz. Ekkorra már rendelkezésre állhatnak a teljes 2026-os kereseti adatok, és kihirdethetik az új valorizációs szorzókat. Jelenleg a 9 százalék körüli növekedés tűnik reális szakértői becslésnek, amit a júliusi 9,1 százalékos nettó keresetnövekedés is alátámaszt.
Mindazonáltal a végleges éves érték ettől még felfelé és lefelé is eltérhet, ezért a pontos 2027-es nyugdíjösszegek ma még nem számíthatók ki. Az viszont már most látszik, hogy a valorizáció ismét az egyik legfontosabb tényező lesz a jövőre induló nyugdíjaknál. A szabály célja éppen az, hogy a több évtizedes kereseti életpálya korábbi bérei ne a történelmi nominális összegükön, hanem a nyugdíjazást megelőző év kereseti viszonyaihoz igazítva kerüljenek a számításba.
A 2027-ben nyugdíjba készülők számára tehát valóban kedvező irány körvonalazódik, ám a 9 százalékos számot nem szabad kész tényként vagy automatikus nyugdíjemelésként kezelni. A végleges valorizáció várhatóan csak 2027 márciusában derül ki, az egyéni induló nyugdíjat pedig továbbra is a teljes kereseti életpálya, a szolgálati idő és a nyugdíjszámítás egyéb szabályai együttesen határozzák meg.