Megkezdte működését az a parlamenti vizsgálat, amely végre választ próbál adni arra, miként kaphatott kegyelmet K. Endre úgy, hogy a később nyilvánosságra került iratok szerint sem a Sándor-palota illetékes szakmai igazgatósága, sem Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta a döntést. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság szeptember 2-án tartotta meg az alakuló ülését, és máris határozott a legfontosabb dokumentumok bekéréséről. Gyorsan előkerült a három legnagyobb név is: Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Balog Zoltán református püspök, egykori miniszter. Schummer Orsolya bizottsági elnök elmondta, hogy személyesen fogja indítványozni mindhármuk meghallgatását, alapvetően nyílt ülésen.
Fontos pontosítás: nem a rendőrség „csapott le”
Az ügy politikai súlya vitathatatlan, de itt nem rendőrségi vagy ügyészségi akcióról van szó. A testület az Országgyűlés vizsgálóbizottsága, amelynek feladata a döntéshozatali lánc, az intézményi működés és az esetleges informális lobbi feltérképezése. A bizottság nem nyomozóhatóság, és büntetőjogi felelősséget sem állapíthat meg. Ugyanakkor iratokat kérhet be, személyeket hallgathat meg, és a rá vonatkozó szabályok alapján komoly eszközökkel is élhet az együttműködés kikényszerítésére.
Novák Katalint nyílt ülésen hallgatnák meg
Schummer Orsolya nem kerülte meg a kérdést. Amikor arról érdeklődtek nála, várható-e Novák Katalin meghallgatása, azt mondta, igen, és ebben az esetben a volt államfőnek meg kell jelennie a bizottság előtt.
De még egyikük idézéséről sem döntöttek
Ez a történet egyik lényeges mozzanata, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az alakuló ülésen még nem született végleges döntés arról, pontosan mikor és milyen sorrendben hívják be Novák Katalint, Varga Juditot, Balog Zoltánt vagy más érintetteket. Novák Előd és Zsigó Róbert azt szerette volna, ha már most gyorsan döntenek legalább néhány személyes meghallgatásról. A tiszás tagok viszont arra hivatkoztak, hogy előbb az iratokat kell feldolgozni, és csak azok ismeretében érdemes célzott kérdésekkel az érintettek elé állni.
Az iratok viszont már indulnak a bizottsághoz
Ebben teljes volt az egyetértés. A bizottság tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy első körben önkéntes adatszolgáltatás keretében kérik be a kegyelmi ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat több állami és önkormányzati intézménytől. Az Igazságügyi Minisztérium, a Sándor-palota, a Fővárosi Önkormányzat, a bicskei gyermekotthon, az illetékes kormányhivatal és a gyámhatóság tíz napot kap az adatszolgáltatásra. Vagyis a bizottság nem pusztán politikusi emlékezetre építene, hanem papírról papírra szeretné felrajzolni az események menetét.
A teljes döntési láncot akarják látni
A vizsgálat nem K. Endre büntetőügyének újranyitását jelenti. A fő kérdés az, hogyan jutott el a kegyelmi kérelem oda, hogy Novák Katalin végül aláírta, Varga Judit pedig miniszterként ellenjegyezte a döntést. A bizottság arra keresi a választ, milyen szerepet játszott a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttér, illetve volt-e bármilyen egyházi vagy más informális közbenjárás, amely érdemben befolyásolta a folyamatot. Ezen a ponton még semmilyen „titkos lobbihálózat” létezését nem állapították meg, ennek feltárása éppen a vizsgálat feladata.
Balog Zoltán szerepe ezért különösen érdekes
Balog Zoltán korábban maga is elismerte, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalinnál. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt nem kormányzati utasításra tette. Ez önmagában nem bizonyít semmiféle jogellenes befolyást, de egyértelműen kulcskérdéssé teszi, pontosan milyen információkat adott át az akkori államfőnek. Ugyanilyen fontos lehet az is, volt-e rajta kívül más közvetítő, és kik tudtak arról, hogy K. Endre kegyelmi kérelme kedvező elbírálást kaphat.
A májusban előkerült iratok tették még furcsábbá az ügyet
A Sándor-palota által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Novák Katalin saját, kegyelmi ügyekkel foglalkozó igazgatósága sem javasolta K. Endre kegyelmének megadását. A források alapján Varga Judit sem támogatta a kegyelmet. Ez az oka annak, hogy továbbra is a levegőben marad a legnagyobb kérdés: ha a szakmai előkészítés nem a kegyelem irányába mutatott, akkor mi győzte meg végül Novák Katalint? A döntés konkrét indoka a nyilvánosság számára jelenleg sem ismert.
Novák távozott, Varga Judit is kiszállt a politikából
A kegyelmi botrány 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének. A volt köztársasági elnök nem sokkal később lemondott, Varga Judit pedig szintén visszavonult a közélettől. A politikai következmények tehát már akkor is rendkívül súlyosak voltak. Az viszont továbbra sem derült ki teljesen, hogy a kegyelmi döntés mögött pontosan milyen informális vagy politikai folyamat zajlott le.
Most akár Orbán Viktorig is elérhet a kérdezés
Schummer Orsolya arra is kitért, hogy amennyiben a dokumentumok alapján Orbán Viktor szerepe vagy felelőssége felmerül a döntési folyamatban, a miniszterelnököt is meghallgathatja a bizottság. Ez azonban egyelőre csak feltételes lehetőség, nem annak kijelentése, hogy Orbán részt vett volna a kegyelmi döntésben. Ez fontos különbség. Jelenleg nincs a bemutatott források között olyan bizonyíték, amely szerint a volt miniszterelnök utasította volna Novák Katalint a kegyelem megadására, ezért ezt nem lehet tényként kezelni.
A bizottság előtt nem lehet egyszerűen vállat vonni
A parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó új szabályozás jóval erősebb eszközöket ad a testület kezébe, mint amit korábban megszokhattunk. A megjelenés elmulasztása pénzügyi következményekkel járhat, és a bizottság elnöke szerint rendőrségi elővezetés is alkalmazható a kötelezettség érvényesítésére. Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség megszegésének szintén lehetnek jogi következményei. Ezért egy esetleges meghallgatás jóval több lehet, mint egy szokásos politikai sajtóesemény.
A Fidesz is megszavazta a munkatervet
Az alakuló ülés egyik figyelemre méltó pillanata volt, hogy Zsigó Róbert fideszes alelnök úgy fogalmazott: „bármilyen furcsa, ebben az ügyben egyetértés van köztünk”. Szerinte nincs olyan ember, aki jó döntésnek tartaná a K. Endrének adott kegyelmet. Zsigó ugyanakkor azt kérte, hogy a vizsgálóbizottság ne politikai bunkósbotként működjön, és ne előre hirdessen ítéletet. Ebben nehéz lenne vitatkozni vele: a testület akkor lehet igazán súlyos, ha előbb feltárja a dokumentumokat, és csak ezt követően von le következtetéseket.
A gyermekotthon korábbi éveit is feltárnák
A bizottság munkaterve nem kizárólag a 2023-as kegyelmi döntésre összpontosít. Elsőként azt is szeretnék áttekinteni, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatójával kapcsolatos 2011-es és 2012-es bejelentések után mi történt, illetve milyen intézkedések maradtak el. Ennek azért van jelentősége, mert a botrány nem egyetlen aláírással kezdődött. A teljes történethez az is hozzátartozik, hogyan maradhatott hosszú ideig pozícióban az a később elítélt igazgató, akivel szemben már korábban is érkeztek jelzések.
Most valóban közelebb kerülhetünk ahhoz, mi történt
Az elmúlt két évben rengeteg politikai találgatás látott napvilágot arról, ki kérte K. Endre kegyelmét, ki beszélt Novák Katalinnal, és miért ment szembe a döntés a saját apparátusának álláspontjával. Bizonyított, teljes válasz azonban mindeddig nincs. Most először egy erre létrehozott parlamenti testület kérheti be rendszerszerűen az iratokat, rakhatja össze a döntési láncot, majd ültetheti egy asztalhoz a legfontosabb szereplőket. Ha Novák Katalin, Balog Zoltán és Varga Judit valóban megjelenik egy nyílt ülésen, könnyen lehet, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb parlamenti meghallgatássorozata következik.
Az első határidő már ketyeg
A bizottság most kezdi el a dokumentumok bekérését, az érintett intézményeknek pedig tíz napjuk lesz az első körös adatszolgáltatásra. Schummer Orsolya néhány héten belül már a személyes meghallgatások elindulására számít. Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán tehát még nem kaptak hivatalos idézést, de már egyértelműen szerepelnek a tervezett meghallgatások listáján. A kegyelmi ügy politikai következményeit már 2024-ben láthattuk, most pedig végre arra is esély nyílhat, hogy kiderüljön: pontosan milyen út vezetett magához a döntéshez.