Novák Előd ezúttal sem fogta vissza magát: a Mi Hazánk öt jogászt jelölt az alkotmánybírói posztokra, és egyenesen azt várja Magyar Pétertől, hogy a Tisza ne söpörje be az összes most kiosztásra kerülő helyet. A párt alelnöke úgy véli, hogy a mostani ciklusban érintett hat alkotmánybírói tisztségből kettőt az ellenzéknek kellene fenntartani, és mivel a Fidesz nem állított jelölteket, ezt a két helyet most a Mi Hazánk listájáról töltenék be. A megszólalás lényegében politikai ultimátumnak hat: ha Magyar valóban azt állítja, hogy le akarja bontani a korábbi egypárti működés logikáját, akkor most mutassa meg, hogy kétharmados többség birtokában sem akar mindent egyedül eldönteni. Ugyanakkor rögtön hozzá kell tenni, hogy a Mi Hazánknak jogilag semmiféle automatikus jogosultsága nincs két alkotmánybírói székre.
Novák öt nevet tett le az asztalra
A Mi Hazánk Bánovics Tamás jogászt, Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezetőt, Laky-Takács Péter volt bírót, Pápai Ákos ügyvédet és Szmodis Jenő jogtudóst jelölte. Novák szerint azért szerepel öt név a listán, mert az Országgyűlés így választhatja ki közülük azt a kettőt, amelyet végül megfelelőnek tart. Vagyis a felsorolás nem azt jelenti, hogy a Mi Hazánk előre kijelölt két embert, és kész. Épp ellenkezőleg: öt jelölttel adna mozgásteret a parlamenti többségnek, miközben azt várja, hogy két helyet mindenképpen ebből a körből töltsenek be.
„Két posztra ebből az öt szaktekintélyből kellene választani”
Novák megfogalmazása világos volt. Azt írta, hogy ha a Tisza valóban szakítani akar az elmúlt tizenhat év szerinte „Csak a Fidesz” logikájával, akkor a mostani ciklusban eddig megnyíló hat alkotmánybírói helyből csupán négyet töltsön fel saját jelöltjeivel.
A fennmaradó két hely esetében szerinte a Mi Hazánk jelöltjei közül kellene választani. Ezt azzal indokolja, hogy a mostani ellenzéki pártok közül a határidőig kizárólag a Mi Hazánk állított saját jelölteket, miközben a Fidesz eleve bojkottálja az eljárást.
Ez azonban nem törvényi kvóta
A legfontosabb jogi kérdés itt következik: nincs olyan alkotmányos szabály, amely kimondaná, hogy két alkotmánybírói hely a Mi Hazánké, vagy általánosságban az ellenzéké. Az új tagokról az Országgyűlés dönt, a szükséges támogatás pedig kétharmados. Novák tehát amikor azt mondja, hogy a két hely „megilleti” a Mi Hazánkat, politikai elvről beszél, nem pedig olyan jogról, amely jogilag kikényszeríthető. A követelés lényege éppen az, hogy a Tisza önként mondjon le a kétharmados többségéből fakadó lehetőségek egy részéről.
És ez Magyar Péter számára valóban kellemetlen kérdés
A Tisza a kampány során következetesen arról beszélt, hogy függetlenebb intézményeket szeretne, és nem kívánja továbbvinni azt a rendszert, amelyben a parlamenti kétharmad gyakorlatilag minden fontos közjogi posztot a saját embereivel tölt fel. Novák most pontosan ezt az ígéretet fordítja vissza Magyar Péterre. A kérdés egyszerű: ha valóban rossz volt az, amikor a Fidesz a kétharmadával mindent eldöntött, akkor miért lenne rendben ugyanez Tisza-logó alatt? Kommunikációs szempontból ez kifejezetten erős támadási felület, még akkor is, ha ebből önmagában nem következik, hogy éppen a Mi Hazánknak kellene két széket kapnia.
A parlamenti matematika közben nagyon nem Novák oldalán áll
A Tiszának 141 képviselője van a 199 fős Országgyűlésben, miközben a kétharmados küszöbhöz 133 szavazat szükséges. Magyar Péter pártjának tehát nincs szüksége sem a Mi Hazánk, sem a Fidesz támogatására az alkotmánybírák megválasztásához. Ez különösen érdekes, mert a Fidesz már jelezte: nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában. Ha a Tisza-frakció egységes marad, a keddi titkos szavazáson önmagában is elegendő ereje van ahhoz, hogy mind az öt saját jelöltjét megválassza.
A Mi Hazánk tehát nem vétót tart a kezében
Novák követelésének súlya nem abból ered, hogy meg tudná akadályozni Magyar jelöltjeinek megválasztását. Erre a hat képviselőből álló Mi Hazánk-frakciónak egyszerűen nincs parlamenti eszköze. A nyomás politikai természetű. Ha Magyar mind az öt saját jelöltjét átviszi, Novák azt mondhatja majd, hogy a Tisza ugyanazt teszi kétharmaddal, amit korábban a Fideszen kért számon; ha viszont két helyet átenged, akkor a Mi Hazánk érdemi befolyást kap egy kilenc évre meghatározó alkotmányos testületben.
Politikai értelemben ez tényleg egy ügyes csapda
Magyar számára egyik út sem teljesen kockázatmentes. Ha ragaszkodik az öt jelöltjéhez, az ellenzék könnyen a hatalomkoncentráció példájaként állíthatja be a döntést; ha pedig enged Nováknak, azzal precedenst teremthet arra, hogy a parlamenti kisebbségnek informális kvóta járjon a kétharmados tisztségeknél. Ráadásul a Mi Hazánk mindössze hat parlamenti mandátummal rendelkezik. Két alkotmánybírói hely közvetlen pártarányos logika alapján nyilvánvalóan sokkal nagyobb súlyt adna neki, mint amekkorát a saját parlamenti ereje indokolna.
Novák azonban nem is a saját hat mandátumából indul ki
Az érvelése valójában az egész ellenzéki oldalra épül. Azt mondja: a hat, most megüresedő alkotmánybírói helyből négy jusson a kétharmados kormánytöbbségnek, kettő pedig az ellenzéknek, ami nagyjából követné a parlamenti erőviszonyok logikáját. Mivel a Fidesz bojkottálja az egész folyamatot, és nem állított jelölteket, Novák szerint az ellenzéki oldalról egyedül a Mi Hazánk kínált valódi alternatívát. Innen jut el ahhoz az állításhoz, hogy a két ellenzéki helyet az ő öt jelöltjükből kellene betölteni.
A Tisza közben már megnevezte a saját ötösét
Magyar Péter Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte. A miniszterelnök szerint a kiválasztás során a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a valódi szakmai teljesítmény volt a döntő szempont. A Tisza emellett azt hangsúlyozza, hogy az öt névvel több jogterületet is lefedett. Így került a listára alkotmányjogász, büntetőjogász, közigazgatási és polgári jogi szakember, valamint kúriai bírói háttérrel rendelkező jelölt is.
Ligeti Miklós neve önmagában is nagy figyelmet kapott
A Transparency International magyarországi jogi igazgatóját nemrég még a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára tartották esélyesnek, végül azonban nem ő kapta meg ezt a tisztséget. Most egy egészen más, hosszú időre szóló alkotmányos pozícióra jelölték. Emiatt a keddi szavazás önmagában is komoly politikai eseménynek ígérkezik. Novák bejelentése erre még egy új réteget tett rá: már nemcsak az a kérdés, hogy alkalmasak-e Magyar jelöltjei, hanem az is, helyes-e, ha mind az öt helyet ugyanaz a parlamenti többség tölti be.
A Fidesz közben teljesen kivonul
Orbán Viktor pártja egészen más stratégiát választott. A Fidesz álláspontja szerint az egész alkotmánybíró-választási folyamat illegitim, ezért nem állított jelölteket, és a szavazásban sem vesz részt. Így sajátos helyzet alakult ki: az 52 fős Fidesz önként nincs jelen a jelölti versenyben, miközben a hatfős Mi Hazánk öt névvel is előállt. Novák ebből próbál most politikai előnyt kovácsolni.
Schiffer András ügye is ott van a háttérben
A Mi Hazánk már júliusban is próbált alkotmánybírót delegálni, akkor Schiffer Andrást jelölte. A Tisza azonban nem támogatta a korábbi LMP-s politikus és ügyvéd megválasztását, így Schiffer végül nem került be a testületbe. Novák most ezt is felidézte. A Mi Hazánk szemszögéből tehát nem ez az első olyan eset, amikor úgy érzik, hogy a kétharmados Tisza egyszerűen maga dönt egy alkotmányos tisztségről.
Most már öt ember közül kérnek kettőt
Ez részben válasz a korábbi kritikákra is. Ha csak egyetlen jelöltet állítanak, a Tisza könnyen mondhatja, hogy az adott személy szakmailag vagy más szempontból nem megfelelő; öt névnél viszont már sokkal nehezebb azt állítani, hogy egyetlen elfogadható jelölt sincs. Novák ezzel láthatóan választási lehetőséget próbál teremteni Magyarnak. Nem azt mondja, hogy ezt vagy azt az egy konkrét embert kell megszavazni, hanem azt, hogy az öt közül válasszanak ki kettőt.
Kedden viszont már nem a Facebook-posztok döntenek
A jelöltek hétfőn kerülnek az illetékes parlamenti bizottság elé, ahol meghallgatják őket. Kedden délelőtt aztán titkos szavazással választja meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagjait. A titkos szavazás miatt papíron még a pártfegyelem sem látszik ugyanúgy, mint egy név szerinti voksolásnál. A politikai realitás azonban továbbra is az, hogy a Tisza 141 képviselője önmagában elegendő valamennyi saját jelölt megválasztásához.
Novák igazi kérdése ezért nem jogi, hanem hatalomgyakorlási
A Mi Hazánk nem tudja kikényszeríteni a két helyet. Azt próbálja elérni, hogy Magyar Péter a saját korábbi politikai ígéretei miatt érezze szükségesnek az ellenzék bevonását. Ez már jóval izgalmasabb vita annál, mint hogy melyik frakciónak hány mandátuma van. Egy kétharmados többség jogilag sok mindenre képes, de a döntés akkor is politikai marad, hogy ezt a lehetőséget teljesen kihasználja-e.
Ha Magyar enged, az komoly precedens lehet
Két Mi Hazánk által javasolt alkotmánybíró megválasztása azt üzenné, hogy a Tisza a saját kétharmada ellenére hajlandó bizonyos független intézményekben helyet hagyni az ellenzék által ajánlott személyeknek. Ez hosszabb távon más közjogi kinevezéseknél is hivatkozási alap lehetne. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egyszerűen egy párt jelöltje, vagy valóban szakmailag független alkotmánybíróként működik. A megválasztás után egyik bíró sem lehet párttag vagy pártutasítás végrehajtója.
Ha nem enged, Novák már készen áll a válasszal
A Mi Hazánk akkor azt mondhatja, hogy a Tisza ugyanazt a kétharmados mentalitást viszi tovább, amelyet évek óta bírál. Ez kommunikációs szempontból kényelmes támadási felület lesz számukra, még akkor is, ha a Tisza döntése jogilag teljesen szabályos. És pontosan ettől működik Novák mostani lépése. Nem tudja megakadályozni Magyar Pétert abban, hogy öt saját jelöltet válasszon meg, de megpróbálja politikailag megdrágítani ezt a döntést.
Magyar Péternek tehát most választania kell
Nem azért, mert Novák Elődnak vétójoga lenne, és nem is azért, mert a Mi Hazánknak törvény szerint két szék járna. Hanem azért, mert kedden kiderül, mit jelent a gyakorlatban a Tisza által sokat hangoztatott intézményi pluralizmus. Novák lényegében ezt az egy kérdést tette le Magyar elé: ha egyszer valóban vége a „Csak a Fidesz” korszaknak, akkor jön-e helyette egy „Csak a Tisza” korszak, vagy egy kétharmados kormány akkor is hajlandó teret adni az ellenzéknek, amikor arra semmi nem kötelezi.