Újabb fordulatot vett az Orbán Viktor és a 24.hu közötti sajtó-helyreigazítási ügy: a Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban ismét a hírportálnak adott igazat. A határozat nem csupán az adott per miatt fontos, hanem azért is, mert jól mutatja, meddig terjedhet a sajtó mozgástere akkor, ha egy külföldi lapban megjelent állításról tudósít.
A bíróság másodszor is elutasította Orbán Viktor keresetét
A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárás során is úgy határozott, hogy elutasítja Orbán Viktor sajtó-helyreigazítási keresetét a 24.hu-val szemben. Ennek következtében a bíróság ezúttal sem kötelezte helyreigazításra a portált.
Az ügy előzménye egy 2024 márciusában megjelent cikk volt, amelyben a 24.hu egy külföldi szaklap interjúját szemlézte. Ebben Hans Reisch, a Spar vezérigazgatója arról beszélt, hogy Orbán Viktor korábban állítólag azt kérte a vállalattól, engedjék meg egyik rokonának a befektetést a Spar magyarországi leányvállalatába.
Orbán Viktor szerint a cikk valótlan tényállítást híresztelt, ezért fordult sajtó-helyreigazítási kérelemmel a bírósághoz. A törvényszék azonban most is arra a következtetésre jutott, hogy a 24.hu nem saját tényállításként közölte a történetet, hanem tárgyszerűen számolt be arról, mi szerepelt a külföldi forrásban.
Az ítélet fontos üzenetet hordoz a sajtószabadság szempontjából
A döntés egyik leglényegesebb eleme, hogy a bíróság álláspontja szerint a 24.hu-tól nem volt elvárható annak bizonyítása, pontosan mi hangzott el Orbán Viktor és a Spar vezetője között. A törvényszék szerint egy ilyen elvárás már a sajtószabadság sérelmét is felvethetné.
A bírósági érvelés alapján, ha egy hírportál egy már nyilvánosságra került, külföldi interjúban elhangzott állításokat tárgyszerűen ismertet, akkor nem kell azok teljes valóságtartalmát ugyanúgy bizonyítania, mintha saját állításként tenné közzé őket. Ezt a megközelítést sokan a sajtó mozgásterének erősítéseként értelmezik, különösen olyan ügyekben, amelyek iránt kiemelt közérdeklődés mutatkozik.
Fontos ugyanakkor, hogy az ítélet nem mondta ki azt, hogy Hans Reisch állítása minden részletében igaz volt. A döntés ennél szűkebb kérdésre vonatkozott: arra, hogy a 24.hu jogszerűen szemlézhette-e a külföldi interjú tartalmát, illetve emiatt kellett-e helyreigazítást közölnie. Erre a bíróság válasza most ismét nem volt.
Anyagi következményei is lettek az elveszített pernek
A per elvesztésének pénzügyi következményei is vannak. A bíróság Orbán Viktort 84 ezer forint illeték és 234 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ez összesen 318 ezer forintos terhet jelent, vagyis az ügy nemcsak politikai, hanem anyagi szempontból is kedvezőtlenül zárult számára.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy a Spar-ügy korábban is széles nyilvánosságot kapott, és komoly politikai visszhangot váltott ki. A történet középpontjában továbbra is az a kérdés áll, történt-e bármiféle nyomásgyakorlás vagy befolyásszerzési kísérlet egy nagy nemzetközi vállalat magyarországi működésével kapcsolatban. A mostani ítélet azonban nem erre adott végső választ, hanem kizárólag a sajtó-helyreigazítás jogosságáról döntött.
A mostani határozat sokak számára a sajtószabadságot erősítő döntésként értelmezhető, mivel a bíróság szerint a 24.hu tárgyszerűen és jogszerűen járt el. Szerinted hol húzódik a határ a sajtó tájékoztatási kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme között?