Fontos diplomáciai eseményre készül Magyar Péter: október 30-án, pénteken Budapesten fogadja Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt. A találkozó azonban nem kizárólag a két ország gazdasági együttműködése miatt került a figyelem középpontjába. A Magyarországon készülő, Egyiptomba szánt vasúti kocsik körül komoly pénzügyi gondok alakultak ki, miközben az egyiptomi államfőt évek óta nemzetközi bírálatok érik a választások tisztasága, az ellenzék elnyomása és az emberi jogok megsértése miatt. A Human Rights Watch egy 2013-as tömegmészárlás kapcsán még az emberiesség elleni bűncselekmények gyanúját is felvetette. Magyar Péter szerdán közölte, hogy a csütörtöki prágai kormányközi egyeztetések után pénteken az egyiptomi elnök lesz a vendége. A diplomáciai találkozó különös súlyát az adja, hogy a két országot egy jelentős, máig rendezetlen vasúti beruházási ügy is összeköti.
Több száz vasúti kocsi sorsa lehet a tét
A magyar–egyiptomi gazdasági kapcsolatok egyik legnagyobb vállalkozása az 1350 vasúti személykocsi leszállításáról szóló korábbi megállapodás volt. A magyar–orosz együttműködésben megvalósuló gyártás jelentős része Dunakeszihez kapcsolódott, ugyanakkor a projekt súlyos pénzügyi nehézségekbe ütközött. A beruházás leállását követően 284 vasúti kocsi leszállítása maradt hátra, miközben a magyar állami finanszírozás és a gyártás folytatásának feltételei körül is vita bontakozott ki.
A magyar kormány korábban jelezte, hogy az eredeti szerződés feltételei mellett a gyártás veszteséges lenne. Vitézy Dávid közlekedési miniszter már tárgyalt az egyiptomi féllel a lehetséges megoldásokról. A pénteki csúcstalálkozón a vasúti megállapodás sorsa is fontos egyeztetési téma lehet, bár hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy napirendre kerül.
Ki is valójában a Budapestre érkező egyiptomi elnök?
Abdel-Fattáh esz-Szíszi 2013-ban, a hadsereg vezetőjeként került az egyiptomi politikai élet középpontjába, amikor a katonaság eltávolította Mohamed Murszi megválasztott elnököt a hatalomból. Esz-Szíszi 2014 óta tölti be az államfői tisztséget. A 2023. decemberi elnökválasztáson a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 89,6 százalékát kapta, így megkezdhette harmadik elnöki ciklusát. A rendkívül magas győzelmi arány azonban komoly nemzetközi kritikákat váltott ki.
A Human Rights Watch szerint a választást az ellenzéki szereplők megfélemlítése, letartóztatások és olyan jelölési feltételek előzték meg, amelyek gyakorlatilag kizárták a valódi politikai versenyt. Az egyiptomi hatóságok a választási folyamatot hivatalosan legitimnek tekintették, a nemzetközi jogvédők viszont vitatták, hogy az ellenzék valódi eséllyel indulhatott volna.
Több mint ezer tüntető halála: emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja is felmerült
Esz-Szíszi politikai múltjának egyik legsúlyosabb fejezete a 2013-as kairói Rabaa téri vérengzés. Miután a hadsereg eltávolította Mohamed Murszi elnököt, támogatói tömeges ülősztrájkba kezdtek Kairóban. Augusztus 14-én az egyiptomi biztonsági erők erőszakkal számolták fel a tiltakozást. A Human Rights Watch vizsgálata szerint a Rabaa téren legalább 817, valószínűleg pedig több mint ezer ember vesztette életét. A szervezet úgy becsülte, hogy a 2013 nyarán több helyszínen végrehajtott erőszakos fellépések áldozatainak száma legalább 1150 volt.
A jogvédő szervezet arra a következtetésre jutott, hogy az összehangolt és széles körű gyilkosságok emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Azt is szorgalmazta, hogy a korabeli katonai és politikai vezetők, köztük az akkor honvédelmi miniszterként tevékenykedő esz-Szíszi szerepét független vizsgálat tisztázza. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy esz-Szíszit nem ítélte el jogerősen nemzetközi büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmény miatt. A Human Rights Watch megállapításai súlyos, dokumentált jogvédő szervezeti állítások, nem pedig olyan ítélet, amely személyes büntetőjogi felelősségét kimondaná.
Politikai foglyok, kínzások és elnyomott ellenzék
Az egyiptomi elnök kormányzását azóta is rendszeresen bírálják nemzetközi emberi jogi szervezetek. Az Amnesty International és a Human Rights Watch legutóbbi jelentései szerint Egyiptomban továbbra is súlyos problémát jelent a politikai ellenfelek és újságírók üldözése, az önkényes fogva tartás, a hosszan elnyúló előzetes letartóztatás és a tisztességtelen bírósági eljárások alkalmazása. A jogvédők emellett kínzásokról, kényszerű eltűnésekről és a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozásáról is beszámoltak.
Az országban több ezer fogvatartott tölti büntetését vagy vár bírósági döntésre olyan ügyekben, amelyek tisztességességét a nemzetközi szervezetek megkérdőjelezik. A Freedom House Egyiptomot a politikai jogok és a polgári szabadságjogok helyzete alapján a nem szabad országok közé sorolja. A 2025-ös parlamenti választások körül szintén felmerültek választási szabálytalanságokra és a valódi verseny hiányára vonatkozó bírálatok.
Kényes diplomáciai találkozó vár Magyar Péterre
Magyar Péter számára a pénteki látogatás egyszerre jelenthet gazdasági lehetőséget és diplomáciai kihívást. Magyarországnak az az érdeke, hogy rendezze az egyiptomi vasúti kocsik ügyét, megóvja az állami forrásokat, és működőképes gazdasági kapcsolatot tartson fenn a térség egyik meghatározó államával. A budapesti vendég ugyanakkor olyan politikai vezető, akinek kormányzását súlyos nemzetközi emberi jogi kritikák övezik, és akinek korábbi katonai szerepével kapcsolatban az emberiesség elleni bűncselekmények lehetséges felelősségi kérdései is felmerültek.
A magyar–egyiptomi egyeztetések valódi eredménye abban mérhető majd le, sikerül-e előrelépni a gazdasági viták rendezésében. Emellett az is figyelmet kaphat, hogy a magyar kormány szóba hozza-e az egyiptomi emberi jogi helyzetet. A találkozó így jóval többről szólhat egy hagyományos diplomáciai látogatásnál: egyszerre kerülhetnek elő a több százmilliárdos gazdasági érdekek és azok az alapvető jogállami kérdések, amelyek miatt az egyiptomi elnök nemzetközi megítélése máig erősen vitatott.