Nem lehet tovább halogatni. Októberben akár le is zárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés nyomán elindított hetes cikkely szerinti eljárás – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök péntek délután, az Európai Tanács kétnapos brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatóján.
Magyar Péter – aki kormányfőként most vett részt először EU-csúcson – arról is beszélt, hogy a magyar kormány valódi választ, valódi egyeztetést és valódi vizsgálatot vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében.
A kormányfő szerint az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalások legfontosabb célja a hetes cikkely szerinti eljárás lezárása volt. Felidézte, hogy az eljárás azért indult, mert az európai intézmények az előző kormány idején a jogállamiság és a demokrácia leépülését látták Magyarországon.
Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrég kötött megállapodás, valamint a kormány által bevezetett antikorrupciós és egyéb intézkedések szerinte elegendők ahhoz, hogy az eljárás lezárható legyen. Mint mondta, a folyamatot "el kell indítani a jövő héten, és minden megy a maga útján", így várhatóan októberre elérhető, hogy "ne kelljen Magyarországnak a szégyenpadon ülnie".
A miniszterelnök azt is közölte, hogy az Európai Parlament elnökét arra kérte: a frakciók álljanak el attól a keresettől, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, amiért az az előző kormányzati ciklusban feloldotta bizonyos, Magyarországnak szánt pénzek blokkolását. Magyar Péter szerint az a cél, hogy ennek az eljárásnak a következményeként ne kelljen visszafizetni uniós pénzeket, és az se fordulhasson elő, hogy azokat ne utalják el. Közölte, hogy várhatóan ezt az eljárást is elindítják.
Arról is beszámolt, hogy hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Roberta Metsolát; a látogatás várhatóan ősz elején lesz.
Magyar Péter azt is elmondta, hogy a Tisza Párt várhatóan szeptemberben csatlakozhat az Európai Néppárthoz, amelynek képviselői a legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben.
Szólt arról is, hogy egyeztetett Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel arról, miként tudott az ország sikeresen kilábalni egy pénzügyi válságból, majd hozzátette: a görög kormányfő a közeljövőben Budapestre látogat.
Az Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai kapcsán Magyar Péter úgy fogalmazott, példátlan, hogy az elmúlt nyolc év alatt egyetlen hivatalos horvát miniszterelnöki látogatás sem történt Budapesten, noha történelmileg sok minden köti össze a két országot, rengeteg magyar nyaral Horvátországban, és az energia területén is számos közös projekt fut.
Jelezte: maga is nyitott arra, hogy Zágrábba látogasson, ugyanakkor a horvát miniszterelnököt is meghívják Magyarországra.
Hangsúlyozta, hogy a Mol és az INA ügye hosszú évek óta terheli a két ország kapcsolatát, mivel vannak nemzetközi bírósági ítéletek, amelyeket a horvát fél nem hajt végre, és jelentős összegeket kellene kártérítésként kifizetni a Molnak. A horvátok többször is jelentkeztek a Mol tulajdonában lévő INA-részesedés megvásárlására, de még a felét sem akarták megfizetni annak az értéknek, amit az valójában képvisel – foglalta össze.
Ugyanakkor kiemelte: abban egyetértettek a horvát miniszterelnökkel, hogy most lehetőség nyílik az újrakezdésre, de ez nem lesz egyszerű, mert a Tisza-kormány Magyarország érdekeit, a magyar energiabiztonságot és a lehető legolcsóbb energiát képviseli, ráadásul a Mol-ban is jelentős állami részesedés van.
"Semmilyen olyan megállapodásba nem megyünk bele sem rövid-, sem közép-, sem hosszútávon, ami ártalmas lehetne Magyarországnak vagy akár a Mol-nak" – hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: a külügyminiszterek megkezdik az egyeztetést, és olyan megoldási javaslatot próbálnak kidolgozni, amely mindkét fél számára elfogadható.
Christian Stocker osztrák kancellárral folytatott megbeszéléséről azt mondta: még Bécsben állapodtak meg arról, hogy a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt létrehoznak egy kétoldalú munkacsoportot, de "nem látja egyelőre azt a sebességű haladást, ami elvárható egy ilyen esetben". A magyar kormány múlt héten tárgyalt az ügyről, és a jövő héten már bejelentések is várhatók arról, hogy az állam és az állami szervek milyen szerepet vállalnak a helyzet rendezésében – mondta.
Magyar Péter ismét hangsúlyozta: valódi választ, valódi egyeztetést és valódi vizsgálatot vár a magyar kormány az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében.
A vizsgálatokról szólva úgy fogalmazott: "el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük". Hozzátette, az alapelv világos: ha valaki szennyező anyagot hozott be egy másik országba, akkor azt vissza kell venni.
Ha az osztrák féllel nem sikerül gyorsan megállapodni, akkor a hulladékot Magyarországon egy veszélyes hulladéktárolóba kell helyezni, majd onnan ki kell emelni, ami rendkívül költséges folyamat. "úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog" – fogalmazott.
Beszámolt arról is, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Kiemelte, hogy Szlovákia és Magyarország utóbbi években jó viszonya másfél éve "megterhelődött", először a magyar származású szlovák állampolgárok földjeinek kártalanítás nélküli elvételével, kisajátításával, majd egy olyan jogszabállyal, amely börtönnel fenyegeti a Benes-dekrétumokat bíráló szlovák állampolgárokat.
Mindkét lépés elfogadhatatlan, nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió szempontjából is – szögezte le, hozzátéve, hogy ezt a szlovák fél is tudja. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy nem eszkalálni kell a helyzetet, hanem megoldást kell keresni és találni, és szerinte erre jó esély van.
A miniszterelnök elmondta, nem határoztak meg dátumot arra, mikor találkoznak kétoldalú megbeszélésen a szlovák kormányfővel, a jövő héten viszont a visegrádi országok miniszterelnökei – Robert Ficón kívül Andrej Babis cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is – Magyarországra érkeznek. Megjegyezte, hogy Andrej Babissal külön bilaterális találkozón is részt vesz majd.
A visegrádi négyek brüsszeli egyeztetéséről azt mondta, a kormányfők egyetértettek abban, hogy mindannyiuk érdeke a közös együttműködés. Szerinte mind a négy fél fontosnak tartotta, hogy ez az együttműködés újrainduljon, megerősödjön és rendszeressé váljon, akár az Európai Tanács ülései, akár a miniszteri találkozók, akár a nagyköveti egyeztetések előtt.
Szavai szerint rengeteg minden köt össze minket, és ez egy látható, befolyásos szövetség volt az Európai Unióban. "Ha négyen mondjuk, azt sokkal inkább figyelembe veszik ilyen csúcsokon is, mint hogyha Szlovákia vagy Magyarország külön mondja" – jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy külön megbeszélést folytattak az úgynevezett Kohézió barátai országok, amelyek abban állapodtak meg, hogy az erősebb érdekérvényesítés érdekében igyekeznek együtt maradni.
Hangsúlyozta, hogy részt vett egy úgynevezett migrációs munkacsoport ülésén is, ahol megfogalmaztak egy 19 tagállam által aláírt levelet, amelyet elküldenek az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének, valamint a soros uniós elnökségnek is. A levél többek között arról szól, hogy a jelenlegi status quo-t át kell alakítani, mert ez nem jó – mondta a kormányfő.
Új megoldásokra van szükség, meg kell állítani az illegális migráció áramlását Európa felé, lehetővé kell tenni a visszaküldést, és működő táborokat kell létrehozni az Európai Unión kívül – érvelt. Szerinte meg kell szakítani azt a bizniszt, amelyet az emberkereskedők folytatnak, tönkretéve Európát és veszélyeztetve sok ezer, sőt sok tízezer ember életét.
"A levélben említett emberkereskedők azok, akiket Orbán Viktor kiengedett" – tette hozzá.
A téma kapcsán hangsúlyozta, hogy Brüsszelben egészen egyértelmű hangulatváltozás látszik. Ugyanakkor azt nem tudjuk elfogadni, hogy miközben láthatóan erősebb és összehangoltabb a fellépés az illegális migráció megállítása érdekében, Magyarországnak még mindig fizetnie kell a napi egymillió eurós büntetést egy olyan európai bírósági ítélet alapján, amely teljesen más jogi és politikai környezetben született.
Úgy fogalmazott, több tagállami vezető is jelezte, hogy valamilyen megoldást kell találni a büntetés felfüggesztésére. Rámutatott arra is, hogy Magyarország már majdnem egymilliárd eurót "bukott" emiatt az ítélet miatt, és nagyon reméli, hogy rövid időn belül megszületik a megoldás.
Szólt arról is, hogy az Európai Tanács ülésén éles, helyenként személyeskedő vita bontakozott ki a migrációs ügyek kapcsán. A szigorú fellépést sürgető tagállamok keményen számon kérték más országokon, amiért az illegális migráció elleni fellépés helyett "meghívóleveleket" küldenek – idézte fel, hozzátéve, hogy az októberi tanácsülésen ez külön napirendi pont lesz.
Magyar Péter elmondta, hogy mivel miniszterelnökként először vett részt az ülésen, bemutatkozott, és sokak kérésére megpróbálta összefoglalni a Tisza Párt sikerének titkát. Azt tanácsolta az uniós politikusoknak, hogy próbálják közelebb vinni a politikát az emberekhez, menjenek közéjük, és azokról a problémákról beszéljenek, amelyek valóban érintik őket.
Azt is kérte a vezetőktől, hogy őszintén beszéljenek egymással, kerüljék a politikailag korrekt nyelvezetet, inkább világosan fogalmazzanak, és ne éljenek kettős beszéddel sem.
Magyar Péter szerint ez a tanácsülés jó példája annak, hogy lehet úgy nemzeti érdeket képviselni, hogy közben egy eurocentet sem hagynak ott, és semmiben sem engednek a nemzeti érdekből, mégis sikerül kompromisszumot kötni.
Arról is beszámolt, hogy a tanácskozáson jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akivel "egy pillanatra" személyesen is találkoztak, bemutatkoztak egymásnak, és jelezték: készek a közeljövőben találkozni. Magyar Péter megismételte javaslatát, hogy a találkozó Kárpátalján, Beregszászon legyen.
Elmondása szerint minden tagállam történelminek nevezte a magyar-ukrán megállapodást a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásáról, amely lehetővé tette az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy szerették volna elkerülni: az első fejezet megnyitása után rögtön több fejezetet is megnyissanak, mert ez nem lenne jó üzenet a nyugat-balkáni országoknak, amelyek évek óta dolgoznak a csatlakozásért, ráadásul az unió hitelességét is gyengítené, ha egy másik ország gyorsított pályán csatlakozhatna.
Nem volt egyszerű, de sikerült elérni, hogy a záródokumentum végső szövegéből kikerüljön az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban szereplő "amint lehetséges" kitétel, és helyette az érdemalapú csatlakozási folyamat kerüljön bele – magyarázta.
Bejelentette azt is, hogy Széles Tamás lesz a főtárgyalója, vagyis a serpája, aki az európai uniós tanácskozások előkészítését segíti. Mint mondta, minden miniszterelnöknek van egy serpája, egy főtárgyalója, aki helyette tárgyal az uniós ülések előtt, és minden fontos kérdésben ő képviseli a magyar miniszterelnököt.
Széles Tamás eddig serpahelyettes volt, több mint tíz éve dolgozik ezen a területen, és kívül-belül ismeri az intézményrendszert, valamint a magyar érdekeket – mondta a kormányfő.
Elmondta azt is, hogy továbbra is Ódor Bálint marad Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselője, vagyis az uniós nagykövet a Tisza-kormány alatt is. Olyan diplomatáról van szó, aki szinte egész pályafutása során az európai uniós ügyekkel foglalkozott – tette hozzá.
Magyar Péter az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tervezésére áttérve kijelentette: egyetlen eurócentet sem fognak ott hagyni.
A hétéves uniós keretköltségvetésről szerinte még csak tapogatózó tárgyalások zajlanak, és a felek még nagyon messze vannak attól, hogy az év végére megállapodás szülessen.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország azon tagállamok egyike, amely a legnagyobb emelést kapta a ciprusi soros elnökség idején, az egymilliárd eurós növeléssel "34-35 milliárd eurónál tartunk", és a cél az, hogy az ország valahogyan visszakapja az előző kormány alatt elvesztett hárommilliárd eurót.
Arról is beszélt, hogy Magyarország kiáll a közös agrárpolitika külön fejezetként való kezelését és a kohéziós alapok elkülönített megőrzését, mert az Európai Bizottság által javasolt nagy ernyő ebben a formában "nem feltétlenül kedvező" az országnak.
Egy kérdésre válaszolva kijelentette: a minőséget és a tartalmat sokkal fontosabbnak tartják, mint az elsietett döntést. Hozzátette, a folyamatot az is befolyásolja, hogy jövőre több nagy tagállamban választások lesznek.
A költségvetési alkufolyamatról szólva Magyar Péter megjegyezte: "általában az utolsó métereken, az utolsó napokon dől el" az uniós büdzsé tartalma.
Kitért arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával szerinte közjogi válsághelyzetet idézett elő. A miniszterelnök ezt teljesen példátlannak nevezte, és úgy vélte: az államfő "bemutatta felcsúti módon, hogy hogyan kell öngólt lőni".
Szerinte az államfő a saját pozícióját akarta megerősíteni a beadvánnyal, de közben az is kiderült, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára sem lett volna alkalmas, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".
Magyar Péter hozzátette: a történtek nyomán "fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak", és hét alkotmánybíró nem vett részt az eljárásban. "Fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársasági elnök ellen. Én azt mondom, hogy itt a vége a történetnek" – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államfőnek most már éreznie kell a távozás szükségességét, az alkotmánybírók pedig kimondták, hogy menjen.
A sajtótájékoztatón Magyar Péter arra is rámutatott, hogy az utóbbi időben több fideszes vezetésű önkormányzat döntött a polgármesterek és a képviselők fizetésének jelentős emeléséről, amelyet a parlament 2024-ben már eleve nagy mértékben növelt.
Jelezte: pártja képviselői olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a megyei közgyűlések elnökeinek fizetését azonnali hatállyal a felére csökkentené, és a tagok juttatásait is mérsékelné. Ez még mindig sok egy teljesen felesleges szervezetnek, de csak az első lépés – tette hozzá, megemlítve, hogy a polgármesterek és alpolgármesterek fizetését a tavalyi szinten fagyasztanák be, és július 1-jétől a költségtérítésüket is megvonnák.
Egy kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban semmilyen dátum nem hangzott el, és az elfogadott szövegben sem szerepel olyan, hogy "Ukrajna márpedig az unió tagja lesz". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyan jelezte, hogy minél előbb szeretnének csatlakozni, de a tagállamok, a bizottság és a tanács elnöksége részéről nem hangzott el határidő.
Az ukrán elnökkel való találkozóról Magyar Péter azt mondta: "igazából nincs túlzott oka", hiszen a magyarok ügyében találkozó nélkül is sikerült megállapodni, és ő Beregszászban szeretne találkozni, míg az ukrán elnök máshol gondolkodik. Hozzátette: az országnak minden szomszédjával jó és kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekednie, ezért "lesz is majd találkozó".
A visegrádi országok jövő heti csúcstalálkozójáról szólva elmondta, kedden délután a cseh miniszterelnökkel Budapesten egyeztet, majd ezt követően a gödöllői Grassalkovich-kastélyban gyűlnek össze, ahol a kohézió, az uniós költségvetés, az illegális migráció elleni küzdelem és az infrastruktúra fejlesztése lesznek a fő témák, de kulturális megállapodások, versenyképességi ügyek és a klímakereskedelem is szóba kerül.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem hajtja végre a migrációs paktumot, sőt sokan elégedetlenek annak szövegével. Ezért nem gondolja, hogy azonnal kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarország ellen, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a paktumot felülvizsgálják.
Szó volt arról is, hogy az Európai Bizottság jóváhagyási ajánlással továbbította az Európai Tanácsnak Magyarország helyreállítási tervét. A miniszterelnök szerint ez óriási előrelépés, mert ezzel újabb nagy akadály hárult el Magyarország hatezermilliárd forintnyi forrásának megszerzése elől.
Hozzátette, az Ecofin, a pénzügyminiszterek tanácsa júliusban fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet. Onnantól kezdődik az igazán nagy munka: végre kell hajtani a jogszabályokat, időben le kell hívni a pénzeket, meg kell alakítani a projekttársaságot, és át kell alakítani a Magyar Fejlesztési Bank irányítási szerkezetét. "ez egy óriási feladat lesz, de haladunk" – közölte.