Komoly fordulat érkezik szeptembertől a magyar egészségügyben: a lakosság számára is elérhetővé válnak az egyes egészségügyi intézmények fertőzésfelügyeleti adatai. Az új rendszerben már nemcsak országos összesítések lesznek láthatók, hanem intézményi szintű információk is. A szakemberek ugyanakkor már most arra figyelmeztetnek, hogy ezekből nem szabad egyszerű „legjobb és legrosszabb kórház” rangsort felállítani.
Szeptembertől olyan adatok kerülnek nyilvánosságra a magyar egészségügyről, amelyek sok beteg és hozzátartozó számára különösen fontosak lehetnek. A kormány még májusban döntött arról, hogy nyilvánossá kell tenni a kórházi fertőzések intézményi adatait, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki az országos módszertant, és szeptemberre tegye lehetővé az adatok közzétételét. Az NNGYK július végére el is készítette a szakmai rendszert.
Szeptembertől bárki megnézheti az intézményi adatokat
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint 2026 szeptemberétől a lakosság, a betegek és az egészségügyi szakemberek is hozzáférhetnek az intézményi fertőzésfelügyeleti adatokhoz. A közzététel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket – szakmai rövidítéssel EEÖF – érinti. Az adatok alapját a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, vagyis az NNSR adatbázisa adja, amely évek óta gyűjti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó információkat.
Eddig nem ilyen formában láthattuk a számokat
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy az adatok intézményi bontásban, egységes, a nyilvánosság számára is könnyen értelmezhető formában jelennek meg. Nem csupán egy országos összesítés lesz elérhető, hanem olyan információk is, amelyek alapján képet lehet alkotni az egyes egészségügyi intézmények fertőzésfelügyeleti helyzetéről.
Az NNGYK szerint a változtatás célja nem pusztán az adatközlés, hanem a betegbiztonság erősítése, az intézmények szakmai fejlődésének támogatása és az egészségügyi rendszer átláthatóbbá tétele is.
Van azonban egy nagyon fontos csavar
A nyilvánosságra kerülő számokat nem lehet egyszerűen úgy olvasni, hogy ahol magasabb az érték, ott automatikusan rosszabb az intézmény. Az NNGYK külön kiemelte, hogy a fertőzési mutatókat számos tényező alakíthatja. Más helyzetben van például egy nagy országos centrum, ahol súlyos és összetett betegségekkel kezelnek pácienseket, mint egy kisebb, kevésbé komplex ellátást nyújtó intézmény.
Az is számít, hogy az adott kórház mennyire intenzíven keresi, diagnosztizálja és jelenti a fertőzéseket. Emiatt a nyers fertőzési számok mellé további mutatók is bekerülnek, hogy az adatok helyes értelmezése könnyebb legyen.
Nem „szégyenlista” készül
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos külön is hangsúlyozta: az új rendszer célja nem az, hogy megbélyegezzék a kórházakat, vagy hogy egy legjobb–legrosszabb lista szülessen. Sokkal inkább az a cél, hogy a fertőzésekből és a tapasztalatokból az egész rendszer tanulni tudjon, és végső soron kevesebb beteg fertőződjön meg az egészségügyi ellátás során.
Ez azért is kiemelten fontos, mert a kórházi fertőzések visszaszorításában nemcsak az számít, hány eset történik, hanem az is, milyen gyorsan ismerik fel a problémát, milyen intézkedéseket vezetnek be, és azok mennyire bizonyulnak hatékonynak.
A kormány már tavasszal döntött róla
A változás nem egyik napról a másikra született meg. A kormány május 28-án jelentette be, hogy nyilvánosságra kívánja hozni a kórházi fertőzések adatait. A döntés nyomán országos módszertant kellett kidolgozni, amely biztosítja, hogy az egyes intézmények adatai összehasonlítható és szakmailag megfelelő formában jelenjenek meg.
Július végén Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a parlamentben ismét megerősítette, hogy szeptembertől közzéteszik a kórházi fertőzések nyilvántartását.
Nemcsak a betegeknek lehet fontos
Az új rendszerből nemcsak a betegek húzhatnak hasznot. Az egészségügyi intézmények is nyomon követhetik majd, hogyan alakulnak a saját fertőzési mutatóik, az adatok pedig szakmai visszajelzést adhatnak arról, hogy egy-egy fertőzésmegelőzési intézkedés valóban működik-e.
Az NNGYK szerint a rendszer célja éppen az, hogy a nagyobb átláthatóság mellett az intézmények saját minőségfejlesztését is segítse.
Szeptembertől új korszak kezdődhet az átláthatóságban
A változás tehát nem azt jelenti, hogy szeptembertől egyetlen kattintással meg lehet majd állapítani, melyik Magyarország „legjobb” vagy „legrosszabb” kórháza. Ennél jóval összetettebb rendszerről van szó. Az viszont valódi és fontos újdonság, hogy a betegek és a hozzátartozók intézményi szintű fertőzésfelügyeleti adatokhoz férhetnek hozzá, mégpedig egységes és hivatalos formában.
Az NNGYK tájékoztatása szerint a nyilvános adatközlés szeptember elején indul, és az új rendszerrel egyszerre szeretnék növelni az egészségügy átláthatóságát, javítani a betegbiztonságot, valamint segíteni a fertőzések megelőzését.
Szeptembertől tehát valóban olyan információk kerülnek a nyilvánosság elé a magyar kórházakról, amelyekhez eddig nem lehetett ilyen egységes, hivatalos és intézményi bontású rendszerben hozzáférni.