Hosszú hónapok, egyes beavatkozásoknál pedig akár több mint egy évnyi várakozás után jelentős átalakítás körvonalazódik a magyar egészségügyben. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy elkészült az a szakmai program, amely a várólisták rövidítését célozza, és ha megszületnek a szükséges kormányzati döntések, a végrehajtás már 2026 őszén el is indulhat.
A tervezett lépések nem pusztán arról szólnak, hogy több műtétet végezzenek el. A programhoz külön finanszírozást, pontos ütemezést és mérhető célokat is rendelnének. Különösen fontos lehet mindez azoknak, akik térd- vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre várnak. Ezeken a területeken jelenleg több tízezer beteg szerepel a várólistákon, és bizonyos intézményekben a tényleges várakozási idő több száz napra nyúlik.
A NEAK aktuális nyilvántartása alapján is találni olyan kórházat, ahol a térdprotézis-műtétek átlagos várakozási ideje 500–600 nap körül, vagy akár az fölött alakul, miközben más intézményekben ennél jóval gyorsabban sor kerülhet a beavatkozásra.
Több mint 35 ezer beteg három kiemelt várólistán
A nyár eleji adatok szerint a három legnagyobb műtéti várólistán együttvéve több mint 35 600 beteg szerepelt. Közülük közel 20 ezren térdprotézisre, nagyjából 9800-an csípőprotézisre, csaknem 6000-en pedig szürkehályog-műtétre vártak több mint 60 napja.
Egyetlen év alatt ezen a három területen mintegy 20 százalékkal emelkedett a várakozók száma. A különbségek ráadásul nemcsak az egyes kórházak között látványosak. A nyilvánosan elérhető várólista-adatok elemzése azt is megmutatta, hogy ugyanannál a beavatkozásnál egyes betegek rövid időn belül műtőbe kerülnek, míg mások több száz napot kénytelenek várni.
Ennek lehetnek teljesen indokolt szakmai okai is – például a beteg állapotának súlyossága vagy a beavatkozás sürgőssége –, ugyanakkor a program egyik fontos célja éppen az lehet, hogy átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon a betegek sorrendje és az ellátáshoz jutás ideje.
2027 végére tűzték ki a célt
A kormány júliusban határozatban kérte fel Hegedűs Zsoltot arra, hogy készítse el a célzott várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programot. A miniszter feladata volt meghatározni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a lehetséges kapacitásnövelés mértékét, valamint annak költségvetési igényét is.
A korábban kijelölt cél szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapos, a járóbeteg-ellátásban pedig legfeljebb két hónapos várakozási időt szeretnének elérni. Ez különösen nagy előrelépést jelentene ott, ahol most akár 300, 500 vagy 600 napot meghaladó átlagos várakozás is előfordul.
A NEAK friss adatai például több intézménynél is több száz napos térdprotézis-várakozást mutatnak. Fontos ugyanakkor, hogy a meghirdetett határidő jelenleg kormányzati cél, nem pedig garantált eredmény: a megvalósításhoz elegendő orvosra, ápolóra, műtéti kapacitásra, eszközökre és finanszírozásra is szükség lesz.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy a várólista-program mellett betegelégedettségi platformot is indítanának, nyilvánosságra hoznák az Országos Mentőszolgálat minőségi mutatóit, továbbá 2027 elején önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság kezdhetné meg a működését. Ezek szintén tervezett intézkedések, amelyek megvalósítása részben további döntésektől függ.
A leglényegesebb kérdés most az, hogy a szakmai programot követően mikor születik meg a végrehajtáshoz szükséges döntés, és mikor válik mindez a betegek számára is érezhetővé. Ha a terv megvalósul, annak valódi mércéje az lesz, hogy valóban rövidülnek-e a több száz napos műtéti várakozások, és gyorsabban jutnak-e ellátáshoz azok, akik ma hónapokat vagy akár egy teljes évet is kénytelenek várni egy beavatkozásra.