Magyarországon egyre több, milliárdos nagyságrendű vagyon került a hatóságok látókörébe, miközben a korrupciós ügyekben indult eljárások már a korábbi kormányzat meghatározó szereplőit is elérték. Magyar Péter miniszterelnök korábban átfogó elszámoltatást és a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzését helyezte kilátásba. Most a Volánbusz-ügyben közel hárommilliárd forintnyi vagyont biztosítottak a hatóságok, Seszták Miklós volt miniszter letartóztatása után pedig október 23-án Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatását is elrendelték.
A fejlemények arra utalnak, hogy az elszámoltatási ígéretet már konkrét büntetőeljárási lépések követik, még ha a végleges vagyonelkobzás és a bűnösség kimondása továbbra is külön kérdésnek számít. A Tisza-kormány megalakulását követően az egyik legnagyobb várakozás az volt, hogy sikerül-e feltárni a korábbi évek vitatott állami szerződéseit, közpénzből finanszírozott beruházásait és vagyongazdálkodási ügyleteit. Magyar Péter többször hangsúlyozta, hogy a jogellenesen megszerzett vagyont vissza kell szerezni, az érintetteknek pedig politikai kapcsolataiktól függetlenül felelniük kell a döntéseikért. Az elmúlt hetekben több jelentős nyomozati lépés is történt: a hatóságok ingatlanokat, járműveket és más vagyonelemeket biztosítottak, miközben korábbi miniszterek és állami vezetők kerültek a büntetőeljárások középpontjába.
Közel hárommilliárd forintnyi vagyont biztosítottak a Volánbusz-ügyben
Az egyik legnagyobb összegű, nyilvánosságra került intézkedésről szeptember 28-án adott tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség. A Volánbusz Zrt. beszerzéseihez és szolgáltatási szerződéseihez kötődő korrupciós nyomozásban az egyik gyanúsítottnál rendkívül jelentős vagyoni intézkedéseket foganatosítottak. A hatóságok 286,5 millió forint értékű ingatlant vettek zár alá, lefoglaltak egy több mint hatmillió forintot érő gépkocsit, továbbá mintegy 2,7 milliárd forintnyi egyéb vagyonelemet biztosítottak. Így az összeg megközelíti a hárommilliárd forintot, és mindez ráadásul egyetlen gyanúsítotthoz kapcsolódik.
A nyomozásban szeptember végéig hat személlyel szemben közöltek megalapozott gyanút. Az ügyészség ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan melyikükhöz köthetők a zárolt vagyonelemek, ezért nem lehet kijelenteni, hogy a teljes összeg valamely ismert politikus magánvagyonából származik.
Seszták Miklós letartóztatásáig jutott az ügy
A Volánbusz-ügy politikai súlyát jelentősen növelte, hogy a nyomozás Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési minisztert is elérte. Az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, ezt követően pedig a hatóság őrizetbe vette. Szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság harminc napra elrendelte Seszták Miklós letartóztatását. A döntés egyik fontos indoka az volt, hogy a bíróság szerint biztosítani kellett a további bizonyítás zavartalanságát, különös tekintettel a tanúk befolyásolásának elkerülésére. A politikus és védője fellebbezett, így az ítélet akkor még nem vált véglegessé. A büntetőeljárásban vizsgált gyanú nem azonos a bűnösség megállapításával, a hatóságoknak a bizonyítékok alapján kell feltárniuk a történteket.
Októberben Matolcsy Györgyig jutottak a nyomozók
A hónap egyik legjelentősebb fejleménye október 21-én következett be, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt, valamint két másik gyanúsítottat. Október 23-án a bíróság mindhárom érintett esetében egy hónapra elrendelte a letartóztatást. Matolcsy Györgyöt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.
Az ügy középpontjában egy olyan értékpapír-kölcsönszerződés áll, amelyet 2025 februárjában kötöttek meg, és az ügyészség szerint lehetővé tehette volna, hogy a volt jegybankelnök a távozása után is befolyást gyakoroljon az MNB-alapítványi vagyon kezelésére. A vizsgált ügylet egy olyan befektetési alapkezelő tulajdonosi ellenőrzését érinti, amely közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezel. Az ügyészség szerint a feltételezett vagyoni hátrány jelentősen meghaladta az 500 millió forintot, a pontos összeg azonban még nem ismert. Fontos különbség, hogy a közel 200 milliárd forintos vagyon nem azonos a bizonyított kárral, és azt sem jelenti, hogy ezt az összeget már elkobozták volna. Matolcsy György nem tett vallomást, a letartóztatásról hozott döntés ellen pedig fellebbeztek.
Matolcsy Ádám vagyona és külföldi kapcsolatai is kérdéseket vetnek fel
A jegybanki ügyben a hatóságok Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia, valamint Stofa György, az alapítványi vagyont kezelő Optima korábbi vezetője ellen is elfogatóparancsot kezdeményeztek. A bíróság október 23-i tájékoztatása szerint a gyanúsítottakhoz köthető vagyon felderítése és a további érintettek eljárásba vonása még nem zárult le. Ez azt jelenti, hogy a nyomozás a letartóztatásokkal nem ért véget, és további vagyoni intézkedések is várhatók lehetnek.
Ugyanakkor egyelőre nem lehet azt állítani, hogy Matolcsy Ádám valamennyi külföldi vagyonelemét már zárolták volna, vagy hogy a hatóságok a teljes alapítványi vagyon felett biztosítékot szereztek volna. Az ilyen lépésekhez a vagyonelemek pontos azonosítása és a megfelelő jogi eljárás lefolytatása szükséges.
Magyar Péter ígérete: visszaszerezni a közvagyont
A mostani fejlemények politikai jelentőségét az adja, hogy Magyar Péter korábban az elszámoltatást kormánya egyik kiemelt vállalásaként nevezte meg. Ennek részeként szeptember végén megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely több, állami vagyont és közpénzeket érintő ügyben kapott feladatot. Az új hivatal célja, hogy feltárja a jogellenes vagyonszerzéseket, azonosítsa az érintett vagyonelemeket, és jogszerű eljárásokkal segítse elő a közvagyon visszaszerzését.
A szervezet működésének elindítása, valamint a már ismert vagyonbiztosítási intézkedések kézzelfogható lépések az elszámoltatás irányába. Ugyanakkor a Volánbusz-ügyben bejelentett közel hárommilliárdos vagyonbiztosításról fontos tudni, hogy az azt megelőző nyomozás során, a korábbi vagyonvisszaszerzési szervezet közreműködésével történt. Emiatt nem minden jelenlegi eredmény köthető kizárólag az új hivatalhoz.
A zárolt milliárdok valóban visszakerülhetnek az államhoz?
A látványos hatósági intézkedések ellenére a vagyonzár és a vagyonelkobzás között alapvető jogi különbség van. A zár alá vétel célja az, hogy a feltételezett bűncselekménnyel összefüggő vagyont ne lehessen időközben eladni, eltüntetni vagy más nevére átírni. A végleges vagyonelkobzás ezzel szemben külön jogi döntést igényel. A biztosított vagyon nem válik automatikusan az állam tulajdonává, és önmagában az intézkedés nem bizonyítja azt sem, hogy a teljes összeg bűncselekményből származik.
Éppen ezért a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hatóságok milyen vagyoni összefüggéseket tudnak bizonyítani, mekkora tényleges kárt állapítanak meg, és végül mennyi pénz kerülhet vissza a közvagyonba. A Volánbusz-ügy milliárdos vagyonbiztosítása, Seszták Miklós letartóztatása és Matolcsy György ügyének újabb fejleményei egyaránt azt jelzik, hogy az elszámoltatási folyamat már konkrét, nagy súlyú büntetőeljárásokban is megjelent. Magyar Péter korábbi ígéretének megvalósulása tehát több területen elindult, de a végső mércét nem a letartóztatások száma, hanem a jogerősen lezárt ügyek, a megállapított felelősség és a ténylegesen visszaszerzett közvagyon mértéke jelenti majd. Az elkövetkező időszakban derülhet ki, hogy a már biztosított milliárdokból mennyi jut véglegesen vissza az államhoz.