Újabb, rendkívül komoly fordulatot vett az úgynevezett aranykonvojügy. Magyar Péter szerint Fürcht Pál volt főügyész nyilvánosságra hozott állításai után újabb kihallgatásoknak kellene következniük, miközben Fürcht azt állítja: a nyomozók már tavasszal arra jutottak, hogy személyesen Orbán Viktor akkori miniszterelnök adta ki a feladatot az ukrán pénzszállítók elfogására. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hatóságok már beidézték volna Orbán Viktort, és arról sincs hivatalos tájékoztatás, hogy a volt kormányfő gyanúsított lenne. A nagy kérdés most éppen az, hogy a nyomozó ügyészek mit tesznek Fürcht Pál rendkívül konkrét állításaival.
Magyar Péter: újabb kihallgatásoknak kellene következniük
A miniszterelnök kedden reagált Fürcht Pál nyílt levelére. Magyar Péter szerint a volt főügyész olyan információkat hozott nyilvánosságra, amelyek mellett a nyomozó hatóságok nem mehetnek el egyszerűen. „A volt főügyész azt állítja, hogy a korábbi kormányfő adott utasítást az aranykonvoj ügyben a titkosszolgálatoknak és más hatóságoknak a törvénytelen akcióra. Ez alapján, hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következnie” – írta Magyar. A mondatból természetesen nem következik, hogy Magyar Péter elrendelhetne bármilyen kihallgatást. Arról, hogy kit és milyen minőségben hallgatnak meg egy büntetőeljárásban, a nyomozó hatóságok és az ügyészség döntenek.
Fürcht Pál Orbán Viktort nevezte meg
A történet azért vált ennyire súlyossá, mert Fürcht Pál nem általánosságban beszélt politikai felelősségről. A Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetője azt írta nyílt levelében, hogy a nyomozás akkori állása alapján az látszott: 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta a feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht szerint ezt követően március 4-én a titkosszolgálat egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és az akkori legfőbb ügyésszel is egyeztetett. A volt főügyész állítása szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei májusban az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvojügy politikailag kreált ügy lehetett.
Nem egy kívülálló dobta be Orbán nevét
Fürcht megszólalásának súlyát az adja, hogy korábban ő vezette azt a nyomozó ügyészségi szervezetet, amely az aranykonvojügyet is vizsgálta. Nem egy névtelen forrásról vagy egy politikai ellenfél feltételezéséről van tehát szó. Fürcht azt állítja, hogy vezetőként ismerte a nyomozás addig összegyűlt bizonyítékait, és ezek alapján kapta meg azt a jelentést, amely Orbán Viktor szerepét is felvetette. Ettől azonban az állítás még nem válik automatikusan bizonyított büntetőjogi ténnyé. A teljes nyomozati anyag nem nyilvános, ezért kívülről jelenleg nem lehet megállapítani, hogy pontosan milyen vallomások, dokumentumok vagy elektronikus adatok támasztják alá Fürcht következtetését.
Hét ukránt fogtak el, több mint 27 milliárd forintnyi értékkel
Az aranykonvojügy március 5-én robbant ki. A Terrorelhárítási Központ emberei hét ukrán állampolgárt fogtak el, miközben két pénzszállító járműben több mint 27 milliárd forintnak megfelelő valutát és aranyat szállítottak. Az ukránokat földre fektették, megbilincselték, a fejükre a látásukat eltakaró kámzsát húztak, majd a TEK objektumába vitték őket. A nyomozó ügyészség később hivatalosan is közölte, hogy Hajdu János akkori TEK-főigazgató személyesen irányította a műveletet. Hajdut később jogellenes fogva tartás gyanújával hallgatták ki. Panasszal élt a gyanúsítás ellen, és nem ismerte el bűncselekmény elkövetését.
Az ügyészség már eddig is talált vizsgálandó problémát
Ez tehát nem olyan történet, amely kizárólag Fürcht mostani leveléből született. A nyomozó ügyészség hónapokkal korábban gyanúsítottként hallgatta ki a TEK volt vezetőjét, és hivatalos közleményben részletezte az ukránokkal szemben végrehajtott intézkedéseket. A hatóság szerint a pénzszállítókat annak ellenére tartották továbbra is a TEK őrizetében, hogy a NAV tanúként hallgatta ki őket, és a pénzügyőrök többször is jelezték, hogy vegyék le róluk a bilincset. Az ügyben korábban Hajdu János telefonjának adatait is vizsgálták, miközben sajtóértesülések szerint tanúvallomások alapján felmerült, hogy a történtek idején többször beszélhetett Orbán Viktorral.
Orbán korábban tagadta, hogy utasítást adott volna
Orbán Viktor környezete már korábban is reagált arra, amikor felmerült a volt miniszterelnök szerepe. Havasi Bertalan korábban azt közölte, hogy Orbán folyamatban lévő büntetőügyben nem adhatott és nem is adott utasítást. Azt is állította, hogy Orbán és Hajdu rendszeresen egyeztettek, de ezek a beszélgetések a miniszterelnök személyi védelméhez kapcsolódtak. Fürcht Pál keddi nyílt levele azonban ennél jóval konkrétabb állítással állt elő, ezért most már nem pusztán arról folyik vita, hogy Orbán beszélt-e a TEK vezetőjével. A volt főügyész szerint maga a feladat is Orbántól indult.
Ki tett feljelentést az ukrán pénzszállítók ellen?
Az eredeti pénzmosási ügyet egy feljelentés indította el. Később kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést az Információs Hivataltól származó információkra alapozva. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselői ezzel szemben kezdettől azt állították, hogy a szállítás szabályos volt. Az ügyvédek, az ukrán Oscsadbank képviselője és a pénz küldőjeként megnevezett osztrák pénzintézet jogi képviselője szerint a pénzt és az aranyat a szükséges engedélyek birtokában vitték Ausztriából Ukrajnába. A hatósági akció jogszerűsége és előzményei emiatt külön nyomozás tárgyává váltak.
Újabb feljelentések érkeztek
Az ügy az elmúlt napokban újabb jogi szálakkal bővült. Az ukránokat képviselő ügyvédi iroda hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadványban már Fürcht Pál korábbi kijelentéseire, valamint az ügyészségen folyó fegyelmi eljárással kapcsolatban tett írásos vallomására is hivatkoztak. Az aranykonvojüggyel összefüggő újabb feljelentések a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez kerültek. Vagyis már létezik olyan hatósági eljárási csatorna, amelyben Fürcht állításainak egy részét vizsgálhatják.
Orbánt most beidézhetik?
Jogilag természetesen nincs akadálya annak, hogy egy volt miniszterelnököt egy büntetőeljárásban tanúként meghallgassanak, ha a vallomása szükséges a történtek tisztázásához. Az viszont jelenleg nem ismert, hogy Orbán Viktor részére küldtek-e idézést. Nincs nyilvánosan megerősített információ arról sem, hogy vele szemben gyanúsítást készítenének elő. A következő fontos kérdés ezért az lehet, hogy a Fürcht által megjelölt parancsnoki láncot valóban elkezdik-e végigvizsgálni: ki tudott az akcióról, ki kezdeményezte azt, ki adott utasításokat, és pontosan milyen információk alapján döntöttek március 5. mellett.
Tanúként kihallgatni és meggyanúsítani két teljesen külön dolog
Ha Orbán Viktort meghallgatnák, az önmagában még semmit nem jelentene a büntetőjogi felelőssége szempontjából. A tanúkénti idézés célja információk megszerzése. A gyanúsítotti kihallgatáshoz ezzel szemben már konkrét, személyre szabott bűncselekményi gyanú szükséges. Fürcht leveléből tehát nem következik automatikusan, hogy „viszik Orbánt”, ahogyan abból sem, hogy Magyar Péter újabb kihallgatásokat vár. Az viszont kétségtelen, hogy egy volt főügyész konkrétan megnevezte Orbánt annak a politikai döntésnek a forrásaként, amelyből szerinte az egész akció elindult.
A Legfőbb Ügyészség is megszólalt
A keddi politikai nyilatkozatok után a Legfőbb Ügyészség közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta az ügyészi szervezet függetlenségét. A szervezet azt írta, hogy elfogadhatatlannak tart minden olyan politikusi megszólalást, amely az ügyészek megfélemlítésére, fenyegetésére vagy munkájuk befolyásolására irányul, bármely politikai oldalról érkezzen is. A közlemény név szerint nem említette Magyar Pétert, de röviddel a miniszterelnök aranykonvojügyről szóló bejegyzése után jelent meg. A hatósági döntés tehát formálisan továbbra sem politikai kérdés: az ügyészeknek a bizonyítékok alapján kell eldönteniük, kit szükséges kihallgatni.
Fürcht szerint korábban éppen ezt akadályozták
A volt főügyész nyílt levelének másik súlyos állítása az volt, hogy amikor májusban jelentette a nyomozás eredményeit felsőbb ügyészségi vezetőknek, utána korlátozták a nyomozók mozgásterét. Fürcht úgy fogalmazott, hogy „irányba állították”, és állítása szerint bizonyos legfőbb ügyészségi vezetőket még tanúként sem lehetett meghallgatni. Azt is állítja, hogy a korlátozások ellen szóban és írásban tiltakozott, és ennek hivatalos dokumentációja is létezik. Ez Fürcht beszámolója. Hogy valóban pontosan milyen utasításokat kapott, és azok jogszerűek voltak-e, szintén tisztázandó kérdés.
Most már nem lehet egyszerűen elintézni egy politikai szócsataként
Az aranykonvoj története hónapokon keresztül tele volt egymásnak ellentmondó állításokkal. Most azonban több olyan körülmény egyszerre áll rendelkezésre, amely miatt az ügy már jóval túlmutat a pártpolitikai üzengetésen. Van folyamatban lévő nyomozás. Van már meggyanúsított korábbi TEK-főigazgató. Vannak újabb feljelentések. És most van egy volt Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész, aki név szerint Orbán Viktort jelölte meg az akció kezdeményezőjeként. Hogy mindebből lesz-e Orbánt érintő konkrét hatósági intézkedés, azt jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni.
A következő lépés már a nyomozókon múlik
Magyar Péter világossá tette, hogy politikai álláspontja szerint újabb kihallgatásoknak kell következniük. Fürcht Pál pedig azt állítja, hogy a nyomozók már hónapokkal ezelőtt olyan bizonyítékokat láttak, amelyek a döntési láncot Orbán Viktorig vezették. Most az a kérdés, a hatóságok milyen bizonyítékokat tudnak ténylegesen felmutatni erre, és szükségesnek tartják-e Orbán Viktor meghallgatását. Addig a címben feltett kérdésre csak egy pontos válasz adható: Orbán Viktor ellen jelenleg nincs nyilvánosan bejelentett új gyanúsítás vagy kényszerintézkedés. Az azonban már biztos, hogy a volt miniszterelnök neve többé nem csak politikai találgatásként szerepel az aranykonvojügyben. Egy volt főügyész állítása szerint a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok Orbán személyes utasítását is felvetették – és most Magyar Péter azt várja, hogy ennek hatósági következményei is legyenek.
Forrásellenőrzés: Fürcht Pál nyílt levele, Központi Nyomozó Főügyészség, Legfőbb Ügyészség, Telex, HVG, 444, 24.hu.