Megszületett a döntés: a Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. Az államfőjelölt személyét a frakció titkos szavazáson választotta ki. A végső döntésre azonban még várni kell: az Országgyűlés augusztus 11-én szavazhat az új köztársasági elnökről.
A találgatásoknak tehát vége. 2026. augusztus 8-án a Tisza-frakció bejelentette, hogy dr. Baka Andrást indítja Magyarország következő köztársasági elnökének posztjáért. A döntés egy parlamenti frakcióülésen született meg, ahol titkos voksolást tartottak. Baka neve már az elmúlt napokban is az esélyesek között szerepelt, mostanra pedig hivatalossá vált, hogy végül ő kapta a frakció támogatását.
Három név maradt versenyben
A jelöléshez hosszabb kiválasztási folyamat vezetett. A Tisza tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben több tucat lehetséges név is felmerült, közülük tíz emberrel egyeztetett a párt vezetése. A végső körbe Baka András, Fülöp Botond ügyvéd és Romsics Ignác történész került. A frakció végül szombaton Baka András mellett döntött.
A jelölés ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy Baka már köztársasági elnök is: erről az Országgyűlésnek kell határoznia.
Már napokon belül megtörténhet a választás
Nem kell azonban sokáig várni a folytatásra. Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden szavazhat Magyarország következő államfőjéről. A parlament hivatalos dokumentuma szerint az augusztus 10–11-i rendkívüli ülés napirendjének kiegészítését kezdeményezték a köztársaságielnök-választással kapcsolatban.
A Reuters szerint Baka megválasztása valószínű, mivel a Tisza rendelkezik az ehhez szükséges parlamenti erővel. Magyarán: ha nem jön közbe váratlan fordulat, Baka András hamarosan Magyarország következő köztársasági elnöke lehet.
A jelölt neve elsősorban azoknak csenghet ismerősen, akik figyelemmel kísérik a jogi és közéleti történéseket. Baka András jelentős hazai és nemzetközi bírói tapasztalattal rendelkezik. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Pályájának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó fordulata néhány évvel később következett be. A magyar bírósági rendszer átalakításakor a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig 2012. január 1-jén, az eredetileg tervezettnél jóval korábban megszűnt. Az ügy végül Strasbourgig jutott.
Strasbourgban is komoly ügy lett belőle
Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testület 2016-os, végleges döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljáráshoz, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódó rendelkezéseit az ügyben.
Éppen ezért Baka mostani kiválasztása politikai szempontból is erős üzenetet hordoz. A Tisza a jelölés indoklásában Baka szakmai függetlenségét, közjogi tapasztalatát, valamint a hatalmi ágak szétválasztása és a bírói függetlenség melletti korábbi kiállását hangsúlyozta.
A Fidesz nem vesz részt az államfő megválasztásában
A folyamat körül politikai vita is kibontakozott. A Reuters beszámolója szerint az ellenzéki Fidesz jelezte, hogy nem vesz részt a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában, és autoriter politikával vádolta a Tiszát. A Tisza ezt visszautasította.
Az államfőváltás így jóval többről szól, mint egy személyi döntésről: újabb fontos állomása lehet annak a politikai és közjogi átalakulásnak, amely a 2026-os választásokat követően indult el Magyarországon.
Kedden eldőlhet minden
A következő fontos dátum tehát 2026. augusztus 11. Ekkor kerülhet sor a parlamenti szavazásra, amelynek eredményeként Baka András Magyarország következő köztársasági elnöke lehet.
Addig egy dolog biztos: a Tisza-frakció meghozta a döntést, és hivatalosan Baka Andrást indítja az államfői tisztségért.