A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája 30 napos letartóztatást rendelt el Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter, jelenlegi KDNP-s országgyűlési képviselő esetében. Szerda délelőtt újabb fontos állomásához érkezett a politikust érintő büntetőeljárás: a hétfő óta őrizetben lévő Seszták ügyében ezúttal a bíróságnak kellett arról döntenie, indokolt-e a további fogva tartás, vagy elegendő lenne egy enyhébb kényszerintézkedés. A határozat megszületett: a nyomozási bíró 30 napra elrendelte a volt miniszter letartóztatását.
Ugyanakkor már az elején fontos elkülöníteni két dolgot. A mostani bírósági döntés nem jelenti Seszták Miklós bűnösségének kimondását, és nem is ítélet. A politikus jelenleg gyanúsított egy büntetőeljárásban, a büntetőjogi felelősségéről pedig csak később, egy jogerős bírói döntésben lehetne határozni. Ráadásul a mostani végzés sem végleges: Seszták Miklós és védője fellebbezést jelentett be, így a kényszerintézkedés kérdésében további jogorvoslati eljárás következik. A közvetlen következmény viszont az, hogy a bíróság jelenleg nem látott lehetőséget arra, hogy a volt miniszter ennél enyhébb korlátozás mellett védekezzen.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a döntés egyik lényeges szempontja a bizonyítás zavartalanságának megóvása volt. A bíróság úgy vélte, biztosítani kell, hogy azok, akiket a nyomozás későbbi szakaszában hallgatnak meg, szabadon, külső befolyás nélkül tehessék meg vallomásukat. A törvényszék közlése szerint ezért nem láttak lehetőséget enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására.
A döntés azért is kapott kiemelt figyelmet, mert Seszták Miklós 2014 júniusa és 2018 májusa között Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt. A tárcához tartozott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelete, valamint számos közlekedési fejlesztéssel összefüggő állami feladat. Jelenleg országgyűlési képviselő, parlamenti adatlapja szerint pedig 2010 óta tagja az Országgyűlésnek.
Az ügy hátterében több, egymással összefüggőnek tartott gazdasági és korrupciós gyanú áll. Az ügyészség szeptember 22-i hivatalos közleménye szerint a nyomozás adatai alapján azt feltételezik, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át egyes, a Volánbusszal kapcsolatban álló cégek képviselőjétől. Ez az ügyészség gyanúja, amelynek bizonyítása a folyamatban lévő büntetőeljárás feladata.
Nem csak a Volánbusz beszerzéseit vizsgálják
Az ügyészségi közlemény ennél több szálról is beszámolt. A hatóság szerint egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője azt ajánlhatta fel, hogy a remélt állami megrendelésekért cserébe az egyes szerződések vállalkozói díjának 10 százalékát visszajuttatja az akkori miniszternek. Az ügyészség álláspontja szerint az érintett cégcsoport 2015 és 2018 között több állami beruházást kapott, és ezekkel összefüggésben több mint egymilliárd forint jogtalan előny kerülhetett a volt miniszterhez.
A nyomozóhatóság egy harmadik ügycsoportot is megjelölt. A hivatalos tájékoztatás szerint a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokhoz kapcsolódóan további, összesen mintegy 270 millió forintos jogtalan előny elfogadásának gyanúja is felmerült. Ezek szintén a nyomozásban vizsgált állítások, amelyekről jelenleg nincs jogerős bírósági ítélet.
Az ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján több rendbeli, vezető beosztású hivatalos személyhez kapcsolódó hivatali vesztegetés elfogadásának, illetve más vesztegetési bűncselekményeknek a gyanúját fogalmazta meg. A büntetőeljárás ugyanakkor Seszták országgyűlési mentelmi joga miatt akkor még nem folytatható teljes körűen vele szemben, ezért kezdeményezték annak felfüggesztését.
Az Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát. Ezt követően a volt miniszter megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség épületében, ahol kihallgatták, majd őrizetbe vették. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a Volánbuszhoz és az állami beruházásokhoz kapcsolódó ügyet azok között az első eljárások között vonta saját hatáskörébe, amelyekkel új büntetőeljárási jogosultságainak megszerzése után foglalkozni kezdett.
Seszták Miklós korábban határozottan tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. A mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményező ügyészségi közlemény után ügyvédjén keresztül úgy nyilatkozott, hogy az ellene megfogalmazott gyanút megalapozatlannak tartja. A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában ezt az álláspontját ugyanúgy fontos rögzíteni, mint a nyomozóhatóság által közölt gyanút.
Több mint 600 busz beszerzését is vizsgálják
A tágabb Volánbusz-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 10-én arról számolt be, hogy nyolc korábbi vezetőt gyanúsítottak meg. A rendőrség szerint 2015 és 2018 között hozzávetőleg 10 milliárd forintos vagyoni hátrány érhette az állami Volán-társaságokat a használt autóbuszok beszerzésével összefüggésben. A hatóság összesen 608 jármű beszerzését vizsgálja.
A rendőrségi gyanú szerint a buszokat túlárazva vásárolhatták meg, és a beszerzéseknél nem minden esetben a közlekedési társaságok gazdasági érdekei érvényesültek. Az eljárásban egy kecskeméti ingatlan megvásárlását is vizsgálják: a hatóság szerint a tranzakcióból legalább 550 millió forintos vagyoni hátránya keletkezhetett az egyik Volán-társaságnak.
A nyomozás a pénzmosás gyanújára is kiterjed. A rendőrségi tájékoztatás szerint a feltételezetten jogellenesen megszerzett pénzek egy részét köztes vállalkozásokon és színlelt kölcsönszerződéseken keresztül továbbíthatták más cégekhez. A hatóság ingatlanprojektek finanszírozását, egymilliárd forintot meghaladó készpénzfelvételt és egy nagy értékű autó megvásárlását is vizsgálja.
Miért döntött a bíróság a letartóztatás mellett?
A szerdai döntésnél nem az volt a kérdés, hogy Seszták Miklós bűnös-e. A nyomozási bírónak azt kellett mérlegelnie, hogy a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában indokolt-e olyan kényszerintézkedés, amely teljes mértékben korlátozza a gyanúsított szabadságát. A Fővárosi Törvényszék közlése szerint a korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanúját a bíróság fennállónak látta.
A legfontosabb indok azonban a bizonyítás védelme volt: a bíróság álláspontja szerint biztosítani kell, hogy a később kihallgatandó személyek külső befolyás nélkül tehessenek vallomást. Ezért úgy ítélte meg, hogy a gyanúsított kommunikációjának ellenőrzése nélkül a bizonyítás sértetlensége nem biztosítható megfelelően.
A végzés ugyanakkor nem jogerős. Seszták Miklós és védője fellebbezett, vagyis magasabb szinten még felülvizsgálhatják a letartóztatásról szóló döntést. Ez azért is fontos különbség, mert a letartóztatás önmagában sem vádemelést, sem elítélést nem jelent.
Az NVVH egyik első nagy ügye lett a Volánbusz-eljárás
Az ügy intézményi szempontból is jelentős. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szeptember 27-től kapott lehetőséget arra, hogy bizonyos folyamatban lévő büntetőügyeket saját hatáskörébe vonjon. Egy nappal később a hivatal négy ilyen eljárást nevezett meg, ezek egyike az állami vállalatokat és állami beruházásokat érintő korrupciós ügy volt.
Az NVVH saját közleményében azt írta, hogy ebben az ügyben azt vizsgálják: a fejlesztésekért és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős akkori miniszter közvetítőkön keresztül többmilliárdos jogtalan előnyre tehetett-e szert állami vállalati és beruházási szerződésekkel összefüggésben. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a hivatal által ismertetett gyanú és nyomozati álláspont, nem pedig bíróság által bizonyított tény.
Seszták Miklós lett az NVVH első olyan gyanúsítottja, akit a szervezet új büntetőeljárási jogosultságainak életbe lépése után őrizetbe vettek. A szerdai bírósági határozattal az őrizetből most letartóztatás lett, első körben 30 napra. A következő lépés elsőként a letartóztatás ellen bejelentett fellebbezés elbírálása lehet.
Ezzel párhuzamosan folytatódhatnak a nyomozati cselekmények: újabb tanúkat hallgathatnak meg, iratokat és pénzügyi adatokat vizsgálhatnak, valamint további bizonyítékokat szerezhetnek be. A nyomozás későbbi szakaszában dőlhet el az is, hogy a gyanúból lesz-e vádemelés. Amennyiben vádat emelnek, a büntetőjogi felelősség kérdéséről már bírósági eljárásban kell dönteni.
A Telex korábbi összefoglalója szerint a jelenleg ismert gyanúsítás alapján elítélés esetén akár tízéves szabadságvesztés lehetősége is felmerülhet, de ennek mérlegelése csak egy esetleges büntetőperben és jogerős ítélet során történhet meg. Ami biztos: a szeptember 30-i bírósági döntés új szakaszt nyitott Seszták Miklós ügyében. A volt miniszter jelenleg letartóztatásban van, a végzés azonban nem végleges, ő pedig továbbra is vitatja az ellene megfogalmazott gyanút. A következő hetekben ezért nemcsak a nyomozás újabb lépéseire, hanem a letartóztatás elleni fellebbezés eredményére is érdemes figyelni.