Elindult a visszaszámlálás Hankó Balázs ügyében. A hétfő este őrizetbe vett volt kulturális és innovációs miniszter sorsáról legkésőbb az őrizet 72 órás időkeretének végéig dönteni kell. Ha az ügyészség a letartóztatását kezdeményezi, a végső döntés már nem a nyomozókon, hanem a bíróságon múlik. Erre várhatóan szerdán vagy csütörtökön kerülhet sor. Fontos ugyanakkor egy pontosítás: ha a bíróság elrendeli Hankó letartóztatását, az első határozat alapján ez legfeljebb egy hónapig tarthat, nem pedig automatikusan legalább harminc napig. Később az ügyészség kérheti ennek meghosszabbítását.
72 óra: most ez a legfontosabb határidő
A büntetőeljárási szabályok szerint az őrizet csak átmeneti szabadságelvonás, amely legfeljebb 72 óráig állhat fenn. Ezen az időn belül kell eldőlni annak, hogy Hankóval szemben szükséges-e olyan további kényszerintézkedés, amely már bírói engedélyhez kötött. Hankó Balázst hétfő késő este vették őrizetbe Budapesten, majd Kecskemétre szállították. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok számára most valóban ketyeg az idő. Ha az ügyészség letartóztatást szeretne, indítványt kell benyújtania, amelyről a nyomozási bíró határoz. Ha a 72 órás határidő lejártáig nem születik olyan bírói döntés, amely lehetővé teszi Hankó további fogva tartását, akkor szabadon kell engedni.
Nem született még hivatalos döntés a letartóztatásról
A legfrissebb ügyészségi tájékoztatás megerősítette, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Arról azonban a főügyészség legutóbbi hivatalos közleményében még nem esett szó, hogy kezdeményezték-e Hankó letartóztatását. Ez tehát jelenleg az ügy egyik legfontosabb kérdése. Az ügyészség dönthet úgy, hogy a további fogva tartást tartja szükségesnek, de enyhébb kényszerintézkedés is szóba jöhet, illetve az is elképzelhető, hogy Hankó szabadlábon védekezhet.
Ha letartóztatják, akár egy hónapig bent maradhat
A hatályos büntetőeljárási törvény alapján a vádemelés előtt első alkalommal elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tarthat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy egy hónap elteltével automatikusan lezárul. Ha a nyomozás érdekei továbbra is indokolják, az ügyészség újabb indítványt terjeszthet elő, a bíróság pedig meghosszabbíthatja a kényszerintézkedést. A letartóztatás ugyanakkor nem büntetés: nem azért rendelik el, mert valakit már bűnösnek találtak, hanem azért, hogy biztosítsák a büntetőeljárás zavartalan lefolytatását.
Ehhez önmagában a súlyos gyanú nem elég
A bírónak nem csupán azt kell mérlegelnie, fennáll-e súlyos bűncselekmény gyanúja. A letartóztatás elrendeléséhez valamilyen különös okot is igazolni kell, például azt, hogy a terhelt megszökne vagy elrejtőzne, veszélyeztetné a bizonyítást, tanúkat vagy más érintetteket próbálna befolyásolni, illetve bizonyos esetekben újabb bűncselekményt követne el. Hankó ügyvédje már az őrizetbe vétel előtt azt állította, hogy álláspontja szerint egyik ilyen különös ok sem áll fenn. A védő arra is hivatkozott, hogy előre jelezte az ügyészségnek, hol találják Hankót, és azt is közölte, hogy idézésre bármikor megjelenik.
Hankó valóban önként ment a hatósághoz
Ez minden bizonnyal a védelem egyik fontos érve lesz, ha a letartóztatás kérdése a bíróság elé kerül. Hankó hétfőn hosszú órákon át a Parlamentben maradt, majd amikor este átvette az idézést, nem próbált eltűnni, és nem hagyta el az országot sem, hanem elindult a NAV Huszti úti objektumába. Ott azonban őrizetbe vették, majd bilincsben Kecskemétre vitték. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségen csaknem öt órán át hallgatták ki. Hankó nem tett beismerő vallomást, és a gyanúsítás, valamint az őrizetbe vétele ellen is panaszt nyújtott be.
A parlament hétfőn megnyitotta az utat az eljárás előtt
Az egész eljárás csak azt követően gyorsulhatott fel, hogy az Országgyűlés felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát. A rendkívüli ülésen 139 képviselő szavazott a felfüggesztés mellett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Ez azonban nem jelentett teljes parlamenti egyetértést. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert pártjuk politikai leszámolásnak tartja a Hankó ellen indult eljárást. A parlament döntése nem bűnösséget állapított meg, csupán azt a közjogi akadályt távolította el, amely nélkül a hatóságok nem tehették volna meg ezeket a büntetőeljárási lépéseket Hankóval szemben.
Még a Mentelmi Bizottság sem támogatta hivatalosan a felfüggesztést
Az események egyik különös mozzanata, hogy a parlament végül a Mentelmi Bizottság hivatalos álláspontjával ellentétes döntést hozott. A bizottság hétfő reggeli zárt ülésén három képviselő támogatta Hankó mentelmi jogának felfüggesztését, de nem alakult ki az ehhez szükséges többség. Emiatt a testület formálisan a mentelmi jog fenntartását terjesztette az Országgyűlés elé. A plenáris ülés viszont másként határozott: a jelen lévő és szavazó képviselők valamennyien a felfüggesztésre voksoltak.
17,3 milliárd forint áll a gyanú középpontjában
Hankó ügyében a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztását vizsgálják. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 támogatási ügyben használhattak fel közpénzt a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott céltól eltérően. A hatóság szerint az ebből eredő vagyoni hátrány elérte a 17,3 milliárd forintot. Az ügyészségi gyanú ennél részletesebb is: szerintük egy olyan kettős döntéshozatali rendszer működött, amelyben a hivatalos kollégiumi eljárás és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
Az ügyészség szerint egyes döntések már a kérelmek előtt megszülettek
A hatóság állítása szerint több támogatásról már azelőtt határozhattak, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma az ügyet hivatalosan elbírálta volna. Egyes kiemelt támogatások esetében a főügyészség szerint a tényleges döntés még a támogatási kérelem benyújtása előtt megszülethetett. A gyanú szerint a pénzek egy részét politikai és választókerületi szempontok alapján oszthatták el, a források egy része pedig a 2026-os választási kampányhoz kapcsolódó rendezvényeket, illetve egyes kérelmezők személyes céljait szolgálhatta. Hankó Balázs mindezt határozottan tagadja.
Hankó szerint koncepciós eljárás zajlik
A volt miniszter már a mentelmi jogáról szóló parlamenti szavazás előtt politikai és kultúrpolitikai koncepciós eljárásnak nevezte a nyomozást. Azt állítja, hogy a támogatások jogszerűek voltak, és kulturális célokat szolgáltak. Azt is közölte, hogy kész tisztázni magát az igazságszolgáltatás előtt. A Fidesz ehhez hasonló álláspontot képvisel, és azt jelezte, hogy Hankó parlamenti mandátumáról sem mond le. Ezek azonban politikai és védelmi érvek. A bíróságnak most nem azt kell eldöntenie, hogy Hankó bűnös-e, hanem azt, hogy fennállnak-e a további szabadságelvonás törvényi feltételei.
A bírónál három nagyon eltérő forgatókönyv merülhet fel
Az egyik lehetőség az, hogy az ügyészség nem kér letartóztatást, és Hankó a 72 órás őrizet lejárta előtt távozhat. A másik, hogy enyhébb, a személyi szabadságot korlátozó intézkedés jöhet szóba, például bűnügyi felügyelet. A harmadik, és egyben legsúlyosabb opció a letartóztatás. Ehhez azonban bírói döntés szükséges. Ha ezt elrendelik, Hankó már nem pusztán őrizetben lesz: megkezdődik a bíró által elrendelt letartóztatási időszak, amely első alkalommal legfeljebb egy hónapig tarthat.
Az NKA-ügyben másokkal már megtörtént ugyanez
A bíróság számára nem ismeretlen, hogy ebben az ügyben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaztak korábban. Az NKA-nyomozás előző szakaszában több gyanúsított letartóztatását is elrendelték. Bús Balázs és több más érintett hónapokon át letartóztatásban maradt, miközben más gyanúsítottaknál később enyhébb intézkedésre tértek át. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy Hankó esetében is ugyanez történik majd. A bíróságnak minden érintettnél külön kell megvizsgálnia a személyes körülményeket és a konkrét kockázatokat.
A következő órák lehetnek Hankó számára a legfontosabbak
A volt miniszter tehát most olyan ponthoz érkezett, ahol nagyon rövid időn belül eldőlhet, hazatérhet-e, enyhébb korlátozás mellett védekezhet-e, vagy akár egy hónapra letartóztatásba kerül. A törvényi határidő nem áll meg. Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat, így a hétfő esti őrizetbe vétel után legkésőbb csütörtök estére mindenképpen rendeződni kell a további fogva tartás kérdésének. Ha addig a bíróság nem rendel el olyan, bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedést, amely Hankó szabadságának további elvonásával jár, akkor szabadon kell engedni.
Most már valóban a bíróság felé fordul minden tekintet
A mentelmi jog kérdése eldőlt. A gyanúsítást közölték. Hankót kihallgatták. Az őrizetbe vétel megtörtént. A következő fontos döntés már arról szól majd, hogy a büntetőeljárás következő szakaszát rácsok mögött vagy szabadlábon tölti-e. A jelenlegi hivatalos információk alapján azonban még nem állítható, hogy Hankó Balázst egy hónapra letartóztatták. Ehhez előbb az ügyészség indítványa, majd a bíróság határozata szükséges. A határidő viszont könyörtelenül közeledik: a hétfő este kezdődött 72 órás őrizet miatt legkésőbb csütörtökön újabb, immár bírói döntésnek vagy Hankó szabadon bocsátásának kell következnie.
Forrásellenőrzés: Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, Legfőbb Ügyészség, Nemzeti Jogszabálytár, Országgyűlés, Telex.