Új fejlemény érkezett Szijjártó Péter ügyében: a volt külgazdasági és külügyminisztert október 5-én, hétfőn szeretné meghallgatni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. A testület elsősorban a kínai BYD-nél vállalt vezetői szerepéről, valamint az ebből fakadó esetleges nemzetbiztonsági kockázatokról vár tőle válaszokat. A meghallgatás bejelentését Czakó-Czibrus Pál, a bizottság tiszás tagja tette meg. A politikus szerint most közvetlenül Szijjártótól szeretnék megtudni, miként jutott el oda, hogy tizenkét év külügyminiszterség után annál a kínai óriásvállalatnál vállaljon felső vezetői munkát, amellyel miniszterként korábban maga is tárgyalt.
A BYD miatt akarják kérdezni Szijjártó Pétert
Szijjártó Péter 2014-től egészen a 2026-os kormányváltásig irányította a külügyi tárcát. A választásokat követően rövid ideig ellenzéki országgyűlési képviselőként folytatta a munkát, majd lemondott a mandátumáról. Nem sokkal később nyilvánossá vált, hogy a kínai BYD elektromosautó-gyártónál vállal vezetői pozíciót, ahol a külső kapcsolatokért és az új üzleti területek fejlesztéséért felel. Ekkor merült fel parlamenti oldalon a kérdés: jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha egy volt külügyminiszter, aki évekig hozzáfért érzékeny külgazdasági, diplomáciai és stratégiai információkhoz, egy külföldi nagyvállalat vezetésébe kerül.
Czakó-Czibrus súlyos állításokat tett
A tiszás bizottsági tag szerint nem csupán általánosságban akarják vizsgálni Szijjártó új munkáját. Czakó-Czibrus azt állította, hogy a Külügyminisztérium iratai alapján Szijjártó miniszterként több milliárd forintnyi állami infrastruktúra kialakítását segítette elő a BYD magyarországi beruházásához. A képviselő utakról, vasúti fejlesztésekről és ivóvízhálózatról beszélt. Ez Czakó-Czibrus politikai állítása és értelmezése. Annak megítélése, hogy ezek a beruházások milyen mértékben szolgálták kifejezetten a BYD érdekeit, illetve milyen közérdek kapcsolódott hozzájuk, a vizsgálat egyik kérdése lehet.
A kínai vendégmunkások ügye is előkerül
Czakó-Czibrus szerint Szijjártó minisztersége alatt több ezer kínai vendégmunkás gyorsított magyarországi belépését is lehetővé tették a BYD számára. A politikus azt állítja, hogy ennek nagyságrendje nagyjából megegyezett azoknak a munkahelyeknek a számával, amelyeket a kínai autógyár magyarországi beruházásához kapcsolódóan ígért. A bizottságban ezért arra is rákérdezhetnek, pontosan milyen döntések születtek, ki kezdeményezte azokat, és Szijjártónak milyen szerepe volt bennük.
A legérzékenyebb kérdés azonban az lehet, mit vitt magával fejben
A nemzetbiztonsági vizsgálat központi kérdése nem az, hogy egy korábbi politikus vállalhat-e munkát egy multinacionális vállalatnál. A bizottság azt akarja tisztázni, keletkezhetett-e kockázat abból, hogy Szijjártó tizenkét év külügyminiszterség után egy kínai vállalat felső vezetője lett. Czakó-Czibrus úgy fogalmazott: egy volt külügyminiszter „nem üres kézzel távozik”, hiszen olyan külgazdasági, stratégiai és nemzetbiztonsági információkat ismerhet, amelyek nem nyilvánosak. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy Szijjártó bármilyen védett információt átadott volna a BYD-nek. Ilyen bizonyított állítás jelenleg nincs. A vizsgálat éppen annak felmérésére irányul, hogy a munkaviszony önmagában jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot, illetve szükség van-e további garanciákra.
Már szeptemberben vizsgálat indult
A történet nem most indult. Apáti István, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke szeptember közepén jelentette be, hogy hivatalos vizsgálat indul Szijjártó Péter BYD-nél vállalt állásával kapcsolatban. A Mi Hazánk politikusa akkor azt mondta, két dolgot kívánnak feltárni: milyen körülmények között létesített munkaviszonyt a volt miniszter a kínai autógyártóval, illetve jelent-e mindez bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot. A döntés azért is lényeges volt, mert ez tette lehetővé, hogy a bizottság hivatalosan hozzájusson Szijjártó elérhetőségéhez, és megkísérelje személyes meghallgatásra hívni.
Korábban még azt sem tudták, hol érik el
A történetnek volt egy kifejezetten furcsa előzménye is. A bizottság már korábban is szerette volna meghallgatni a volt külügyminisztert, ám a titkárság egy ideig azt közölte, hogy nem rendelkezik olyan hivatalos elérhetőséggel, amelyen Szijjártót megkereshetnék. A Külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy volt munkatársa elérhetőségével kapcsolatban nem illetékes, az Országgyűlés Hivatala pedig csak hivatalosan megindított vizsgálat után adhatott ki bizonyos adatokat. A szeptemberben elindított vizsgálat ezt az akadályt megszüntette.
Most már konkrét dátum van: október 5.
Czakó-Czibrus pénteki bejelentése szerint Szijjártó Pétert október 5-én várják a Nemzetbiztonsági Bizottság elé. Ott a BYD-nél vállalt munkája mellett más korábbi külügyi döntései is előkerülhetnek. A 24.hu beszámolója alapján például várhatóan a magyar–orosz kapcsolatok bizonyos kérdéseit is felvetik majd. Ez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy Szijjártó külügyminiszterként az Orbán-kormány egyik legaktívabb szereplője volt az orosz kapcsolatok fenntartásában.
Az orosz hekkertámadás ügye is előkerülhet
Czakó-Czibrus arra is utalt, hogy kérdéseket kívánnak feltenni a Külügyminisztérium informatikai rendszereit érintő korábbi orosz kibertámadásokkal kapcsolatban. A tiszás képviselő szerint azt is tisztázni kell, mit tudott Szijjártó a minisztériumi rendszereket ért támadásokról, és milyen intézkedések történtek ezek után. Ez azonban külön kérdés a BYD-nél vállalt állástól, ezért a meghallgatáson több, egymástól eltérő témakör is szóba kerülhet.
A meghallgatás nem büntetőeljárás
Fontos jogi különbség, hogy Szijjártó Pétert nem gyanúsítottként idézik be büntetőeljárásban. A Nemzetbiztonsági Bizottság parlamenti testület, amely ellenőrzési és vizsgálati feladatokat lát el. A meghallgatás célja politikai és nemzetbiztonsági kérdések tisztázása, nem pedig annak eldöntése, hogy Szijjártó követett-e el bűncselekményt. A jelenlegi információk alapján a BYD-s munkaviszonya miatt nem állapítottak meg vele szemben büntetőjogi felelősséget.
Van azonban egy érdekes jogi csavar
Az elmúlt hónapokban az Országgyűlés jelentősen megerősítette egyes parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. Ez az MNB-ügyben például azt jelenti, hogy a meghallgatás vagy adatszolgáltatás indokolatlan megtagadása pénzbírsággal, ismételt esetben pedig akár rendőrségi elővezetéssel is járhat. Szijjártó esetében azonban más a helyzet. A Nemzetbiztonsági Bizottság nem egy konkrét ügy feltárására frissen létrehozott vizsgálóbizottság, hanem az Országgyűlés állandó bizottsága. Apáti István szerint ezért hiába áll fenn együttműködési és megjelenési kötelezettség, a testület nem tud ugyanolyan súlyos szankciókat alkalmazni, mint az új szabályokkal felruházott külön vizsgálóbizottságok.
Vagyis ha nem jelenik meg, egészen más a helyzet
Ez azt jelenti, hogy egy esetleges távolmaradás politikailag komoly ügy lehetne, jogilag azonban nem ugyanazok a következmények fenyegetnék Szijjártót, mint például az MNB-ügy vizsgálóbizottsága által kötelezett szereplőket. A Nemzetbiztonsági Bizottság nem rendelheti el automatikusan ugyanazokat a pénzbírságokat és végső soron a rendőrségi elővezetést. Ez az egyik oka annak, hogy a hétfői dátum ellenére továbbra is érdemes különbséget tenni a büntetőeljárási idézés és a parlamenti bizottsági meghallgatás között.
Szijjártó karrierváltása lett a központi kérdés
A volt külügyminiszter BYD-hoz igazolása azért kavart különösen nagy vihart, mert miniszterként maga is fontos szerepet játszott a kínai beruházások magyarországi előkészítésében. A BYD szegedi beruházását az előző kormány kiemelt gazdasági projektként kezelte, és Szijjártó külgazdasági miniszterként rendszeresen tárgyalt kínai vállalatokkal és állami vezetőkkel. Az ellenzéki kritikák szerint ezért összeférhetetlenségi és nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel, hogy távozása után éppen az egyik ilyen vállalatnál kötött ki. Szijjártó és támogatói ugyanakkor ettől eltérően értékelhetik a karrierváltást, és önmagában egy korábbi miniszter magánszektorban vállalt munkája nem bizonyít jogsértést.
Most közvetlenül tőle akarnak válaszokat
A hétfői meghallgatás ezért különösen érdekes lehet. A bizottság eddig iratokból, minisztériumi dokumentumokból és más szereplők nyilatkozataiból próbálta összerakni a történetet. Most először nyílhat lehetőség arra, hogy Szijjártó Pétert közvetlenül kérdezzék arról, miként született meg a BYD-val kötött munkaszerződése, mikor kezdődtek az erről szóló egyeztetések, és milyen garanciák védik a korábban megismert államtitkokat. Az is kérdés lehet, kapcsolatban állt-e már a vállalat vezetőivel a későbbi munkájáról akkor, amikor még kormányzati tisztséget töltött be. Erre a jelenlegi nyilvános információk nem adnak biztos választ, ezért különösen fontos lehet Szijjártó saját beszámolója.
Nagy hét jön a korábbi Fidesz-vezetők számára
Szijjártó meghallgatása ráadásul egy olyan időszakba illeszkedik, amikor több korábbi magas rangú kormányzati szereplőnek is parlamenti testületek előtt kell vagy kellhet válaszolnia. Az MNB működését vizsgáló bizottság már meghallgatta Bánki Eriket és Kósa Lajost, és döntött Matolcsy György, valamint Varga Mihály meghallgatásáról is. Szijjártó esetében azonban kifejezetten a nemzetbiztonsági szempont került előtérbe. A fő kérdés nem az lesz, hogy politikailag ki mit gondol a BYD magyarországi beruházásáról, hanem az, hogy egy tizenkét évig hivatalban lévő külügyminiszter átigazolása egy kínai nagyvállalathoz hordoz-e olyan kockázatokat, amelyekkel az államnak foglalkoznia kell.
Október 5-én kiderülhet, mit válaszol
Szijjártó Péter körül tehát valóban sűrűsödnek a kérdések. A Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálata már folyamatban van, most pedig konkrétan személyes meghallgatásra várják a volt külügyminisztert. Fontos azonban, hogy a meghallgatás önmagában nem bizonyít jogsértést vagy nemzetbiztonsági veszélyt. Éppen annak tisztázására szolgál, hogy az elmúlt hónapokban felvetett aggályokból mi támasztható alá. Ha Szijjártó megjelenik, többek között a BYD-nél vállalt vezetői állásáról, korábbi miniszteri döntéseiről, a kínai vállalattal folytatott tárgyalásokról és az államtitkok védelméről kaphat kérdéseket. Október 5-én így egy volt külügyminiszternek kellhet magyarázatot adnia arra, hogyan vezetett az út a magyar külpolitika csúcsáról közvetlenül az egyik legnagyobb kínai autógyártó vezetésébe.
Forrásellenőrzés: Telex, 24.hu, HVG, Nemzetbiztonsági Bizottság nyilvános közlései, Czakó-Czibrus Pál nyilvános bejelentése.