Molnár Áron újabb dokumentumokkal rukkolt elő a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányban. A színész-aktivista belső levelezésekre és kormányzati feljegyzésekre hivatkozva azt állítja, hogy a milliárdos kulturális források sorsa nem csupán Hankó Balázs környezetében dőlt el, hanem az ügy egészen az Orbán Viktor vezette korábbi kormányülésig visszavezethető. Legújabb videóját egyenesen a volt miniszterelnöknek címezte, és rögtön egy rövid kérdéssel indított: „Viktorom, te tudtál erről?” A nyilvánosságra került részletek szerint ugyanis 2025 májusában az akkori kabinet már tárgyalt egy tízmilliárd forintos NKA-tartalék felszabadításáról. A papírokban ráadásul feltűnt a különös „politikai forrásigények” kifejezés, később pedig választókerületekhez kötődő politikai többletigényekről is szó esett.
Tízmilliárd forint körül indult el a történet
Molnár Áron szerint a most bemutatott iratok története 2025 májusáig nyúlik vissza. Az NKA-nál ekkor körülbelül tízmilliárd forintnyi, lottóbevételekből felhalmozott tartalék állt rendelkezésre. Hankó Balázs akkori kulturális és innovációs miniszter ezt az összeget kulturális programokra akarta felszabadíttatni.
A rendelkezésre álló iratok alapján a kérdés 2025. május 7-én került a kormány elé. Az akkori ülésen Orbán Viktor miniszterelnökként jelen volt, az előterjesztéshez pedig Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely is hozzászólt. Fontos ugyanakkor, hogy ezen a megbeszélésen a tízmilliárd forint felszabadítását még nem hagyták jóvá.
Megjelent egy különös mondat: „politikai forrásigények”
Itt válik igazán érdekesebbé az ügy. A korabeli kormányülési feljegyzés szerint a pénz felszabadítása előtt „újabb megbeszélés keretében szükséges a politikai forrásigények áttekintése”. Ez a fordulat azért kapott most különös figyelmet, mert kulturális támogatások elosztásánál elsőre nem egyértelmű, mit takartak a „politikai forrásigények”.
Molnár Áron értelmezése szerint ez arra utalhat, hogy a pénzek szétosztásakor nem kizárólag kulturális vagy szakmai szempontok számítottak. Ez azonban továbbra is értelmezés. A kifejezés valóban szerepel a feltárt dokumentumokban, de hogy pontosan milyen döntésekhez vezetett, illetve azok jogszerűek voltak-e, azt a folyamatban lévő hatósági eljárásnak kell tisztáznia.
Orbán Viktor jelenlétében került napirendre az ügy
Molnár Áron videójának egyik központi eleme épp ez. Az iratok szerint a tízmilliárdos NKA-tartalék felszabadításának kérdése olyan kormányülésen szerepelt, amelyet Orbán Viktor akkori miniszterelnök vezetett. Ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy Orbán személyesen döntött volna az egyes kulturális támogatásokról, vagy hogy ismerte a később kialakított támogatási rendszer minden részletét.
Molnár ezért nem is ezt állítja kész tényként, hanem erre kérdez rá. Szerinte most azt kellene tisztázni, mennyit tudott Orbán a folyamat további részéről, illetve tisztában volt-e azzal, milyen módon osztották ki végül a pénzt.
Május 16-án már választókerületek is megjelentek
A következő fontos időpont 2025. május 16. Molnár által bemutatott egyik levél szerint Hankó Balázs kabinetfőnöke, Konczos Nóra a miniszter útmutatása alapján írt Bús Balázsnak, az NKA akkori alelnökének és Závogyán Magdolna korábbi kulturális államtitkárnak. A dokumentumban Molnár szerint már választókerületi bontásban szerepeltek úgynevezett „politikai többletigények”. Az egyik választókerületnél például további 50 millió forintos igény jelent meg.
A színész-aktivista közlése szerint a levélben arra is utaltak, hogy Hankó tudni akarta, mely állami vezetők kit kerestek meg a politikai többletek kifizetésével kapcsolatban.
Ez már jóval több kérdést vet fel egy egyszerű kulturális pályázatnál
Molnár épp ezt a pontot emelte ki. Ha kulturális támogatásokról volt szó, miért bukkant fel a belső kommunikációban választókerületi bontás és politikai többletigény? A választókerületi szempontok önmagukban még nem bizonyítanak bűncselekményt, ugyanakkor magyarázatot igényelhetnek arra, milyen szakmai logika alapján kerültek be egy kulturális támogatási folyamatba.
A kérdés azért különösen érzékeny, mert az NKA támogatásainak egy része a 2026-os választást megelőző hónapokban jutott olyan szervezetekhez és rendezvényekhez, amelyeknél korábban politikai kapcsolatok is felmerültek. Az akkori ellenzék emiatt már a kampány idején azt állította, hogy egyes kulturális támogatások politikai célokat is szolgálhattak.
Júniusban még pályázatokról írt Hankó
A következő dokumentum 2025. június 19-i. Molnár ismertetése szerint Hankó Balázs ekkor Nagy Mártontól kérte a tízmilliárd forint felszabadítását. Indoklásában arra hivatkozott, hogy az NKA új kollégiumának hamarosan közzé kell tennie a pályázati felhívásokat. Vagyis a pénz felszabadításának egyik magyarázata a dokumentum alapján az volt, hogy kulturális pályázatokat írjanak ki.
Molnár szerint azonban itt következett az egyik legnagyobb fordulat.
A pályázatok Molnár szerint végül soha nem jelentek meg
A színész-aktivista azt állítja, hogy azok a pályázati felhívások, amelyekre a júniusi levél hivatkozott, végül nem jelentek meg. A pénzt ehelyett olyan támogatási keretbe irányították át, ahonnan egyedi döntések alapján lehetett pénzt kiosztani.
Ez a különbség lényeges. Nyílt pályázat esetén előre meghatározott feltételek alapján több jelentkező versenyezhet a támogatásért, dokumentált eljárásban. Egyedi támogatásnál teljesen más a döntési mechanizmus, és sokkal nagyobb jelentősége van annak, ki és milyen szempontok alapján határozza meg a kedvezményezetteket.
Június 25-én végül felszabadították az összeget
A 444 által feltárt kormányzati iratok szerint a májusi kormányülésen még nem kapták meg Hankóék a tízmilliárd forint felhasználásához szükséges engedélyt. A pénzt végül 2025. június 25-én szabadították fel. Ez több mint másfél hónappal azután történt, hogy a kormányülési dokumentumban megjelent a politikai forrásigények áttekintésének szükségessége.
A nyomozás szempontjából az egyik kulcskérdés az lehet, hogy ebben az időszakban pontosan milyen egyeztetések zajlottak, kik vettek részt ezekben, és miként állt össze a támogatások végleges felhasználási módja.
A teljes tízmilliárd egy másik keretbe került
Molnár időrendje szerint júliusban Bús Balázs javasolta, hogy a felszabadított teljes összeget az NKA úgynevezett 790-es keretéhez sorolják át. Ez a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kapcsolódó egyedi támogatási rendszer volt. A javaslat a teljes tízmilliárd forintos összegre vonatkozott.
A döntésben részt vevő kollégiumot Vidnyánszky Attila nevével is összekapcsolták, a végső miniszteri jóváhagyás pedig Molnár által bemutatott időrend szerint július végén történt meg.
Hankó július 30-án jóváhagyta
A színész által ismertetett dokumentumok szerint Hankó Balázs 2025. július 30-án hagyta jóvá az átcsoportosítást. Molnár érvelése szerint tehát néhány hónap alatt látványos átalakulás ment végbe. Májusban még egy tízmilliárdos tartalék felszabadításáról volt szó. Júniusban a pénzt azzal is indokolták, hogy hamarosan pályázatokat kell kiírni. Július végére viszont az összeg már olyan keretben kötött ki, amelyből egyedi támogatásokat lehetett osztani.
Molnár szerint éppen ezt a döntési láncolatot kell most teljes egészében feltárni.
Így jutottak el a 17 milliárdos kerethez
A tízmilliárd forint azonban nem az egész történet. Korábbi forrásokkal és támogatásokkal együtt nagyjából 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás került az ügy középpontjába.
Az NKA-botrány tavasszal akkor robbant ki igazán, amikor Molnár Áron és az intézményből származó informátorok nyilvánosságra hozták az egyedi támogatások kedvezményezettjeinek egy részét. A kiszivárgott adatok között százmilliós tételek is szerepeltek. Az ügyészség később ennél pontosabb összegről beszélt: a jelenlegi gyanú szerint 1079 támogatási döntés kapcsán 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett a központi költségvetésben. Ez ügyészségi gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Molnár most már nemcsak Hankót kérdezi
Az NKA-ügy első szakaszában Hankó Balázs neve került a fókuszba. Molnár Áron mostani videója azonban egyértelműen tágabbra nyitja a kérdést. A színész szerint nem elég azt vizsgálni, miként döntött Hankó vagy az NKA kollégiuma. Azt is tisztázni kell, milyen tudással és szereppel bírt az akkori kormány.
A május 7-i kormányülési dokumentum miatt ezért közvetlenül Orbán Viktort kérdezi.
„Viktorom, te tudtál erről?”
Molnár kérdése rövid, de politikailag annál kellemetlenebb. Ha Orbán tudott a támogatási rendszer részleteiről, akkor Molnár szerint el kell magyaráznia, milyen szerepet játszott a döntéshozatalban. Ha viszont nem tudott róla, akkor az a kérdés merül fel, hogyan lehetett ekkora összeget megmozgatni és ilyen rendszert kialakítani a miniszterelnök tudta nélkül.
Ez az a politikai dilemma, amelyet Molnár felállít. Önmagában ugyanakkor egyik lehetőség sem bizonyít büntetőjogi felelősséget, és Orbán Viktorral szemben az NKA-ügyben jelenleg nem ismert olyan jogerős megállapítás, amely bűncselekmény elkövetését mondaná ki.
Hankó Balázs már letartóztatásban van
Közben az NKA-ügy büntetőjogi része is komoly fordulatot vett. Hankó Balázs mentelmi jogát az Országgyűlés szeptember végén felfüggesztette, ezt követően a volt minisztert gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A Kecskeméti Járásbíróság ezután egy hónapra elrendelte Hankó letartóztatását.
A döntés ellen Hankó és védője fellebbezett, így a kényszerintézkedésről szóló elsőfokú határozat nem jelent jogerős ítéletet, és végképp nem jelenti Hankó bűnösségének megállapítását.
Az ügyészség szerint kettős döntési rendszer is működhetett
A nyomozó hatóság álláspontja szerint a támogatások odaítélése során a hivatalos és a tényleges döntési mechanizmus eltérhetett egymástól. Az ügyészségi gyanú lényege alapján egyes támogatási döntések akár már a hivatalos eljárást megelőzően megszülethettek, bizonyos esetekben még a formális pályázatok vagy kérelmek előtt.
Az eljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel. Hankó Balázs mindezt tagadja. A volt miniszter politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak nevezte az ellene indult büntetőügyet, és azt állítja, hogy minden támogatott program kulturális célokat szolgált.
Hankó szerint nem adott és nem kapott utasítást
A volt miniszter korábbi televíziós interjújában azt mondta, hogy nem kapott utasítást a támogatások elosztására, és ő maga sem adott ilyen utasításokat. Azzal érvelt, hogy az NKA pénzei az ország egész területén kulturális programokat finanszíroztak, jelentős részben vidéken.
Álláspontja szerint az ügyészség olyan döntéseket kriminalizál, amelyek valójában legitim kulturális támogatásokról szóltak. A most előkerült kormányzati és minisztériumi iratok azonban új kérdéseket vetnek fel arról, pontosan miként állt össze a végleges támogatási lista.
A „politikai forrásigény” lehet az egyik kulcsszó
A történet talán legérzékenyebb kifejezése ez. Nem újságírói vagy ellenzéki megfogalmazásról van szó: a feltárt kormányzati dokumentumban szerepel a politikai forrásigények áttekintésének szükségessége. Ennek pontos értelmezésére egyelőre nincs minden részletre kiterjedő nyilvános magyarázat.
Molnár szerint a későbbi, választókerületi bontásban készült levelezések segíthetnek megérteni, mire utalhatott ez a kifejezés. Büntetőeljárási szempontból azonban nem maga egy szó vagy belső fordulat lesz döntő, hanem az, bizonyítható-e jogellenes pénzosztási rendszer és az egyes döntéshozók személyes felelőssége.
A választási kampány miatt még érzékenyebbé vált az ügy
A 17 milliárdos támogatási keret már a 2026-os választási kampányban is komoly vitákat gerjesztett. Az akkor még ellenzéki Tisza azt állította, hogy egyes kulturális támogatások valójában kormánypárti rendezvényeket, politikailag kötődő szervezeteket vagy kampányközeli eseményeket segítettek. A Fidesz és az érintett korábbi kormányzati politikusok ezt visszautasították.
Önmagában a támogatás elnyerése vagy egy politikai szereplővel fennálló kapcsolat természetesen nem bizonyít szabálytalanságot vagy bűncselekményt. A hatóságoknak minden egyes döntést és felelősségi szintet külön kell vizsgálniuk.
Molnár Áron hónapok óta dolgozik az ügyön
A színész-aktivista nem most kapcsolódott be először az NKA történetébe. Molnár tavasszal egy, a kulturális támogatási rendszerben dolgozó informátortól kapott dokumentumok alapján kezdte nyilvánosságra hozni a támogatási adatokat. Azóta rendszeresen tesz közzé újabb iratokat, levelezéseket és közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumokat.
Korábban arról is beszélt, hogy céljuk nem csupán a már kiosztott pénzek feltárása volt, hanem egy újabb támogatási kör kifizetésének megakadályozása is. A mostani videó az eddigi anyagokhoz képest azért különösen jelentős, mert már nem pusztán az NKA belső működését vagy Hankó Balázs döntéseit próbálja bemutatni, hanem a korábbi kormányzati szintű folyamatot is.
Az iratok még nem bizonyítják Orbán felelősségét
Ez a különbség alapvető. A dokumentumok alátámasztják, hogy a tízmilliárd forintos forrás felszabadításának kérdése kormányülésen is napirendre került, és a kormányzati dokumentációban szerepeltek a politikai forrásigények. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy Orbán Viktor személyesen ismerte a későbbi egyedi támogatások teljes listáját, vagy hogy részt vett volna az esetlegesen jogellenes döntésekben.
Ezt külön kell bizonyítani, ha a hatósági vizsgálat egyáltalán eljut idáig. Molnár Áron videója ezért elsősorban új kérdéseket vet fel, és új dokumentumokat emel be a nyilvános vitába.
Orbánnak most két kellemetlen kérdésre kellene válaszolnia
A színész-aktivista érvelése végül két egyszerű kérdésben foglalható össze. Tudott-e Orbán Viktor arról, hogyan alakították át és hogyan osztották szét a kulturális támogatásokat? És ha nem tudott róla, miként fordulhatott elő, hogy a saját kormánya alatt tízmilliárdos nagyságrendű pénzmozgásokról, politikai forrásigényekről és választókerületi többletekről zajlott egyeztetés úgy, hogy erről a miniszterelnök nem értesült?
Molnár lényegében ezt a dilemmát állítja most Orbán Viktor elé.
Az ügy messze túlnőtt egy kulturális támogatási vitán
A történet tavasszal még arról szólt, kik és milyen összegű pénzt kaptak az NKA különleges támogatási keretéből. Őszre azonban már büntetőeljárás, gyanúsítások, őrizetbe vételek és letartóztatási döntések követték egymást. Most pedig olyan kormányzati iratok is előkerültek, amelyek szerint a tízmilliárdos tartalék felszabadítását Orbán Viktor akkori miniszterelnök jelenlétében tárgyalták, és a folyamatban a „politikai forrásigények” áttekintése is felbukkant.
Ez még nem válasz arra, ki követett el bűncselekményt. Arra viszont elég, hogy a korábbi kormány legfelső szintjének szerepe körül is új kérdések merüljenek fel.
Molnár Áron most Orbántól vár választ
A videó üzenete végül teljesen világos. Molnár Áron szerint a történet már nem állhat meg Hankó Balázs személyénél. Azt akarja megtudni, hogyan jutott el a tízmilliárdos NKA-tartalék a kormányülési tárgyalástól a politikai forrásigényeken és választókerületi többletigényeken át a 790-es egyedi támogatási kerethez. És mindenekelőtt azt kérdezi, mit tudott minderről Orbán Viktor.
A volt miniszterelnök válasza azért lenne különösen fontos, mert a most bemutatott dokumentumok alapján maga a forrás felszabadítása biztosan nem egyetlen minisztérium elszigetelt belső ügye volt. Az viszont, hogy a később vitatott támogatási döntésekről Orbán pontosan mennyit tudott, illetve terheli-e bármilyen jogi felelősség, jelenleg nem megállapított tény. Ezt már nem egy Facebook-videó, hanem a bizonyítékok és a folyamatban lévő hatósági eljárások dönthetik el.
Forrásellenőrzés: Molnár Áron nyilvános videója és az általa bemutatott dokumentumok, 444, 24.hu, Index, Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, Telex.