Sulyok Tamás közölte: a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálja az elmozdításával kapcsolatos ügyet
Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtök délután a Facebookon jelentette be, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében foglalkozik a magyar államfő esetleges elmozdításának kérdésével. A bejegyzés szerint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete olyan körülményeket vizsgál, amelyek az elnök álláspontja szerint súlyos alkotmányos kérdéseket vetnek fel Magyarországon.
Sulyok Tamás már május 29-én jelezte, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult. Akkor úgy fogalmazott, hogy „az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában”.
A köztársasági elnök ezzel lényegében azt jelezte, hogy a kialakult helyzet szerinte már túlmutat a belpolitikai vitán, és olyan alkotmányjogi természetű kérdéssé vált, amelyben nemzetközi szakértői állásfoglalásra is szükség lehet. A mostani közlés azért is jelentős, mert a Velencei Bizottság nem csupán tudomásul vette a megkeresést, hanem Sulyok tájékoztatása szerint sürgős eljárásban vizsgálja az ügyet. Ez azt jelenti, hogy az államfő elmozdításának kérdése rövid időn belül nemzetközi jogi és alkotmányossági figyelmet kaphat.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a testület munkatársai akár Magyarországra is elutaznak, hogy közvetlenül tájékozódjanak a helyzetről. Az államfő szerint ez is jelzi, mennyire komoly a kialakult helyzet.
Az államfő alkotmányos válsághelyzet veszélyéről beszél
A köztársasági elnök közleményében nemcsak a saját ügyéről írt, hanem más független alkotmányos szervek vezetőinek esetleges elmozdítását is kockázatosnak nevezte. Szerinte az ő „és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget”.
Ez a kijelentés arra utal, hogy Sulyok Tamás az ügyet nem egyszerű személyi konfliktusként látja. Álláspontja szerint az államfői tisztség, illetve más független alkotmányos intézmények vezetőinek helyzete olyan kérdés, amely az államszervezet működésére is hatással lehet. A köztársasági elnök szerint tehát nem pusztán politikai döntésekről van szó, hanem az alapvető alkotmányos elvek védelméről is.
Éppen ezért fordult a Velencei Bizottsághoz, mert úgy véli, a testület szakértői véleménye segíthet annak tisztázásában, hogy az ellentmondásos helyzet milyen európai alkotmányos keretek között kezelhető.
Sulyok szerint „az eseményeket övező kiemelt figyelmet igazolja” az is, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárásban foglalkozik az üggyel. Ebből az államfő azt a következtetést vonja le, hogy a nemzetközi testület gyors reakciója is megerősíti a helyzet súlyát.
A közlemény alapján az elnöki oldal most arra készül, hogy részletes egyeztetések induljanak a Velencei Bizottság munkatársaival. Ennek célja az lehet, hogy a testület teljesebb képet kapjon a magyar alkotmányos helyzetről és az államfő elmozdításával kapcsolatos szándékról.
A Velencei Bizottság munkatársai Magyarországra utazhatnak
Sulyok Tamás bejelentése szerint a Velencei Bizottság munkatársai készek Magyarországra érkezni, hogy személyesen is tájékozódjanak az ügy részleteiről. Az elnöki közlemény így fogalmazott: „Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy teljeskörűen tájékozódjanak a kialakult helyzetről. Az egyeztetéseket haladéktalanul megkezdjük”.
Ez arra utal, hogy az ügy nem marad pusztán levelezés vagy távoli szakértői értékelés szintjén. Amennyiben valóban megkezdődnek az egyeztetések és sor kerül a magyarországi tájékozódásra, a Velencei Bizottság munkatársai közvetlen információk alapján alakíthatják ki álláspontjukat.
A sürgős eljárás önmagában is komoly politikai súlyt ad az ügynek. A Velencei Bizottság állásfoglalása ugyan nem bírósági ítélet, mégis jelentős szerepe lehet az európai alkotmányossági vitákban. Egy ilyen testület véleménye belpolitikai és nemzetközi szinten egyaránt hivatkozási alap lehet.
Az államfő lépése ezért egyszerre jogi és politikai természetű. Jogi, mert alkotmányos elvek értelmezését kéri; politikai, mert a köztársasági elnök elmozdításának szándéka körül kialakult vita már önmagában is a magyar közélet egyik kiemelt témájává vált. A mostani bejelentés alapján Sulyok Tamás azt szeretné, ha a helyzetet nem kizárólag belpolitikai erőviszonyok szerint értékelnék, hanem európai alkotmányos normák alapján is megvizsgálnák. Ennek érdekében kérte a Velencei Bizottság szakértői közreműködését.
Magyar Péter élesen reagált a bejelentésre
Sulyok Tamás közleményére Magyar Péter is reagált. A miniszterelnök a Facebookon kommentelt az államfő bejegyzése alá, és rövid, de kemény kérdéseket tett fel: „Korábban nem érezte szükségét külföldi segítséget kérni? Az előző években kifizetődőbb volt a hallgatás?”
A reakcióból az következik, hogy Magyar Péter szerint Sulyok Tamás korábban nem emelte fel a szavát olyan ügyekben, amelyekben most külföldi alkotmányjogi segítséget kér. A miniszterelnök megjegyzése politikailag éles, hiszen nemcsak a Velencei Bizottsághoz fordulást bírálja, hanem az államfő korábbi hallgatását is számon kéri.
Magyar Péter már Sulyok Tamás május végi bejelentésére is reagált. Akkor többek között ezt írta: „Érdekes, amikor négyszemközt beszéltünk, akkor még egészen jól értette. Még azt is megkérdezte, hogy melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával.”
Ez a mondat azt sugallja, hogy a miniszterelnök szerint korábban személyes egyeztetésen is szóba került Sulyok Tamás távozása. Az állítás politikailag különösen súlyos, mert azt a benyomást kelti, hogy az államfő nyilvános ellenállása előtt a háttérben más hangnemben zajló beszélgetések is lehettek.
A két fél közötti vita így már nemcsak arról szól, hogy jogilag miként kezelhető az államfő elmozdításának kérdése, hanem arról is, hogy Sulyok Tamás milyen szerepet vállalt korábban, és mennyire következetes a mostani álláspontja. Magyar Péter reakciója alapján a kormányoldal úgy értelmezheti az ügyet, hogy Sulyok Tamás nem egy független alkotmányossági vitát nyitott meg, hanem a saját politikai helyzetét próbálja nemzetközi fórum elé vinni. Ezzel szemben az államfő alkotmányos válsághelyzet veszélyéről beszél, és európai alkotmányos értékek alapján kér szakértői segítséget.
Különös fordulat a Fidesz korábbi Velencei Bizottság-kritikái után
A helyzet politikai érdekességét az adja, hogy Sulyok Tamás mögött továbbra is kitart a Fidesz, amelytől az államfői tisztséget kapta. Ugyanakkor a Fideszhez köthető szereplők korábban élesen bírálták a Velencei Bizottságot és az Európa Tanácsot is. A kormánypárti politikai nyelvezetben a Velencei Bizottság korábban a „Brüsszelestül-Sorosostul” értendő nemzetközi globalista elit részeként jelent meg.
Éppen ezért különösen figyelemre méltó, hogy Sulyok Tamás most éppen ehhez a testülethez fordult segítségért egy olyan ügyben, amely az ő államfői pozícióját és más független alkotmányos szervek vezetőinek helyzetét érinti.
Tavaly nyáron Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett „párhuzamosan működő globalista politikai gépezet” részeként emlegette az Európa Tanácsot és a Velencei Bizottságot is. Ez a korábbi álláspont most politikailag kényelmetlen helyzetet teremthet.
Miközben a Fidesz korábban élesen támadta azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek beleszóltak vagy véleményt mondtak magyar közjogi kérdésekről, most az általa támogatott köztársasági elnök éppen az egyik ilyen testülettől kér alkotmányjogi segítséget.
A történet lényege ezért nem csupán Sulyok Tamás személyes politikai sorsa. Az ügy arról is szól, hogy egy belpolitikai konfliktus mikor válik nemzetközi alkotmányjogi kérdéssé, és hogyan viszonyul ehhez az a politikai oldal, amely korábban rendszeresen bírálta az ilyen nemzetközi szereplőket.
A következő lépés az egyeztetések megkezdése lehet. Sulyok Tamás közlése szerint ez haladéktalanul megtörténik. Innentől az a kérdés, hogy a Velencei Bizottság milyen információkat gyűjt be, mely alkotmányos szempontokat vizsgálja meg, és milyen következtetésre jut a magyar államfő elmozdításának ügyében.