Meglehetősen izgalmas irányt vett az Unger Anna megválasztása körül kialakult vita: megszólalt Magyar Péter húga, Magyar Anna Ilona is, mégpedig azért, hogy nyilvánosan kiálljon férje különutas döntése mellett. Melléthei-Barna Márton ugyanis az Országgyűlés illetékes bizottságában egyedüliként szavazott nemmel a tiszás képviselők közül arra, hogy Unger Annát javasolják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Az egész történet azért sokkal többet mond egy egyszerű családi Facebook-vitánál: ritka pillanatot villant fel a magyar politikából. A miniszterelnök sógora szakmai meggyőződésre hivatkozva nemet mondott egy fontos jelöltre, Magyar Péter húga pedig nem próbálta elkenni a nézeteltérést, hanem nyíltan a férje döntése mellé állt.
Magyar Anna Ilona egyértelműen fogalmazott
A vita a Tibi Atya Facebook-oldalának egyik bejegyzése alatt bontakozott ki. Magyar Anna Ilona ott reagált a férje döntését bíráló kommentre, és rögtön világossá tette, hogy szerinte Melléthei-Barna Márton nem véletlenül szavazott Unger Anna ellen. „Nagyon nagy butaságokat írtál… a férjem Melléthei-Barna nem véletlenül szavazott egy hatalmas nemet Ungerre” – írta. Ez önmagában is elég egyértelmű üzenet: nem elszólásról, nem rossz gombnyomásról és nem személyes sértettségről van szó, hanem tudatos szakmai álláspontról.
A különvélemény középpontjában Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója állt. Melléthei-Barna később maga is a szakmai meggyőződésével magyarázta a nem szavazatot, és úgy vélte, hogy Ligeti lenne alkalmasabb a tisztség betöltésére. Magyar Anna Ilona ugyanezt az érvelést vitte tovább a kommentek között. Szerinte Ligeti mellett az szól, hogy hosszú ideje konkrét korrupciós ügyek feltárásával és a NER-korszak visszaéléseinek vizsgálatával foglalkozik.
„Szerinted ki lenne eredményesebb?”
Magyar Péter húga külön össze is hasonlította a két szakembert. Ligeti mellett azt emelte ki, hogy a szervezetével rengeteg korábbi ügyet vizsgált, miközben Unger meghallgatásából ő azt a következtetést vonta le, hogy az új elnök inkább óvatosabb, hosszabb előkészítéssel indulna el. „Ligeti több száz neres visszaélést kutatott fel a szervezetével… Unger meg közölte, hogy először át kell olvasni a szerződéseket… Szerinted ki lenne eredményesebb?” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy véleménye szerint az időfaktor az esetleges elévülések miatt különösen fontos.
Ez most nem egy Magyar Péter elleni lázadás
Érdemes azonban nem többet belelátni ebbe a történetbe annál, mint ami ténylegesen megtörtént. Magyar Anna Ilona nem jelentett be politikai szakítást a bátyjával, Melléthei-Barna Márton pedig nem a Tisza egész politikájára mondott nemet. A vita egy konkrét személyi döntésről szólt: ki vezesse az új vagyonvisszaszerzési hivatalt. Ebben egy tiszás képviselő más szakmai következtetésre jutott, mint a bizottság többsége, és ezt nyíltan vállalta is.
És talán éppen ez a történet legérdekesebb része
A magyar pártpolitikában régóta megszoktuk, hogy fontos személyi kérdések előtt kialakul egy központi álláspont, amelyet aztán a frakció tagjai lényegében egy emberként követnek. Ehhez képest kifejezetten szokatlan látvány, amikor egy kormánypárti képviselő azt mondja: szakmailag nem értek egyet, ezért nemmel szavazok. Még érdekesebb, hogy az illető történetesen a miniszterelnök sógora. Ha valakinél könnyű lenne politikai lojalitást vagy családi megfelelést feltételezni, az éppen ő, ehhez képest Melléthei-Barna a nyilvánosság előtt vállalta a különvéleményét.
Ez sokkal egészségesebb, mint a kötelező igen
Egy demokratikus parlamentben önmagában nem kellene hírnek lennie annak, hogy egy képviselőnek saját véleménye van. Magyarországon azonban annyira hozzászoktunk a szigorú frakciófegyelemhez, hogy már egyetlen eltérő szavazatból is rögtön politikai esemény lesz. Pedig egy ilyen hivatal vezetőjének kiválasztásánál kifejezetten jó jel lehet, ha nincs minden előre elrendezve. Ha valódi jelöltek, valódi szakmai érvek és valódi nézetkülönbségek jelennek meg, akkor a folyamat ugyan nehezebb, de hitelesebb is lehet.
Magyar Anna Ilona a jogászokra is hivatkozott
A kommentfolyamban Magyar Péter húga azt is felvetette, hogy több jogász is kritikát fogalmazott meg Unger Anna jelölésével kapcsolatban. Innen származott az egyik legélesebb megjegyzése is a Facebook-vitában. „Lehet, de csak lehet, hogy ehhez a jogászok jobban értenek, mint Tibi atya” – írta. Ezzel gyakorlatilag azt mondta: szerinte ezt a vitát nem rajongás vagy politikai szimpátia alapján kell eldönteni, hanem annak alapján, melyik jelölt tudná a feladatot a leghatékonyabban ellátni.
Közben Unger Annát már megválasztották
A bizottsági különvélemény végül nem akadályozta meg Unger Anna kinevezését. Az Országgyűlés pénteken 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett választotta meg az NVVH elnökének. Vagyis a személyi kérdés parlamenti értelemben eldőlt. Unger most már nem jelölt, hanem az új vagyonvisszaszerzési hivatal megválasztott elnöke, akinek a munkáját és eredményeit később lehet majd megítélni.
Ráadásul Unger maga is nyitott Ligeti felé
A vita során történt egy különösen érdekes gesztus is: Unger Anna jelezte, hogy az új hivatal munkájában Ligeti Miklós szakértelmére is számítana. Ez jelentősen enyhítheti azt az eredetileg felvetett ellentétet, amely úgy szólt, hogy Unger vagy Ligeti. Ha a két szakember végül együtt tud dolgozni, abból akár mindkét oldal érvelése is valamit nyerhet. Unger vezetheti a szervezetet, miközben Ligeti korrupcióellenes tapasztalata is beépülhet a hivatal szakmai munkájába.
A Transparency sem csapta rá az ajtót az új elnökre
A Transparency International Magyarország Unger megválasztása után gratulált az új elnöknek, és jelezte, hogy korrupciófeltárási tapasztalataival, dokumentumaival és szakmai tudásával kész segíteni az NVVH munkáját. Vagyis a korábbi versengésből egyáltalán nem kell szükségszerűen személyes háborúnak kialakulnia. Ez talán a lehető legjobb végkimenetel lenne. Egy ekkora feladathoz ugyanis sokkal inkább több erős szakember együttműködésére van szükség, mint arra, hogy a kiválasztási vita után mindenki megsértődve a maga sarkába húzódjon.
A Tisza számára ez valójában jó próba
Magyar Péterék rendszeresen hangsúlyozzák, hogy másfajta politikai kultúrát szeretnének létrehozni. Egy ilyen kultúra pedig nemcsak azt kell jelentse, hogy az ellenzékkel kulturáltabban beszélnek, hanem azt is, hogy a saját oldalon elviselik az ellenvéleményt. Melléthei-Barna szavazata ebből a szempontból érdekes precedens. Nem értett egyet, nemet mondott, majd szakmai érveket sorolt fel, de ettől még nem vált párton belüli ellenséggé.
Magyar Péter húgának megszólalása is ezt erősíti
Magyar Anna Ilona akár hallgathatott is volna az egészről, hiszen családtagként nyilván tisztában lehetett vele, hogy bármilyen megszólalása azonnal politikai hírként jelenik meg. Mégis azt választotta, hogy nyilvánosan megvédi azt, amit a férje szakmailag helyesnek gondolt. Ez önmagában nem bizonyít semmit Unger vagy Ligeti alkalmasságáról. Azt azonban igen, hogy Magyar Péter közvetlen családjában sincs olyan szabály, amely szerint egy fontos politikai kérdésben automatikusan ugyanazt kell gondolni.
És talán pont ilyennek kellene lennie a parlamenti vitának
Lehet Unger Annát támogatni, lehet Ligeti Miklóst jobb jelöltnek tartani, és lehet később az eredmények alapján eldönteni, kinek volt igaza. Ettől még senkinek sem kell árulónak vagy ellenségnek lennie. Melléthei-Barna Márton nemet mondott, Magyar Anna Ilona pedig megvédte a döntését, miközben Unger Annát végül nagy többséggel megválasztotta a Parlament. Talán nem is az a legérdekesebb, hogy ki melyik jelölt mögé állt, hanem az, hogy ezúttal egy kormánypárton belüli különvéleményből nem kellett azonnal politikai leszámolást gyártani.
Most már Unger Annán a sor
A kiválasztási vita ezzel lezárult, a munka viszont csak most kezdődik. Az új elnöknek olyan hivatalt kell felépítenie, amelynek nemcsak papíron van ereje, hanem képes valódi ügyeket feltárni, közvagyont visszaszerezni, és közben megőrizni a társadalmi bizalmat. Ha ebben Ligeti Miklós és más kritikus szakemberek tudását is hajlandó lesz bevonni, akkor a mostani heves vita akár kifejezetten hasznosnak is bizonyulhat. Magyar Péter húgának megszólalása pedig közben egy apró, de fontos dolgot már most megmutatott: az új politikai rendszer akkor lesz valóban más, ha a saját oldalon kimondott „nem” sem számít bűnnek.