Gyakorlatilag eldőlt, mire készülhetnek a nyugdíjasok novemberben: a Tisza-kormány módosított költségvetési terve már egyetlen forinttal sem számol nyugdíjprémiumra. Kármán András pénzügyminiszter előterjesztéséből eltűnt az a 24,3 milliárd forintos céltartalék, amelyet az eredeti 2026-os költségvetés még erre a célra különített el. Első hallásra ez úgy tűnhet, mintha egyszerűen visszavontak volna egy korábban megígért juttatást, a helyzet azonban ennél összetettebb. A prémium kifizetésének törvényi feltétele ugyanis az, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ettől pedig a magyar gazdaság jelenleg messze van.
24,3 milliárd forint került le a prémium soráról
A korábbi Fidesz–KDNP-kormány által elfogadott 2026-os költségvetésben még szerepelt a 24,3 milliárd forintos „Nyugdíjprémium céltartalék”. Ennek az volt az oka, hogy az akkori gazdasági terv még meglehetősen optimista, 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Az év során azonban egyre távolabb került ez a pálya. A mostani kormányzati várakozás már nagyjából 2 százalékos bővüléssel számol, a különböző előrejelzések pedig jellemzően 1,5 és 2 százalék közé teszik az éves növekedést.
A nyugdíjprémium feltétele így egyszerűen nem teljesül
A hazai szabályozás szerint a nyugdíjprémium nem jár automatikusan minden novemberben. Ahhoz, hogy kifizethető legyen, a tárgyévi gazdasági növekedésnek 3,5 százalék fölé kell emelkednie, vagyis a jelenlegi prognózisokhoz képest szinte kétszer ekkora tempó lenne szükséges.
Az első féléves gazdasági adatok alapján jelenleg nincs jele ekkora fordulatnak. A magyar GDP az év első felében ugyan már növekedett, de olyan ütemben, amely még mindig jelentősen elmarad az egész éves prémiumküszöbtől.
Az eredeti terv alapján akár 12 ezer forint is jöhetett volna
A korábbi, 4,1 százalékos növekedési elképzelés szerint a nyugdíjasok novemberben fejenként nagyjából 12 ezer forintos prémiumra számíthattak volna. Ez azonban eleve feltételes összeg volt, hiszen csak akkor járhatott volna, ha a ténylegesen várható gazdasági teljesítmény is megfelel a törvényi feltételeknek. Mostanra látszik, hogy ez a jelenlegi gazdasági pálya mellett nem fog teljesülni. Éppen ezért a kormány a költségvetés módosításában már nem tart fenn külön 24,3 milliárd forintos keretet olyan kifizetésre, amelynek bekövetkezése gyakorlatilag kizárt.
Ebben van egy kellemetlen irónia
Az elmúlt hónapokban ugyan érkeztek biztató hírek is a magyar gazdaságról: két egymást követő negyedévben növekedett a GDP, a második negyedév pedig éves alapon 1,7 százalékos pluszt mutatott. Hosszú stagnálás után ez valóban jó jel, a nyugdíjprémiumhoz azonban még kevés. A gazdaság tehát bővül, csak nem elég gyorsan ahhoz, hogy megnyíljon a prémium kifizetésének lehetősége. Másként fogalmazva: a recessziós félelmek enyhültek, de a 3,5 százalékos küszöb továbbra is nagyon távol van.
Novemberi nyugdíjkorrekcióra sem látszik esély
És itt jön a második kedvezőtlen hír azok számára, akik az év végén valamilyen extra kifizetésben reménykedtek. A jelenlegi inflációs pálya alapján a kormány novemberi kiegészítő nyugdíjemeléssel sem számol. A nyugdíjakat januárban 3,6 százalékkal emelték, miközben a kabinet most körülbelül 1,6 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Ha valóban így alakul az év, akkor az év eleji emelés nem hogy elmaradna az inflációtól, hanem bőven meghaladná azt.
Ezért nincs mit novemberben visszakorrigálni
A novemberi nyugdíjkorrekció lényege éppen az, hogy az idősek ne veszítsenek akkor, ha az év elején megállapított emelésnél végül magasabb lesz az infláció. Ha például 3,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak, de az árszínvonal az év során még ennél is jobban emelkedik, a különbséget utólag rendezni kell. Most viszont ennek az ellenkezője látszik. A jelenlegi várakozások szerint az infláció jóval alacsonyabb lehet a januári emelés mértékénél, így ebből a jogcímből nem keletkezik pótlólagos kifizetés.
Ez a nyugdíjasoknak akár még kedvező is lehet
Elsőre természetesen rosszul hangzik, hogy „nem jön nyugdíjkorrekció”, hiszen ez azt jelenti, hogy novemberben nem érkezik külön pénz. Gazdasági szempontból azonban az ok sokkal kedvezőbb, mint az a helyzet lenne, ha magas infláció mellett maradna el a kompenzáció. Ha az éves infláció valóban csak 1,6 százalék körül alakul, miközben a nyugdíjak januárban 3,6 százalékkal emelkedtek, akkor a nyugdíjak vásárlóereje ezen a csatornán javulhat. Vagyis a kisebb novemberi utalás hiánya mögött az áll, hogy egész évben lassabban nőnek az árak.
A prémium egészen más logika szerint működik
A nyugdíjprémium nem az inflációhoz, hanem a gazdaság teljesítményéhez kötődik. Az elképzelés szerint ha a GDP kiemelkedően gyorsan növekszik, abból a nyugdíjasok is részesedhetnek egyszeri juttatás formájában. Ehhez azonban 3,5 százalék feletti bővülés kell. A mostani 1,5–2 százalékos várakozások mellett tehát nem arról van szó, hogy a kormány úgy döntött: a feltételek teljesülnek, mégsem fizet, hanem arról, hogy maga a törvényi küszöb sem látszik elérhetőnek.
Ez fontos különbség a politikai vitákban
Ellenzéki oldalról persze könnyű lesz azt állítani, hogy a Tisza-kormány „elvette” a nyugdíjasoktól a 24,3 milliárd forintot. A költségvetési sor valóban kikerül a tervezetből, de a nyugdíjasok csak akkor jutottak volna pénzhez belőle, ha az idei GDP-növekedés meghaladja a szükséges küszöböt. A jelenlegi előrejelzések alapján ez nem fog megtörténni. Így pontosabban fogalmazva nem egy már megszerzett, 12 ezer forintos juttatást vonnak vissza, hanem megszüntetik annak a prémiumkifizetésnek a költségvetési tartalékát, amelyhez már nem látszanak meg a gazdasági feltételek.
Közben több pénz jut nyugdíjakra összességében
A módosított költségvetés szerint az állam az új jogosultak és a nyugdíjrendszer változásai miatt az eredetinél több mint 200 milliárd forinttal többet fordít öregségi nyugdíjakra. Az erre szánt teljes összeg a forrás szerint 5484 milliárd forintra nő. Ebben a 14. havi nyugdíj bevezetése is szerepet játszik. Vagyis miközben az egyszeri novemberi prémium eltűnik a büdzséből, a nyugdíjkiadások összességében nem csökkennek.
A legnagyobb változás januárban jöhet
A kormány nyugdíjpolitikájának következő igazán jelentős lépése 2027 elejére várható. A tervek szerint január 1-jétől a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelik. Ez főként a legalacsonyabb ellátásoknál hozhat drámai változást. A részletes szabályok és az egyes nyugdíjsávokra vonatkozó pontos emelések azonban külön kérdést jelentenek, ezért ebből még nem következik az, hogy minden nyugdíjas ugyanakkora pluszt kap majd.
November tehát szokatlanul csendes lehet
Az elmúlt években a nyugdíjasok számára az ősz gyakran arról szólt, hogy számolgatták, érkezik-e korrekció, prémium vagy más egyszeri támogatás. A mostani számok alapján 2026 novemberében sem nyugdíjprémiumra, sem az infláció miatt szükséges pótlólagos nyugdíjemelésre nem lehet számítani. A két döntés oka azonban teljesen eltérő. A prémium azért marad el, mert a gazdasági növekedés nem éri el a szükséges szintet, a korrekció pedig azért, mert az infláció jóval kedvezőbben alakul annál, mint amivel a januári emelésnél számoltak.
A 24,3 milliárdos sor törlése inkább csak kimondta azt, ami már sejthető volt
A 4,1 százalékos gazdasági növekedési várakozás már jó ideje irreálisnak tűnt, vele együtt pedig a 12 ezer forint körüli nyugdíjprémium esélye is folyamatosan csökkent. A költségvetés módosítása most ezt a helyzetet tükrözi a számokban. A novemberi prémiumra tehát már nem érdemes várni. A nyugdíjasok számára 2026 őszének inkább az lehet a kedvező híre, hogy az infláció annyira lassult, hogy az év eleji 3,6 százalékos emelést várhatóan még korrigálni sem kell – a következő nagy változás pedig már a 2027-es nyugdíjreform lehet.