Friss adatok láttak napvilágot a magyar nyugdíjakról, és a számokból sok minden kiderül arról, miként alakult az idősek anyagi helyzete 2026-ban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban az átlagos öregségi nyugdíj már 264 ezer forint volt, miközben a medián ennél jóval alacsonyabban, 232 400 forinton állt. Ez jól mutatja, hogy az átlag önmagában nem árulja el, mekkora összegből él egy tipikus nyugdíjas.
Már az év eleji statisztikákból is egyértelmű volt, hogy jelentős növekedés történt. Januárban 2,42 millió ember kapott valamilyen nyugdíjat, ellátást vagy járandóságot, közülük több mint 2 millióan öregségi nyugdíjban részesültek. Ebben az időszakban az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 242 327 forinttal. A januári medián 230 045 forint volt, vagyis az öregségi nyugdíjasok fele ennél kevesebb, másik fele pedig ennél magasabb összegű ellátást kapott.
Azóta tovább folytatódott az emelkedés. A KSH szeptemberben frissített adatai alapján 2026 júliusára az átlagos öregségi nyugdíj elérte a 264 ezer forintot, a medián pedig 232 400 forintra nőtt. Az átlagnyugdíj így 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, reálértéken pedig 6,9 százalékos növekedés történt.
Az átlag azonban könnyen félrevezethet
A 264 ezer forintos összeg első ránézésre azt a benyomást keltheti, hogy a legtöbb idős ember ekkora havi jövedelemből gazdálkodik, a valóságban azonban a medián jóval alacsonyabb. Ennek oka, hogy a magasabb nyugdíjak felfelé húzzák az átlagot. Éppen ezért a 232 400 forintos medián sokkal pontosabban jelzi, hol található a nyugdíjasok „közepe”.
A területi különbségek szintén számottevőek. Már a januári KSH-adatokból is látszott, hogy Budapesten és az ország gazdaságilag erősebb régióiban magasabbak az átlagos ellátások, míg több alföldi és észak-magyarországi térségben jóval alacsonyabb összegekkel lehet találkozni. A háttérben többek között a korábbi keresetek, a szolgálati idő hossza és a nyugdíjba vonulás időpontja közötti eltérések állnak.
2026 sajátossága az is, hogy a szokásos havi nyugdíjak mellett februárban a 13. havi nyugdíjat, valamint a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíj első részletét is kifizették. Utóbbi ebben az évben egy heti, vagyis a havi ellátás negyedének megfelelő összeget jelentett. A kormány tájékoztatása szerint a 14. havi nyugdíj első részletére 144,8 milliárd forintot fordítottak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a havi átlagnyugdíj 288–290 ezer forintra ugrott volna. Ha a 13. havi és a 14. havi pluszkifizetéseket egy teljes évre vetítjük, valóban kijöhet egy ennél magasabb havi „egyenérték”, de a rendszeresen érkező havi öregségi nyugdíj júliusban átlagosan 264 ezer forint volt.
Több pénz érkezik, de a különbségek megmaradtak
A friss adatok alapján tehát 2026-ban a nyugdíjak nominális értéke és reálértéke egyaránt emelkedett. Mindemellett továbbra is jelentős eltérés mutatkozik az átlag és a medián között, és az ország különböző részein élő nyugdíjasok ellátása között is komoly különbségek lehetnek.
A legfontosabb friss adat jelenleg ezért nem a gyakran emlegetett 290 ezer forintos határ. A KSH legutóbbi számai szerint az átlagos öregségi nyugdíj 264 ezer forint, a medián pedig mindössze 232 400 forint. Ez a két érték együtt ad valós képet arról, milyen összegekből élnek ma a magyar nyugdíjasok.