Alig néhány hónappal a kormányváltás után látványosan átalakult Magyarország és Brüsszel viszonya. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő úgy látja, hogy Magyar Péter egyezkedésre épülő uniós politikája rövid idő alatt több kézzelfogható eredményt hozott Magyarországnak, mint Orbán Viktor hosszú éveken át követett, konfrontatív stratégiája. A legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón Magyar már arról beszélt, hogy a következő uniós költségvetésről zajló alkuban egymilliárd euróval sikerült javítani a Magyarországnak jutó kereten, miközben néhány nappal korábban a 4,2 milliárd eurónyi korábban befagyasztott forrás felszabadítása is véglegessé vált.
Szent-Iványi értelmezése ennél tágabb összefüggésre mutat rá: szerinte az elmúlt évtized magyar uniós politikájának egyik alapvető hibája az volt, hogy Budapest egyre több ügyben a konfliktust, a vétókat és a kemény nyomásgyakorlást választotta, míg a jelenlegi kormány tárgyalásos módszerrel próbálja érvényesíteni a magyar érdekeket. A különbség már néhány hónap alatt pénzben is mérhetővé vált.
Október 13-án hivatalosan is lezárult a 2022-ben elindított költségvetési feltételességi eljárás, amelynek nyomán 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás vált ismét elérhetővé Magyarország számára. Ezzel párhuzamosan megszűntek azok a korlátozások is, amelyek a modellváltott magyar egyetemeket kizárták az új Erasmus+ és Horizont Európa támogatásokból.
Szent-Iványi szerint itt látszik igazán a két módszer közötti különbség
Az ATV Híradójának nyilatkozó Szent-Iványi István szerint Magyar Péter együttműködőbb hozzáállása lényegesen eredményesebbnek bizonyult, mint az Orbán Viktor nevéhez kötődő, konfliktusokra épülő brüsszeli politika. A külpolitikai szakértő az uniós pénzek mellett a napi egymillió eurós bírság rendezésére irányuló tárgyalásokat, valamint a lengyel és ukrán kapcsolatok javulását is felhozta példaként.
Az értékelés lényege egyszerű: az uniós érdekérvényesítés nem feltétlenül attól lesz erősebb, hogy egy kormány minél gyakrabban mond nemet. Egy 27 tagú politikai közösségben sokszor az jár jól, aki koalíciókat épít, kompromisszumot köt, majd a számára legfontosabb kérdésekben cserébe támogatást szerez.
Szent-Iványi szerint Magyar Péter kormánya pontosan ebbe az irányba fordította vissza a magyar külpolitikát.
4,2 milliárd euró már felszabadult
Az egyik legfontosabb és legkézzelfoghatóbb eredmény az uniós források ügyében született meg. A feltételességi mechanizmus részeként az Európai Unió 2022 végén 6,3 milliárd eurónyi magyar kohéziós támogatást függesztett fel korrupcióellenes, összeférhetetlenségi és közbeszerzési problémák miatt. Az idő előrehaladtával ennek egy része végleg elveszett: nagyjából 2,1 milliárd eurót Magyarország már nem tudott lehívni.
A megmaradt 4,2 milliárd euró felszabadításához azonban a Magyar-kormány jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseket hajtott végre, amelyeket az Európai Bizottság megfelelőnek ítélt. Ursula von der Leyen szeptemberben már arról beszélt, hogy Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A tagállamok október 13-án ezt követően jóváhagyták a korlátozás megszüntetését. Ez egyúttal az Erasmus+ és a Horizont Európa körül évek óta húzódó vita egyik leglényegesebb részét is lezárta. A magyar egyetemek előtt ismét megnyílt az út az új uniós szerződések felé.
De még ennél is nagyobb pénzek vannak az asztalon
A 4,2 milliárd euró csak az egyik tétel. Magyarország számára további helyreállítási és kohéziós források sorsa is nyitott, vagyis a következő hónapok brüsszeli egyeztetésein még sok milliárd euró lehet a tét. Eközben már teljes gőzzel zajlik a 2028 és 2034 közötti új, hétéves uniós költségvetés előkészítése is. Ez közel 2 billió eurós közös kassza lesz, amelyről a tagállamok most azt vitatják, melyik terület mekkora részesedést kapjon. A végleges megállapodáshoz minden tagállam hozzájárulása szükséges.
Magyar Péter a mostani brüsszeli csúcs után azt mondta: a magyar álláspont világos. Budapest nem támogat olyan költségvetést, amelyben Magyarország fejlesztési pénzei csökkennek, és azt is elvárja, hogy a mezőgazdasági és kohéziós támogatások megfelelő súllyal maradjanak meg. A miniszterelnök szerint a jelenlegi tárgyalási fordulóban már nagyjából egymilliárd euróval sikerült növelni azt az összeget, amely a Magyarország számára készülő tervezetben megjelenhet. Fontos ugyanakkor, hogy ez még nem végleges pénzügyi döntés: a költségvetési alku továbbra is zajlik, a tárgyalási dokumentumok pedig a végleges megállapodásig többször is módosulhatnak. A Tanács hivatalos tájékoztatása szerint 2026 végére szeretnének politikai megállapodásra jutni.
Magyar nem mondott le a vétóról sem
Érdekesség, hogy az új megközelítés egyáltalán nem jelenti azt, hogy Magyarország minden brüsszeli javaslatra automatikusan rábólintana. Magyar Péter a következő költségvetés ügyében kifejezetten szigorú feltételeket szabott. Mint mondta, Magyarország csak olyan megállapodást fogad el, amelyben a magyar fejlesztési források megfelelő szinten maradnak.
A változás tehát elsősorban a módszerben érhető tetten: a vétót végső eszköznek tekinti, miközben előbb szövetségeseket próbál találni, és konkrét engedményeket akar kialkudni. Szent-Iványi szerint ez a kompromisszumkereső magatartás több gyakorlati eredményt hozhat, mint az a modell, amikor Magyarország folyamatosan konfliktusos szereplőként próbálja a blokkolással növelni az alkupozícióját.
A napi egymillió eurós bírságot is megpróbálják eltüntetni
A Magyar-kormány egyik legsúlyosabb öröksége a menekültügyi szabályok miatt kiszabott uniós pénzbírság. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós egyszeri bírságot szabott ki Magyarországra, amelyhez napi egymillió euró társul mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennmarad. A bírság a kormányváltással nem szűnt meg automatikusan, a helyzetet jogilag is rendezni kell.
Magyar Péter kormánya ezért már hónapok óta tárgyal az Európai Bizottsággal arról, milyen jogszabály-módosításokkal lehet úgy lezárni az ügyet, hogy közben a magyar határvédelem alapvető rendszere is megmaradjon. Szeptemberben az is napvilágot látott, hogy Manfred Weber segítséget ajánlott a rendezéshez, és a Bizottsággal a migrációs vészhelyzethez kapcsolódó szabályok módosítását is vizsgálják. A mostani brüsszeli csúcs után Magyar azt mondta, az Európai Bizottság vezetésétől és több tagállamtól is segítség ígéretét kapta.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy a napi egymilliós bírság megszűnt. A jogvita rendezése továbbra is folyamatban van. A különbség inkább abban áll, hogy a kormány már nem a büntetés politikai figyelmen kívül hagyásával próbálkozik, hanem annak jogi lezárásán dolgozik.
Az ukrán kapcsolatban is néhány hónap alatt történt nagy fordulat
A magyar–ukrán viszony fél évvel ezelőtt még a térség egyik legfeszültebb kétoldalú kapcsolata volt. A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogai miatt Budapest és Kijev évek óta konfliktusban állt egymással. Most viszont Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij már négyszemközti találkozót tartott Brüsszelben, és mindkét fél új fejezetről beszélt.
A magyar kormány egyik konkrét eredménye, hogy politikai megállapodás született a kárpátaljai magyar kisebbségi jogok megerősítéséről, az ukrán parlament pedig elfogadta az ehhez kapcsolódó kisebbségi oktatási módosításokat. A két ország most közösen követi a végrehajtást. Szent-Iványi ezt is példaként említette arra, hogy a tartós konfliktus után tárgyalásokkal rövid idő alatt sikerült elmozdulni a holtpontról.
Ez nem azt jelenti, hogy minden vita eltűnt
A magyar–ukrán viszony továbbra sem problémamentes. Magyarország ragaszkodik a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű gyakorlati biztosításához, és az ukrán mezőgazdasági termékek kérdésében is védi saját agrárpiacát. Az uniós pénzek területén sem oldódott meg minden: további összegek maradtak zárolva az akadémiai szabadság, a menekültügy, a korábbi gyermekvédelmi szabályozás és más feltételek miatt.
Vagyis nem arról van szó, hogy Magyar Péter néhány hónap alatt minden, Magyarország és az EU között felhalmozódott problémát rendezett volna. A változás inkább abban látható, hogy több, éveken át elakadt ügyben egyszerre kezdődött meg a mozgás előre.
Orbán stratégiája más logikára épült
Orbán Viktor uniós politikája az elmúlt évtizedben egyre inkább arra épült, hogy Magyarország a vétójogát, az egyhangúságot igénylő döntéseket és a nyílt politikai konfliktust használja alkupozícióként. Ennek voltak olyan időszakai is, amikor Budapest konkrét engedményeket tudott kiharcolni. Ezért túlzott leegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy Orbán tizenhat éves kormányzása alatt Magyarország semmilyen uniós alkuban nem tudta érvényesíteni az érdekeit.
Szent-Iványi kritikája azonban nem erről szól. Szerinte az összkép romlott: a konfliktusok nyomán források kerültek zárolásra, Magyarország ellen napi bírság indult, és több hagyományosan fontos regionális kapcsolat is megromlott. A szakértő szerint a Magyar-kormány első hónapjai azért érdekes ellenpéldát kínálnak, mert a konstruktívabb politikai irány mellett sem kellett lemondani a magyar követelésekről.
A 4,2 milliárd euró erre talán a leglátványosabb példa
A feltételességi eljárás története különösen jól szemlélteti ezt a különbséget. A pénzeket nem pusztán diplomáciai jóindulatból oldották fel. A Magyar-kormány végrehajtott egy sor olyan reformot, amelyeket az Európai Bizottság a közbeszerzések, az összeférhetetlenség, a korrupcióellenes fellépés és az uniós pénzek ellenőrzése szempontjából szükségesnek tartott. Miután Brüsszel ezeket megfelelőnek minősítette, a tagállamok megszüntették a pénzügyi korlátozást.
Ez politikailag azért lényeges, mert azt üzeni: a vita nem volt kibékíthetetlen. Ha a kifogásolt területeken olyan változtatások születnek, amelyeket mindkét fél elfogadhatónak tart, a pénzügyi szankciók valóban visszavonhatók.
Közben már a következő hét év pénzéről tárgyalnak
A Magyar-kormány számára ezért a következő nagy próbatétel a 2028–2034-es uniós költségvetés lesz. A közel kétbillió eurós keretről kemény alku zajlik. A tehetősebb nettó befizető országok egy része szűkebb büdzsét szeretne, miközben a közép- és kelet-európai tagállamok számára továbbra is létfontosságúak a kohéziós források. Az agrárországok eközben a közös mezőgazdasági politikára jutó támogatásokat védelmezik. Magyarország mindkét csoportban erősen érdekelt.
Magyar Péter ezért próbál más ügyekben együttműködőnek mutatkozni, miközben a magyar kohéziós és mezőgazdasági támogatásoknál határozott tárgyalási pozíciót tart fenn. Ha az általa említett egymilliárd eurós javulás végül a végleges költségvetésben is megmarad, az önmagában is több százmilliárd forintos különbséget jelenthet Magyarország számára.
A nagy kérdés most az, meddig tarthat ez a brüsszeli mézeshetek
Minden új kormány indulásakor könnyebb lehet új alapokra helyezni a kapcsolatokat. Az igazi próba akkor jön el, amikor Budapest és a többi tagállam érdekei ténylegesen összeütköznek. Ilyen lesz a következő költségvetés végső alkudozása, Ukrajna további uniós integrációja, a migráció kérdése vagy akár az energiapolitika.
Ezért néhány hónap alapján még korai lenne végleges történelmi ítéletet mondani a két külpolitikai stratégia fölött. Szent-Iványi kijelentése ugyanakkor szakértői értékelés, amelyet már több konkrét fejlemény is alátámaszt.
Megszűnt a feltételességi pénzügyi eljárás. Felszabadult 4,2 milliárd euró. Az Erasmus és a Horizont előtt ismét megnyílt az út. Folyamatban van a napi egymilliós büntetés rendezése. Elindult a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálása. A következő hétéves költségvetésben pedig Magyar szerint már az első tárgyalási szakaszban körülbelül egymilliárd euróval javult a magyar pozíció.
Ez az, amire Szent-Iványi azt mondja: több, mint amit Orbán éveken át elért
A külpolitikai szakértő állítása tehát nem egyetlen brüsszeli találkozóra vonatkozik, hanem két teljes politikai módszer összevetésére. Orbán Viktor az utolsó kormányzati éveiben arra épített, hogy Magyarország a konfliktusvállalással, a vétókkal és a különutassággal növelje a mozgásterét. Magyar Péter ezzel szemben szövetségeseket keres, kompromisszumokat köt, majd ezekben a tárgyalásokban próbál konkrét magyar érdekeket érvényesíteni.
Az első hónapok alapján Szent-Iványi István egyértelműen a második megközelítést tartja eredményesebbnek. A számok legalább részben meg is magyarázzák, miért: 4,2 milliárd euró már felszabadult, további milliárdokról folynak a tárgyalások, a következő uniós költségvetés magyar kerete pedig Magyar Péter közlése szerint már most egymilliárd euróval javult.
Néhány hónap alatt egészen más lett a magyar pozíció Brüsszelben
A legnagyobb változás talán nem is egyetlen pénzügyi adat, hanem az, hogy Magyarország ismét olyan tagállamként próbál tárgyalni, amely egyszerre akar része lenni a kompromisszumnak, ugyanakkor keményen védi saját érdekeit. Magyar Péter maga is jelezte: nem fog olyan hétéves költségvetést elfogadni, amely Magyarországnak kedvezőtlen. Vagyis szó sincs arról, hogy a konfliktus elkerülése érdekében minden brüsszeli tervre automatikusan igent mondana.
Szent-Iványi szerint a különbség abban van, hogy Magyar előbb tárgyalni próbál, és csak azután nyúl a blokkolás eszközéhez. Az első fél év mérlege alapján ennek már vannak kézzelfogható eredményei. A következő hónapok döntik el, hogy ez tartós stratégia marad-e, és az év végi uniós költségvetési alkuban is sikerül-e megőrizni az eddig megszerzett előnyöket.
Az azonban már most nehezen vitatható, hogy a magyar–brüsszeli kapcsolat hangulata és működése gyökeresen megváltozott. Ami éveken át befagyasztott pénzekről, vétókról, büntetésekről és kölcsönös fenyegetésekről szólt, abból néhány hónap alatt ismét olyan alkufolyamat lett, amelyben milliárdos forrásokat sikerült megnyitni. Szent-Iványi István szerint éppen ez bizonyítja, hogy Magyar Péter kompromisszumos politikája rövid idő alatt többet hozott Magyarországnak, mint az előző évek konfrontációja.
Forrásellenőrzés: ATV Híradó, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Tanács, Magyar Péter és Szent-Iványi István nyilvános közlései.