A miniszterelnök és az államfő közötti konfliktus a végéhez közeledhet: hétfőn szavaz a parlament az Alaptörvény 17. módosításáról, amely kimondja, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
Sulyok Tamás eltávolításának ügyében május végén fordult a Velencei Bizottsághoz, amely Magyar Péter meghívására július elején Budapestre látogatott. A testület elsősorban a módosítás elfogadásának időzítéséről tárgyalt. A Tisza Párt szerint reális esély van arra, hogy augusztus 20-ig új államfője legyen Magyarországnak.
Magyar Péter már a választások éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyokot, majd határidőt is szabott neki. Az államfő május 29-én jelentette be, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult, mert szerinte a politikai indokokra épülő eltávolítási kísérlet ellentmondásos alkotmányos helyzetet teremt, és veszélyezteti az államfői intézmény működését és tekintélyét.
Miután világossá vált, hogy Sulyok nem mond le, a kormány jogi megoldást kezdett keresni. Magyar Péter június 11-én azt mondta, még egyeztetnek a jogászokkal a megfelelő eljárásról. Közben bírálta az államfőt, amiért több hazai és nemzetközi fórumhoz is fordult. Sulyok az Alkotmánybíróságot is megkereste, de hét alkotmánybíró személyes érintettségre hivatkozva kizárását kérte.
Mit tartalmaz Sulyok beadványa?
Az államfő eleinte nem hozta nyilvánosságra a Velencei Bizottsághoz küldött dokumentumot. A TASZ közérdekű adatigénylését a Sándor-palota arra hivatkozva utasította el, hogy az irat döntés-előkészítő adatokat tartalmaz. Emiatt a TASZ a NAIH-hoz fordult, amely vizsgálatot indított.
Sulyok végül július 6-án közzétette a beadványt. Döntését azzal indokolta, hogy a kormány a Velencei Bizottság állásfoglalását meg sem várva sürgősen tárgyalni kezdte az Alaptörvény módosítását, miközben az ügy jelentős közérdeklődést váltott ki.
A beadvány szerint az államfőt nem terheli politikai felelősség, jogi felelőssége pedig csak szándékos jogsértés vagy bűncselekmény esetén állapítható meg, az Alkotmánybíróság döntése alapján. A kormány ezzel szemben politikai érvekre – a rendszerváltásra, a demokratikus felhatalmazásra és az elnök állítólagos méltatlanságára – hivatkozik, amelyek nem szerepelnek az Alaptörvényben eltávolítási okként.
Sulyok szerint az államfő hivatali idejének és elmozdítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás egyik garanciája, ezért az Alkotmánybíróság kizárása sértheti az alkotmányos elveket. A kormányoldal viszont úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság saját magát zárta ki az ügyből, amikor a kizárások miatt határozatképtelenné vált.
A parlament ennek ellenére nem várja meg a Velencei Bizottság véleményét, hanem hétfőn szavaz a módosításról. Az előterjesztés néhány pontját pontosították, de Sulyok eltávolítását érintő része nem változott. A módosítás valamennyi alkotmánybíróra kiterjesztené a 70 éves korhatárt, és megtartaná a termőföld, valamint a nemzeti vagyon védelmét a sarkalatos törvényi tárgykörök között.
Trócsányi nem vesz részt az ügyben
A Velencei Bizottságot 1990-ben hozta létre az Európa Tanács, hogy jogi tanácsadással segítse a demokratikus intézmények kiépítését és megerősítését. A testületnek 61 tagállama van, magyar rendes tagja Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és alkotmánybíró.
Trócsányi azonban nem vesz részt a Sulyok-ügy tárgyalásában, annak ellenére, hogy a bizottság tagjai elvileg nem saját országukat képviselik.
A Velencei Bizottság véleménye jogilag nem kötelező, ezért nem írhatja felül az Alaptörvényt, és közvetlenül nem kötelezheti a parlamentet vagy a kormányt. Politikai súlya azonban jelentős, mert az Európai Unió és más nemzetközi intézmények jogállamisági értékeléseikben figyelembe veszik, hogy egy ország követi-e az ajánlásait.
Egy kedvezőtlen állásfoglalás önmagában nem járna uniós forrásvesztéssel, de későbbi pénzügyi vagy jogi eljárásokban erősíthetné a Magyarországgal szembeni érveket.
Az elfogadás időzítése volt a középpontban
A Velencei Bizottság vizsgálatai rendszerint hónapokig tartanak. Bár létezik sürgős eljárás, a testület történetének leggyorsabb ismert véleménye is 27 nap alatt készült el.
A bizottság küldöttsége öt héttel Sulyok kérelme után, július 2-án érkezett Magyarországra. Marta Cartabia elnök, Christoph Grabenwarter osztrák tag és Simona Granata-Menghini titkár találkozott az államfővel, a miniszterelnökkel, több miniszterrel és az Országgyűlés elnökével is.
A tárgyalások középpontjában az Alaptörvény 17. módosításának tervezett elfogadási időpontja állt. A delegáció emellett a demokratikus jogállam helyreállításához szükséges együttműködés lehetőségeiről is egyeztetett.
Forsthoffer Ágnes házelnök szerint a kormány egyik legfontosabb feladata a korrupció visszaszorítása, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása. Marta Cartabia hangsúlyozta, hogy a Velencei Bizottság nem politikai vitákban foglal állást, hanem kizárólag jogi szakvéleményt készít.
A látogatás előtt Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: reális esély van arra, hogy augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen Magyarországnak. Szerinte Sulyok önkéntes lemondásának elmaradása miatt más módon kell rendezni az ügyet, ami a választásokon kifejezett választói akaratból következik.