Veszprémben Magyar Péter azokhoz szólt, akik a kormányváltás óta egyre türelmetlenebbül teszik fel ugyanazt a kérdést: mikor indul végre az elszámoltatás? A miniszterelnök nem hétfő reggelre ígért bilincseket és látványos razziákat, viszont elhangzott tőle egy olyan mondat, amely sokakban nyilvánvalóan felgyújtotta a lámpát.
„A filmekben sem mindig az első tíz perc a legizgalmasabb és a legjobb, lesz itt még sok minden, amit esetleg nem tudnánk elképzelni” – fogalmazott Magyar. Ezután egyértelművé tette azt is: szerinte a hatóságok dolgozni fognak, ám az új rendszerben nem politikusok feladata előre eldönteni, kin mikor csattan a bilincs.
Magyar Péter kimondta: sokan már a bilincsek kattanását várják
A miniszterelnök láthatóan pontosan érzékeli, mennyire türelmetlen a saját tábora. A választási kampány egyik legerősebb vállalása az volt, hogy az előző rendszer közpénzes ügyei nem maradhatnak puszta politikai történetek, és ahol bűncselekmény történt, ott annak büntetőjogi következményeinek is lenniük kell.
Öt hónappal a kormányváltás után azonban sokan már nem új intézményekre, pályázatokra vagy szervezeti átalakításokra kíváncsiak. Eredményeket akarnak látni, és Magyar maga mondta ki, hogy „sokakban él a késztetés, hogy kattanjanak a bilincsek”.
Csakhogy rögtön hozzátette: ez nem így működik
Magyar szerint „jogállamot csak jogállami módszerekkel lehet visszaépíteni és üzemeltetni”. Ez a mondat azért különösen fontos, mert kijelöli azt a határt, amelyet egy demokratikus kormány akkor sem léphet át, ha a politikai támogatói már nagyon szeretnék látni az előző rendszer szereplőinek felelősségre vonását.
Egy miniszterelnök nem határozhatja meg az ügyésznek, kit kell meggyanúsítani, és a rendőrnek sem mondhatja meg, kit kell előállítani. Ha az „elszámoltatás” mindössze azt jelentené, hogy a politikai hatalom előre kijelöli a bűnösöket, akkor a rendszer pontosan oda jutna vissza, ahonnan állítólag épp el akar távolodni.
„Nem úgy működik, hogy két hét alatt valakit bevisznek”
Magyar külön arra kérte a támogatóit, hogy legyenek türelemmel, és várják meg a folyamat végét. Az elszámoltatás ugyanis nem attól lesz valódi, hogy egy politikus a színpadról megmondja, ki kerül börtönbe, hanem attól, hogy a nyomozók megszerzik a bizonyítékokat, az ügyészség vádat emel, a bíróság pedig dönt.
Ez kevésbé látványos, mint egy kampányszlogen. Egy jogállamban viszont pontosan ez különbözteti meg az igazságszolgáltatást a politikai bosszútól.
Aztán jött a mondat, amelyre valószínűleg mindenki felkapta a fejét
„A filmekben sem mindig az első tíz perc a legizgalmasabb és a legjobb” – mondta Magyar. Majd hozzátette: „lesz itt még sok minden, amit esetleg nem tudnánk elképzelni”.
Ez természetesen nem konkrét büntetőeljárás bejelentése, és nem lehet belőle neveket vagy jövőbeli ítéleteket kiolvasni. Politikai üzenetként ugyanakkor egyértelmű: Magyar azt állítja, hogy az elszámoltatás története szerinte még csak az elején tart.
És valóban épül köré az intézményi rendszer
A legszembetűnőbb lépés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH felállítása volt. A hivatal szeptember elején kezdte meg a működését Unger Anna vezetésével, a nyomozati területért pedig Tasnády Katalin felel. Unger korábban arról is beszélt, hogy a nyomozati elnökhelyettes már kiválasztotta, mely ügyekhez nyúlnak hozzá elsőként.
A konkrét neveket és ügyeket tudatosan nem hozták nyilvánosságra, mert – teljesen érthető módon – egy nyomozásnak általában nem tesz jót, ha az érintettek hetekkel előre a sajtóból tudják meg, hogy hamarosan kopogtatnak náluk.
Szeptember végén indulhat az első tényleges nyomozás
Az NVVH vezetése szerint reményeik szerint szeptember végére eljutnak oda, hogy az előkészítő munka után az első nyomozati tevékenységet is el tudják indítani. Ez már jóval konkrétabb határidő annál, mint az általános ígéret, hogy „majd lesz elszámoltatás”.
A hivatal teljes felépítése még nem zárult le, három elnökhelyettesi posztra új pályázatot is ki kellett írni. A nyomozati ág azonban már működik, vagyis az a rész, ahonnan a valódi büntetőügyek elindulhatnak, nem ezekre a pályázatokra vár.
Magyar szerint a nyomozó hatóságokat „fel kell szabadítani”
A veszprémi beszédben a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kormány minden szükséges segítséget megad a hatóságoknak ahhoz, hogy elvégezhessék a munkájukat. Több kulcsintézmény élére új vezetők kerültek, és Magyar ezt az „Út a börtönbe” program intézményi feltételeinek megteremtéseként írta le.
Itt azonban ismét fontos a jogállami határvonal: egy hatóság „felszabadítása” csak akkor jelent valódi változást, ha utána politikai utasítás nélkül nyomozhat. Nem akkor, ha az új kormány egyszerűen maga mondja meg, kit kell elővenni a régi rendszer helyett.
A NAV-nál is új vezetés állt fel
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére augusztus végén Rózsáné Sádt Mónikát nevezték ki egy nyilvános pályázati eljárást követően. A posztra 49 jelentkezés érkezett, és több körös kiválasztás után született meg a döntés.
Ennek az elszámoltatás szempontjából azért van jelentősége, mert a nagy összegű költségvetési csalások, pénzmosási ügyek és céges pénzmozgások jelentős részét éppen a NAV bűnügyi szervei vizsgálják. Ha tehát valóban nagy közpénzes büntetőügyek jönnek, az adóhatóságnak kulcsszerepe lesz bennük.
Az ügyészségnél még nagyobb változás készül
Nagy Gábor Bálint korábbi legfőbb ügyész augusztus 25-én távozott, azóta Lajtár István látja el az ügyészség vezetését helyettesként. Az új vezetőt azonban nem Magyar Péter fogja kiválasztani, és nem is a kormány jelöli.
A jelölt személyére Baka András köztársasági elnök tesz majd javaslatot, aki már egyeztetett a bírói, ügyvédi és ügyészi szervezetek képviselőivel. Az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Magyar szeptember végére vár döntést
A miniszterelnök Veszprémben arról beszélt, hogy szerinte szeptember végéig megválasztják az új legfőbb ügyészt. Ez most még politikai várakozás és menetrend, nem lezárt eljárás, hiszen Baka Andrásnak előbb meg kell neveznie a jelöltet.
Ha ez megtörténik, akkor az elszámoltatás intézményi hátterének egyik utolsó nagy hiányzó eleme is a helyére kerülhet. Onnantól különösen nehéz lesz arra hivatkozni, hogy még nincs meg az a szervezet vagy vezető, akinek el kellene kezdenie dolgozni.
Talán ezért kér most Magyar türelmet
A politikai probléma könnyen belátható. A Tisza táborában sokan nem intézményi reformot akartak látni a választás után, hanem gyors és látványos felelősségre vonást azokban az ügyekben, amelyekről éveken át azt hallották, hogy az előző hatalom blokkolta a nyomozást vagy következmények nélkül hagyta őket.
Csakhogy minél nagyobb egy korrupciós történet, annál kevésbé valószínű, hogy néhány hét alatt lezárható. Céghálókat, bankszámlákat, szerződéseket, közbeszerzéseket, vagyonmozgásokat és sokszor több országon átívelő tranzakciókat kell rekonstruálni.
Magyar ezért most megpróbálja átírni az időérzékelést
A filmhasonlat éppen ezt a célt szolgálja. Ne az első tíz perc alapján dönts a történetről, mert a nagy fordulatok később érkeznek – nagyjából ez a politikai üzenet.
Kommunikációs szempontból ez ügyes megoldás, ugyanakkor veszélyes ígéret is. Ha valaki azt mondja, hogy olyan dolgok jönnek majd, amelyeket most elképzelni sem tudunk, azzal rendkívül magasra teszi a lécet a saját kormánya és az új hatóságok előtt.
Mert egy idő után már nem lesz elég azt mondani, hogy dolgoznak
Az első hónapokban még érthető az intézményépítésre hivatkozni. Létre kellett hozni az NVVH-t, személyzetet kellett felvenni, vezetőket kellett kijelölni, új NAV-elnököt kellett találni, és rendezni kellett az ügyészség vezetése körüli helyzetet.
Ám néhány hónap múlva már konkrét ügyek, nyomozások és eredmények alapján fogják megítélni az elszámoltatást. Akkor a „film még csak most kezdődött” mondat helyét átveszi az egyszerű kérdés: mit sikerült ténylegesen bizonyítani?
A vagyonvisszaszerzés különösen kemény teszt lesz
Magyar Veszprémben azt is világossá tette, hogy egy korszak lezárása szerinte nem jelentheti az eltűnt vagyonok sorsának elfelejtését. Úgy fogalmazott, hogy aki bűnt követett el, annak meg kell kapnia a büntetését, a jogellenesen megszerzett közvagyont pedig vissza kell szerezni.
Itt azonban ugyanaz a szabály érvényes, mint a büntetőügyekben. Nem elég politikailag kijelenteni, hogy valami „lopott vagyon”: bizonyítani kell, milyen jogsértéssel, kitől, hová és mekkora összeg került, majd jogszerűen lehet intézkedni a vagyon biztosításáról és végül az elkobzásáról.
Az NVVH ezért lehet az egész történet kulcsszereplője
A hivatal nem egyszerű politikai elszámoltató bizottság. Pénzügyi kapcsolatokat és közvagyoni folyamatokat vizsgálhat, nyomozati munkát végezhet, és saját hatáskörében vagyonkutatási lépések is kapcsolódhatnak az eljárásaihoz.
A végleges elkobzásról azonban nem Magyar Péter és nem Unger Anna dönt. Ehhez jogi eljárásra, végső soron pedig bírósági határozatra van szükség, ami lassabb, mint egy politikai beszéd, viszont éppen ettől jelenthetne valódi elszámoltatást.
Magyar láthatóan próbálja elkerülni a „koncepciós per” látszatát
Ezért hangsúlyozta ennyire a jogállami módszereket. A Tisza az egész rendszerváltást azzal indokolta, hogy a politika ne telepedjen rá az igazságszolgáltatásra, ezért különösen kellemetlen lenne, ha most miniszterelnöki színpadról osztanák ki, ki legyen a következő gyanúsított.
A valódi politikai próbatétel az lesz, képes-e Magyar akkor is elfogadni a független hatóságok döntéseit, ha azok egy-egy hangos ügyben nem arra jutnak, amit a saját táborának egy része vár. A jogállamiság ugyanis nemcsak akkor kényelmes, amikor az ellenféllel szemben működik.
De a hangütés így is nagyon erős volt
Magyar nem azt mondta, hogy talán majd egyszer történik valami. Azt ígérte, hogy a hatóságok dolgozni fognak, és olyan fejlemények is jöhetnek, amelyeket ma még nem tudunk elképzelni.
Egy miniszterelnöktől ez óhatatlanul magára vonja a figyelmet, különösen akkor, amikor egyszerre alakul át az ügyészség vezetése, új NAV-elnök állt munkába, és egy teljesen új vagyonvisszaszerzési hivatal készül az első nyomozására.
Neveket viszont nem mondott
Ez kiemelten fontos. Magyar nem jelentette be, hogy Orbán Viktor, valamelyik volt miniszter, oligarcha vagy cégvezető ellen eljárás indulna, és azt sem mondta, hogy bárki biztosan börtönbe kerül. Aki ebből most konkrét letartóztatási listát készít, már többet állít, mint maga a miniszterelnök.
Magyar üzenete az volt, hogy a feltételeket megteremtik, a bizonyítékokat pedig a hatóságoknak kell megszerezniük.
Ez az „Út a börtönbe” legfontosabb ellentmondása
A név kampányban zseniálisan egyszerű, jogállami működésben viszont szükségszerűen bonyolult. Az út ugyanis nem a miniszterelnöki irodából vezet egyenesen a celláig, hanem nyomozáson, ügyészségen és független bíróságon keresztül.
Ha bárki kihagy egy állomást, az már nem elszámoltatás, hanem politikai leszámolás. Magyar most láthatóan azt próbálta megértetni azokkal is, akik talán gyorsabb filmet szeretnének.
Közben azonban saját maga ígérte meg a fordulatokat
Éppen ezért mostantól minden nagy korrupciós ügyre különös figyelem irányul majd. Az emberek azt fogják figyelni, valóban eljutnak-e a nyomozások a döntéshozókig, visszaszerzik-e a bizonyíthatóan jogellenesen elvitt vagyont, és lesznek-e olyan ügyek, amelyeket korábban politikai védelem miatt nem lehetett végigvinni.
Ha igen, akkor a veszprémi mondatot hónapok múlva prófétainak fogják idézni. Ha nem, akkor ugyanez a mondat lesz az egyik legkönnyebben számon kérhető ígérete a Tisza-kormánynak.
Az első nagy próba már közeledik
Az NVVH vezetése szerint az első tényleges nyomozati munkát már szeptember végén elindíthatják. Hogy pontosan melyik ügyben, azt egyelőre helyesen nem árulták el.
Magyar Péter eközben azt kéri, hogy az emberek várják ki a történet következő jeleneteit. Ha valóban jól működik az új rendszer, akkor ezek tartalmáról viszont már nem neki kell döntenie, hanem a bizonyítékoknak.
„Lesz itt még sok minden”
Végül ez lett a veszprémi beszéd egyik legerősebb mondata. Egyetlen mondatba sűrűsödik benne a Tisza szavazóinak türelmetlensége, Magyar óvatossága és az a komoly ígéret, hogy az elmúlt évek nagy ügyei közül nem mindegyik marad következmények nélkül.
Most azonban valóban jön a nehezebb rész. A politikai rendszer átalakításához elég volt megnyerni a választást, a büntetőjogi felelősséget viszont személyenként és ügyenként kell bizonyítani – és ha Magyar szavai igaznak bizonyulnak, a film következő tíz perce tényleg sokkal mozgalmasabb lehet az elsőnél.