Magyar Péter kormánya meglehetősen határozott lépéssel reagált arra, hogy a Bayer Construct Zrt. és a Bosnyák téri irodakomplexum mögött álló ZVK Development Kft. csődeljárás alá került. A kabinet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a két eljárást, ami azt eredményezte, hogy egy kizárólagos állami tulajdonú szervezet vagyonfelügyelőként megjelenik a cégek mellett. Magyar bejelentése szerint ezzel gyakorlatilag megszűnik az a lehetőség, hogy a vállalatok vagyoni helyzete teljesen az állam látókörén kívül rendeződjön át. Az állami vagyonfelügyelő áttekintheti a teljes vagyoni viszonyt, az érintett társaságok pedig az ő jóváhagyása nélkül nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettségeket.
A csődeljárásból hirtelen állami kontroll lett
A történet egyik legérdekesebb fordulata éppen az, hogy a csődeljárás nem a kormány kezdeményezésére indult. A Bayer Construct augusztus végén maga kezdeményezte az eljárást, nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elállt a Bosnyák téri irodakomplexum megvásárlásától. A rendelkezésre álló információk alapján a cégek pontos szándékáról nem lehet biztosat mondani, ezért azt sem lehet tényként rögzíteni, hogy a csődeljárás célja vagyon elrejtése vagy kimentése lett volna. Az viszont jól látható, hogy az eljárás olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a társaságok vagyoni és fizetési problémáit kellett rendezni – a kormány pedig erre válaszul ugyanebbe a folyamatba épített be saját állami felügyeletet.
Magyarék lényegében visszafordították a helyzetet
Az állam szempontjából a stratégiai minősítés legfontosabb következménye az, hogy már nem csupán külső hitelezőként vagy pereskedő félként követi figyelemmel az eseményeket. A bíróság a kizárólagos állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelöli ki vagyonfelügyelőnek.
Ez komoly jogosítványokat jelent. Magyar Péter közlése szerint a felügyelő jóváhagyása nélkül a cégek nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget, az engedély nélkül kötött ügyleteket pedig megtámadhatja, és kezdeményezheti a csődvédelem szabályaiba ütköző kifizetések visszakövetelését is. Egyszerűbben fogalmazva: ha a csődeljárás megindításával a cégek egy új jogi pályára terelték az ügyet, akkor a kormány most ezen a pályán sokkal erősebb pozícióba került. Nem kívülről próbálja kitalálni, mi történik a vagyonnal, hanem egy állami szereplő kap közvetlen rálátást és ellenőrzési lehetőséget.
Nem néhány milliárd forintról van szó
Ennek különös súlyt ad az, hogy a magyar állam pénzügyi kitettsége Magyar Péter tájékoztatása szerint messze nem merül ki a Bosnyák téri ingatlanügyletben. A Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettségét a Bayer-csoporttal szemben nagyjából 207 milliárd forintra becsülte, amelyben hitelek, kötvények és állami garanciák is szerepelnek. Ehhez társul a Bosnyák téri beruházás ügye is. Magyar Péter augusztus elején azt közölte, hogy az állam visszaköveteli az ingatlanprojektre korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot, vagyis olyan pénzügyi vitáról van szó, amelyben százmilliárdos állami érdekek találkoznak egy csődeljárással.
Előbb kiszálltak az üzletből, aztán jött a csőd
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő július 31-én egyoldalúan elállt attól az ingatlan-adásvételi előszerződéstől, amelyet az állam még 2023 áprilisában kötött a Zugló Városközpont Irodakomplexum megvásárlására. Röviddel ezután Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány vissza kívánja szerezni a már kifizetett több mint 300 milliárd forintot. A ZVK Development ezzel szemben azt közölte, hogy nem tartja megalapozottnak sem az állam elállását, sem a vételár visszakövetelését, ezért az ügyet jogi útra tereli. Vagyis továbbra is két egymással szemben álló jogi álláspont létezik, és ezek között még nem született végleges döntés.
Ezért volt különösen fontos a csődeljárás
A csődeljárás időzítése egyszerre teremtett politikailag és pénzügyileg érzékeny helyzetet. Az állam több mint 300 milliárd forintot akar visszaszerezni, miközben az MFB Bayer-csoporttal szembeni kitettsége Magyar szerint megközelítőleg 207 milliárd forint, és mindeközben az érintett cég fizetési gondjai miatt csődeljárás indult. Ilyen helyzetben az állam számára alapvető érdek, hogy pontosan lássa, milyen vagyon van a cégekben, milyen kötelezettségeket vállalnak, és hová kerül a pénz. A stratégiai minősítés éppen ezt a pozíciót erősíti meg az állami vagyonfelügyelő kinevezésével.
A „trükközés” lehetőségére csapták rá az ajtót
Fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki valóban elkövetett-e szabálytalanságot, illetve aközött, hogy a rendszer milyen mozgásteret hagy a vitatható vagyoni átrendezéseknek. A jelenlegi információk nem bizonyítják, hogy a Bayer Construct vagy a ZVK Development vagyonkimentést hajtott volna végre, ezért ezt tényként nem lehet állítani. A kormány döntésének ereje éppen abban áll, hogy nem kell megvárnia egy esetlegesen vitatott ügyletet. Az állami vagyonfelügyelő már a folyamat közben ellenőrizheti bizonyos kötelezettségvállalásokat, megtámadhatja az engedély nélkül kötött ügyleteket, és visszakövetelést kezdeményezhet, ha valamely kifizetés sérti a csődvédelem szabályait.
Magyar Péter külön figyelmeztetést is küldött
A miniszterelnök a Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát a bejegyzésében Tiborcz István üzlettársának nevezte, és külön jelezte számára, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezet vagyonának elvonása csődbűncselekménynek minősülhet. Ez politikailag kemény üzenet, ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy Magyar ezzel bizonyította volna bármilyen bűncselekmény elkövetését. A hangsúly inkább azon van, hogy a kormány előre jelezte: figyelemmel kíséri a vagyoni mozgásokat, és ehhez most intézményi eszközt is rendelt. A figyelmeztetést tehát nem pusztán egy Facebook-poszt követte, hanem egy olyan kormányzati döntés, amely valódi ellenőrzési jogosultságokat ad az állam kezébe.
A cégek lépéséből végül az állam szerzett előnyt
Ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, a Bayer Construct akkor indította el a csődeljárást, amikor már százmilliárdos vita alakult ki közte és az állam között. A kormány erre nem egyszerű tiltakozással válaszolt, hanem stratégiai jelentőségűvé minősítette az eljárást, így saját tulajdonú vagyonfelügyelő került a folyamat középpontjába. Ezen a ponton nevezhető Magyar Péter döntése valóban keménynek: egy pénzügyileg veszélyesnek tűnő helyzetből erősebb állami ellenőrzési pozíciót alakított ki. A csődeljárás nem tűnt el, a cégek és az állam közötti jogvita sem oldódott meg, de a több százmilliárdos állami kitettség mellett már sokkal nehezebb úgy mozgatni a vagyont vagy új kötelezettségeket vállalni, hogy arról az állami vagyonfelügyelőnek ne legyen rálátása. Az erről szóló kormányzati döntés péntek este a Magyar Közlönyben is megjelent, és még aznap 19 órakor hatályba lépett. Vagyis ezúttal a politikai bejelentés és a tényleges jogi lépés között sem hagytak sok időt.