Átfogó átalakításra készül a kormány a magyar energiarendszerben. Az első szakaszban 868 milliárd forintot szánnának hálózatfejlesztésre, energiatárolásra, szélerőművekre és geotermikus beruházásokra, miközben a rendkívüli hőség miatt továbbra is kiemelt figyelem övezi a paksi helyzetet. A Duna vízszintje ugyan lassan emelkedik, de a folyó még mindig rendkívül alacsony és meleg. Magyar Péter a kormányülést követően ezért visszafogottan fogalmazott: „Jelenleg óvatosan optimisták vagyunk.”
Nem egyetlen beruházásról döntöttek
A kabinet által elfogadott program valójában több, egymáshoz szorosan kapcsolódó fejlesztést fog össze. Gyorsítanák és átláthatóbbá tennék a háztartási napelemek hálózati csatlakozását, egyszerűsítenék a geotermikus energia feltárásának engedélyezési folyamatát, és új energiatárolók, valamint hálózati kapacitások kiépítését is célul tűznék ki.
Az egyik legközvetlenebbül érzékelhető változás az okosmérőket érintheti. A tervek szerint minden háztartás számára elérhetővé tennék az ingyenes igénylést, évi 4000 kilowattóránál nagyobb fogyasztás esetén pedig kötelezővé válna a telepítés. Az okosmérők részletesebben mutatják meg, hogy egy háztartás mikor és mennyi áramot használ.
A későbbi szabályozásból derül majd ki, pontosan mikor indulhat el a program, ki viseli a telepítés és az üzemeltetés költségeit, valamint milyen kötelezettségeket rónak majd a fogyasztókra.
Augusztus végén indulhat a szélerőművi verseny
A kormány augusztus végéig szeretné meghirdetni az első új szélerőművi pályázatokat. A korábban ismertetett elképzelések alapján az első körben legalább 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakoztatására lehet majd pályázni. Hosszabb távon, 2030-ig összesen 4 gigawattnyi új szélerőművi kapacitás meghirdetésével számolnak.
A most felvázolt modell szerint a projektekben kötelező állami részesedés jelenne meg. Az érintett települések is beléphetnének a beruházásokba, így a kormány ígérete alapján a fejlesztések hasznából nemcsak a beruházók, hanem az állam és a helyi önkormányzatok is részesednének. Ez azonban jelenleg még csak terv.
A valós feltételek a pályázatokból derülhetnek majd ki: ezek alapján lehet megismerni az állami tulajdonrész pontos mértékét, a települések bevonásának módját, valamint azt is, mennyi idő alatt épülhetnek fel az első új szélerőművek.
Közel 600 milliárdos hálózatfejlesztésről is döntenek
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy pénteken eredményt hirdetnek egy másfél milliárd eurós, mintegy 600 milliárd forint értékű, uniós forrásból finanszírozott villamosenergia-hálózati pályázaton. A hálózat fejlesztése azért létfontosságú, mert önmagában nem elég új napelemeket, szélerőműveket vagy akkumulátoros tárolókat telepíteni. Az általuk megtermelt energiát el is kell juttatni a fogyasztókhoz, miközben a rendszernek el kell viselnie a termelés gyors ingadozásait.
A nagy számok tehát önmagukban látványosak, de a program sikerét nem a bejelentett összeg, hanem a ténylegesen megépített vezetékek, alállomások, tárolók és erőművek fogják megmutatni.
Paksnál javult a helyzet, de még mindig rendkívüli az állapot
A Duna Paksnál augusztus 3-án több órán keresztül mínusz 140 centiméteres vízálláson állt. Augusztus 6-án délután két órakor már mínusz 130 centimétert mértek, vagyis a vízszint tíz centiméterrel emelkedett a korábbi mélyponthoz képest.
A folyó vize ugyanakkor továbbra is rendkívül meleg: ugyanebben az időpontban a felszín közelében 29,7 Celsius-fokot mértek. Az alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet együtt különösen érzékennyé teszi az atomerőmű hűtését.
Magyar Péter szerint sikerült megőrizni az ország energiaegyensúlyát, és egyelőre elkerülhető volt Paks teljes leállítása. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő órák és napok még kritikusak lehetnek. A miniszterelnök a hosszabb távú felkészülés fontosságáról is beszélt: „Amikor a veszély elvonul, azt a kérdést is meg kell tudnunk válaszolni, hogyan készülünk fel.”
A bejelentés után most a végrehajtás következik
A kormány energetikai programja jelentős fordulatot ígér: több tárolót, erősebb hálózatot, gyorsabb napelemes csatlakozást és hosszú évek után ismét új szélerőműveket. A döntő kérdés azonban az lesz, mikor válnak a bejelentések valódi, működő beruházásokká.
Az első fontos határidő augusztus vége, amikor meg kell jelenniük a szélerőművi pályázatoknak. Addig pedig a Duna vízállása, a rendkívüli hőség és a villamosenergia-rendszer terhelése marad a figyelem középpontjában.