Magyarországon alapvetően átrendeződhet az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós ügyek feltárása. Laura Codruța Kövesi európai főügyész Budapesten közölte: megindult az Európai Ügyészség magyarországi működésének érdemi előkészítése, és a tervek szerint tíz delegált európai ügyész dolgozik majd az országban. A változás súlya azonban messze túlmutat azon, hogy egy újabb ügyészségi iroda jön létre. Az EPPO magyarországi ügyészei nyomozást indíthatnak, részt vehetnek házkutatások kezdeményezésében, lefoglalhatnak vagyontárgyakat, vádat emelhetnek, és olyan ügyekben is eljárhatnak, amelyek uniós pénzekhez kötődő korrupciót, pénzmosást vagy sikkasztást érintenek.
Fontos az is, hogy ez nem csupán a jövőben elkövetett esetekre vonatkozhat. Az Európai Bizottság Magyarország csatlakozását jóváhagyó határozata alapján az EPPO hatásköre a 2021. június 1-je után elkövetett, a szervezethez tartozó bűncselekményekre is kiterjedhet.
Magyarország már csatlakozott az Európai Ügyészséghez
A folyamat tavasszal vett igazán lendületet. Magyarország május végén hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig július 10-én jóvá is hagyta a részvételt. Augusztus elejére Magyarország már hivatalosan is az EPPO-ban részt vevő tagállam lett.
Tíz ügyész dolgozhat majd Magyarországon
Laura Kövesi budapesti egyeztetésein az igazságügyi, pénzügyi és belügyi tárca vezetőivel is tárgyalt. A megállapodás értelmében tíz delegált európai ügyész kerülhet a magyar szervezetbe. Ők magyar ügyészek lesznek, akik ismerik és alkalmazzák a magyar jogot, ugyanakkor az EPPO hatáskörébe tartozó eljárásokban az Európai Ügyészség rendszerében, központi felügyelet mellett dolgoznak. Ez a gyakorlatban fontos függetlenségi garanciát jelent. Az EPPO delegált ügyészei ugyanis európai ügyészségi munkájuk során nem a magyar kormánytól vagy bármely más nemzeti politikai szervtől kapnak utasításokat.
Külön rendőrök és pénzügyi nyomozók segítik majd a munkát
Az új rendszer nem kizárólag ügyészekből áll majd. Kövesi elmondása szerint abban is megállapodtak a magyar kormány képviselőivel, hogy külön erre kijelölt rendőrök, pénzügyi nyomozók és vámtisztviselők támogatják majd az EPPO magyarországi nyomozásait. Erre azért van szükség, mert egy komoly korrupciós vagy pénzmosási ügy felderítéséhez önmagában nem elég néhány ügyész munkája. Követni kell a bankszámlákat, céghálózatokat, tulajdonosi viszonyokat, nemzetközi pénzmozgásokat, ingatlanokat és szerződéseket is. Ráadásul sok esetben több országot érintő pénzügyi konstrukciókról van szó.
Nem minden korrupciós ügy kerül majd Kövesiék elé
Ugyanakkor van egy fontos korlát is. Az Európai Ügyészség nem lesz általános magyar korrupcióellenes ügyészség. Az EPPO elsődleges feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése. Ez azt jelenti, hogy alapvetően olyan ügyekben járhat el, amelyek uniós forrásokat, uniós költségvetési pénzeket vagy bizonyos határokon átnyúló áfacsalásokat érintenek. Ha azonban egy uniós támogatást érintő csaláshoz korrupció, pénzmosás vagy sikkasztás is társul, az EPPO a szabályok szerint ezekre a kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjesztheti a nyomozását.
A 2021 utáni ügyek is elővehetők
Ez lehet az egész csatlakozás egyik legfontosabb eleme. Nem arról van szó, hogy 2027-ben egyszerűen meghúznak egy határt, és csak az onnantól történt visszaéléseket lehet vizsgálni. Az uniós döntés szerint az EPPO-rendelet Magyarországon a 2021. június 1-je után elkövetett, az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is alkalmazható. Kövesi ezt egyértelműen meg is fogalmazta: amit az azóta eltelt időszakból feltárnak, és ami az EPPO hatáskörébe tartozik, azt a teljes működőképesség elérése után megvizsgálhatják. Ez akár több évre visszamenően is vizsgálhatóvá tehet korábbi uniós pénzfelhasználási ügyeket.
Házkutatás, lefoglalás, vádemelés
Kövesi arról is beszélt, milyen jogosítványokkal dolgoznak majd a delegált európai ügyészek. A magyarországi EPPO-ügyészek lényegében azokat a nyomozati eszközöket használhatják, amelyek a magyar büntetőeljárásban is rendelkezésre állnak. Irányíthatják a nyomozást, kezdeményezhetnek házkutatással kapcsolatos intézkedéseket, lefoglalhatnak bizonyítékokat, indítványozhatják a szükséges személyi kényszerintézkedéseket, és végül vádat is emelhetnek. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az EPPO bárkit saját döntéssel azonnal őrizetbe vehetne vagy letartóztathatna. A magyar büntetőeljárás garanciális szabályai továbbra is érvényben maradnak, a bírói engedélyhez kötött intézkedésekről pedig továbbra is a bíróság dönt.
A vagyonvisszaszerzés lehet az egyik legfontosabb terület
Talán még ennél is nagyobb jelentőségű a vagyon visszaszerzésének kérdése. Kövesi szerint az Európai Ügyészség az eljárások során kezdeményezheti vagyontárgyak lefoglalását és biztosítását, hogy a feltételezett bűncselekményből származó vagyon ne tűnhessen el. Ez azonban nem azonos a végleges vagyonelkobzással. A nyomozás során elrendelt lefoglalás vagy vagyonbiztosítás ideiglenes intézkedés lehet. A végleges elkobzásról büntetőeljárásban, a törvényi feltételek fennállása esetén a bíróság dönthet. A cél azonban világos: ha bebizonyosodik, hogy valaki bűncselekményből szerzett vagyont, akkor ne csak az elkövetőt lehessen elítélni, hanem a jogellenesen szerzett vagyon is visszakerülhessen.
Az EPPO egyik legnagyobb előnye a nemzetközi összekapcsolhatóság
Egy magyar nyomozó számára különösen nehéz helyzetet jelenthet, ha a vizsgált pénz időközben kikerül az országból. Például külföldi bankszámlára kerül, egy másik uniós országban alapított vállalkozásba forgatják be, vagy Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában esetleg egy másik államban vásárolnak belőle ingatlant. Az EPPO egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy eleve nemzetközi szervezetként működik. Kövesi szerint emiatt könnyebben lehet azonosítani és biztosítani olyan vagyontárgyakat is, amelyek már nem Magyarországon vannak. Ha egy magyar ügynek például francia, olasz, német vagy spanyol pénzügyi szála van, az EPPO ugyanazon ügyészségi struktúrán belül tudja összekapcsolni a különböző országokban zajló nyomozati munkát.
Nem lehet egyszerűen külföldre menekíteni a pénzt
Ez az elszámoltatás szempontjából egészen új helyzetet teremthet. Ha egy feltételezett bűncselekményből származó vagyon Magyarországon marad, azt a magyar hatóságok eddig is biztosíthatták a törvényi feltételek teljesülése esetén. Az igazán nehéz helyzet akkor áll elő, amikor a pénzből külföldi ingatlant, céges részesedést vagy más vagyontárgyat vásárolnak. Az EPPO rendszerében az ilyen határokon átnyúló ügyek jóval közvetlenebbül szervezhetők meg. Kövesi szerint éppen ez segíthet abban, hogy sikeres büntetőeljárások után több jogellenesen megszerzett pénz térjen vissza az állami vagy uniós költségvetésbe.
Együttműködés lehet a magyar vagyonvisszaszerzési hivatallal is
Kövesit külön megkérdezték az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról is. Az európai főügyész azt mondta, hogy ha a magyar hivatalnak szüksége van az EPPO szakértelmére, készek együttműködni. A két intézmény azonban nem ugyanazt a feladatot látja el. A magyar vagyonvisszaszerzési hivatal hazai szerv, míg az Európai Ügyészség büntetőeljárási hatáskörrel rendelkező uniós ügyészség, amelynek kifejezett feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése. Bizonyos ügyekben a két rendszer mégis kiegészítheti egymást.
Nem feltétlenül kell éveket várni az első eredményekre
Kövesi szerint nem törvényszerű, hogy minden komoly korrupciós ügy évekig, akár egy teljes évtizedig elhúzódik. Az európai főügyész arról beszélt, hogy bizonyos esetekben akár egy-másfél vagy két éven belül is el lehet jutni az ítéletig. Ez természetesen nem ígéret minden magyar ügyre. A nyomozások hossza mindig az adott eset bonyolultságától, a bizonyítékok mennyiségétől, a gyanúsítottak számától, a nemzetközi szálaktól és a bírósági eljárástól is függ. Egy több országot, több tucat céget és jelentős pénzmozgásokat érintő nyomozás ennél jóval hosszabb ideig is tarthat.
Az első ügy már 2027-ben elindulhat
Kövesi szerint jelenleg az egyik legfontosabb feladat a magyar iroda felállítása. Ehhez módosítani kell a jogszabályok egy részét, ki kell választani a magyar európai ügyészt és a delegált európai ügyészeket, valamint biztosítani kell a működésükhöz szükséges infrastruktúrát is. Ha mindez megvalósul, az első magyarországi EPPO-nyomozások már 2027-ben elkezdődhetnek. A magyar szervezet teljes felállását jövő nyárra várják. Addig további egyeztetésekre lesz szükség az EPPO, valamint a magyar kormányzati, ügyészségi és rendészeti szervek között.
A magyar európai ügyész kinevezése kulcslépés
Van egy különösen fontos jogi mérföldkő is. Az Európai Bizottság határozata szerint az EPPO több kulcsfontosságú operatív szabálya a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól alkalmazható teljes körűen Magyarországon. Emiatt félrevezető lenne azt állítani, hogy az EPPO már most teljes kapacitással nyomoz Magyarországon. Magyarország ugyan már csatlakozott a szervezethez, és az EPPO hatásköre időben egészen 2021-ig visszanyúlhat, a tényleges magyar operatív struktúra felállítása azonban még tart.
Uniós pénz kell ahhoz, hogy az EPPO felléphessen
A hatáskör határa továbbra is kulcsfontosságú. Ha egy korrupciós ügynek semmilyen kapcsolata nincs az Európai Unió pénzügyi érdekeivel, az nem kerül automatikusan az Európai Ügyészség elé. Az EPPO jellemzően uniós támogatásokkal kapcsolatos csalásokat, közbeszerzési visszaéléseket, az uniós költségvetés sérelmére elkövetett korrupciót és pénzmosást, valamint nagy összegű, határon átnyúló áfacsalásokat vizsgál. Az uniós forrásokat érintő csalásoknál főszabály szerint 10 ezer eurót meghaladó kár esetén lehet releváns az EPPO hatásköre, míg a határon átnyúló áfacsalásoknál jóval magasabb, 10 millió eurós küszöb az irányadó.
Nem csak ismeretlen hivatalnokok kerülhetnek a fókuszba
Kövesit arról is kérdezték, mi történne akkor, ha egy vizsgálat gazdasági vagy politikai befolyással rendelkező személyekhez vezetne. A főügyész válasza szerint az érintett személy társadalmi vagy politikai pozíciója önmagában nem befolyásolja az EPPO hatáskörét. Ha egy ügyben uniós pénzt érintő csalás gyanúja merül fel, és ahhoz korrupció, pénzmosás vagy sikkasztás kapcsolódik, az Európai Ügyészség nyomozhat. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bárkit politikai kapcsolatai vagy vagyoni helyzete miatt lehetne vizsgálni. Minden eljáráshoz konkrét, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanújára van szükség.
Kövesi keményen fogalmazott az előző kormány időszakáról
A budapesti látogatás során Laura Kövesi politikailag is igen erős értékelést adott az elmúlt évekről. Arról beszélt, hogy tapasztalata szerint a politikusok addig támogatják a független nyomozó szerveket, amíg azok nem jutnak el a saját környezetükhöz. Az Orbán-kormányhoz fűződő korábbi kapcsolatáról azt mondta, hogy bizonyos áfacsalási ügyekben tudtak együttműködni, más esetekben viszont megromlott a viszony, amikor a vizsgálatok politikusokhoz közel álló személyeket is érintettek. Ez Kövesi értelmezése az akkori együttműködésről. Az érintett korábbi kormányzati szereplők ettől eltérően láthatják ugyanazokat az eseményeket.
Az EPPO nem maga ítél el senkit
Az új rendszer kapcsán egy fontos jogi különbséget mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Az Európai Ügyészség nyomoz és vádat emel, de nem maga dönti el, hogy valaki bűnös-e. A büntetőjogi felelősségről továbbra is független bíróság határoz. Ugyanez igaz a vagyonelkobzásra is. Az ügyészség felkutathatja a vagyont, kezdeményezheti vagy elrendelheti annak biztosítását és lefoglalását, de a végleges elkobzásnak bírósági és büntetőeljárási feltételei vannak. Vagyis az EPPO csatlakozása nem szünteti meg a jogállami garanciákat, hanem egy új nyomozó-vádhatósági struktúrát illeszt be a magyar rendszerbe az uniós pénzeket érintő ügyekben.
Olyan rendszer jöhet létre, amely Magyarországon eddig nem működött
A változás igazi újdonsága abban rejlik, hogy magyar ügyészek dolgoznak majd Magyarországon, de az EPPO szervezetében, egy nemzetközi ügyészségi hálózat támogatásával. Tíz delegált ügyész, külön kijelölt rendőrök, pénzügyi nyomozók és vámtisztviselők működhetnek együtt. Ha pedig egy ügy pénze külföldre vezet, nem kell minden egyes országban a nulláról elkezdeni a kapcsolatok kiépítését. Az Európai Ügyészség éppen azért jött létre, hogy a határokon átnyúló uniós csalások esetén egyetlen összekapcsolt ügyészségi rendszer működjön.
A vagyonvisszaszerzés lehet az egyik leglátványosabb eredmény
Az elmúlt évek korrupciós ügyeinek egyik visszatérő kérdése az volt: mi lesz a pénzzel akkor is, ha egyszer sikerül bizonyítani a bűncselekményt? Az EPPO rendszerében a vagyon felkutatása már a nyomozás fontos részévé válhat. Ha a jogszerű feltételek teljesülnek, a vagyont biztosíthatják, lefoglalhatják, és egy későbbi bírósági döntés alapján akár el is kobozhatják. Ha pedig a pénzből külföldön vásároltak ingatlant vagy más eszközt, az EPPO nemzetközi hálózata komoly előnyt jelenthet a vagyon felkutatásában.
2027 lehet az igazi fordulópont
A nagy változás tehát nem egyik napról a másikra történik meg. Magyarország már tagja az Európai Ügyészségnek, de a teljes magyarországi operatív működéshez még be kell fejezni a jogalkotást, és fel kell állítani a szervezetet. Kövesi szerint a magyar iroda jövő nyárra működhet, az első nyomozások pedig már 2027-ben elindulhatnak. Innentől az uniós pénzeket érintő korrupciós és csalási ügyekben olyan szereplő jelenhet meg Magyarországon, amely egyszerre rendelkezik magyar büntetőeljárási eszközökkel és egy egész Európát lefedő ügyészségi infrastruktúrával. Házkutatások, pénzügyi nyomozások, vagyonlefoglalások, határokon átnyúló vagyonkutatás és vádemelések is következhetnek, ha az adott ügyben adottak a törvényi feltételek. És talán ez Laura Kövesi bejelentésének legfontosabb üzenete: az Európai Ügyészség magyarországi megjelenése nem puszta politikai szimbólum lesz. Ha elkészülnek a szükséges jogszabályok és kinevezések, valódi nyomozati és vádemelési jogosítványokkal kezdheti meg a munkát.
Forrásellenőrzés: Európai Ügyészség, Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Igazságügyi Minisztérium, Laura Codruța Kövesi Telexnek és RTL Híradónak adott interjúja, Euronews.