Alig vette kezdetét a 2026-os magyarérettségi szezon, egyetlen feladat máris országos szintű polémiát generált. Wass Albert nevének felbukkanása a vizsgalapon olyan láncreakciót indított el, amely messze túlmutat az oktatási kereteken. A diskurzus már nem csupán a konkrét kérdésről szól, hanem arról a mélyebb problémáról is, hogy kik kaphatnak helyet a hivatalos magyar irodalmi kánonban, és kiknek az életművét kell számonkérni a jövő generációitól.
Wass Albert miatt robbant a botrány a magyarérettségin
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgán a diákoknak Jókai Mór munkásságával, Arany Jánossal, különböző szóképekkel és versrészletekkel, valamint szereplőfelismeréssel kellett megbirkózniuk. Ebben a környezetben jelent meg Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is. Szakmai szempontból a feladatsor első ránézésre nem tűnt rendkívülinek: az Index által megkérdezett szaktanár véleménye szerint a kérdések nem okoztak meglepetést, a feladatok logikusak és teljesíthetőek voltak a megfelelő felkészültség birtokában. A felháborodás forrása tehát nem a szakmai nehézség, hanem az elvi kérdés: mi keresnivalója van Wass Albertnek egy központilag összeállított, országos érettségi vizsgában? Ez a momentum változtatta az oktatási kérdést pillanatok alatt éles közéleti és politikai ügyvé.
A Mazsihisz szerint nincs helye az érettségin
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem hagyta szó nélkül az esetet, és határozott közleményben ítélte el a szerző szerepeltetését. A szervezet kifejezte reményét, hogy Wass Albert most szerepelt utoljára az érettségi tételek között, egyúttal javaslattal fordult az új oktatási vezetés felé a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatára vonatkozóan. Álláspontjuk szerint az író politikai múltja, szélsőjobboldali elkötelezettsége és közéleti szerepvállalása méltatlanná teszi őt arra, hogy a hivatalos vizsgakövetelmények része legyen.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Wass Albert személyisége és irodalmi munkássága elválaszthatatlan azoktól az ideológiai és történelmi terhektől, amelyek a mai napig súlyos társadalmi feszültségeket szítanak. A Blikk beszámolója szerint a Mazsihisz emlékeztetett arra is, hogy az író emigrációja során szoros kapcsolatot ápolt az Új Hídfő című folyóirattal, amelynek főszerkesztője az a Fiala Ferenc volt, aki korábban a Szálasi-kormány sajtófőnökeként tevékenykedett. A hitközség továbbá kifogásolta, hogy egyes műveiben dehumanizáló módon jelent meg a zsidóság, és véleményük szerint ezeket a tényeket az irodalmi értékektől függetlenül sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A szervezet kritikája az érettségi összeállítóira is kiterjedt. Úgy vélik, amennyiben a feladatkészítők nem voltak tisztában ezekkel a körülményekkel, az súlyos szakmai mulasztás, ha viszont ismertek voltak előttük ezek az információk, akkor még aggályosabb, hogy a szerző mégis bekerült a feladatsorba.
Az új oktatási vezetéshez fordulnak
Az ügy politikai élét fokozza, hogy a Mazsihisz már nem a távozó döntéshozóktól, hanem a felálló új oktatási kormányzattól vár érdemi lépéseket. A követelés egyértelmű: a NAT átvilágítása során át kell értékelni, helye van-e Wass Albertnek a kötelező tananyagban és az érettségi követelményrendszerében. Ez a kérdés különösen érzékeny terület, hiszen az oktatás reformja az egyik legfontosabb politikai ígéret. Amennyiben valóban új struktúra és önálló oktatási tárca jön létre, ez az eset válhat az első komoly kultúrpolitikai és pedagógiai csatává. A döntés tétje nemcsak az egyes szerzők maradása, hanem az is, hogy az iskola milyen történelmi világképet és értékrendet közvetítsen a jövőben.
Wass Albert régóta megosztó figura
Nem ez az első alkalom, hogy Wass Albert neve parázs vitákat szít. Míg egyesek a nemzeti irodalom megkerülhetetlen alakjaként tisztelik, mások úgy vélik, hogy politikai nézetei miatt nem részesülhetne a központi tananyag adta kritika nélküli elismerésben. Ez a kettősség adja a jelenlegi konfliktus magvát. Egy alkotó irodalmi súlya és politikai múltja gyakran kibogozhatatlanul összefonódik. Az oktatásban természetesen van tere a vitatott életművek bemutatásának, sőt a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez szükség is van arra, hogy a diákok ellentmondásos személyiségeket ismerjenek meg. Azonban alapvető különbség van aközött, ha egy tanóra keretében, elemző viták során kerül elő egy ilyen téma, vagy ha egy országos érettségi feladatlapon szerepel.
Az érettségi ugyanis több, mint egyszerű tudásszint-mérés: az állam hivatalos elismerését tükrözi. Minden név, amely a feladatsorba bekerül, szimbolikus üzenetet hordoz arról, hogy a rendszer kit tekint a műveltség integráns részének.
A másik oldal azonnal védelmébe vette
A bírálatokra gyors válasz érkezett a politikai paletta másik oldaláról. Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa sietett Wass Albert védelmére. A Magyar Jelen cikke szerint a politikusnő úgy fogalmazott, hogy az írót méltatlan támadások érik, a kritikákat pedig a régi, lejárt bélyegek ismételgetésének nevezte. Ez a reakció jól példázza, hogyan válik egy érettségi feladat pillanatok alatt identitáspolitikai küzdőtérré. A vita fókuszában már rég nem a kérdés szakmaisága áll, hanem az, hogy a magyar oktatási rendszernek miként kellene viszonyulnia a megosztó történelmi és irodalmi szereplőkhöz.
A diákok kerültek a vita közepébe
Az egész helyzet talán legméltatlanabb pontja, hogy a konfliktus középpontjába a vizsgázók kerültek. Több mint 76 ezer fiatal adott számot tudásáról középszinten, és több mint kétezren vizsgáztak emelt szinten. Ők hétfő reggel nem egy kultúrpolitikai harcba indultak, hanem egy olyan megmérettetésre, amely alapjaiban határozza meg a továbbtanulási esélyeiket és jövőjüket. Éppen ezért aggályos, ha utólag válik politikai botrány tárgyává egy feladat. A diákok felelőssége a tananyag elsajátítása, nem pedig Wass Albert történelmi megítélésének eldöntése. Ha egy vitatott szerző bekerül a központi vizsgarendszerbe, az az oktatáspolitika és a szakmai előkészítők felelőssége, nem a tanulóké.
Nagy vizsga előtt az új oktatási kormányzat
A jelenlegi botrány csak az előszele lehet egy nagyobb átalakulásnak. Az új oktatási vezetésnek hamarosan színt kell vallania: hogyan nyúlnak a Nemzeti Alaptantervhez, mely szerzők maradnak a kánon részei, és milyen pedagógiai szemlélet határozza meg a jövő irodalomoktatását. A valódi kérdés nem az, hogy szabad-e beszélni a vitatott alkotókról. Egy modern oktatási rendszerben elengedhetetlen, hogy a diákok komplex módon lássák az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali eszmék, a történelmi felelősség és az irodalmi érték összefüggéseit. A probléma gyökere az, hogy az érettségi műfaja nem alkalmas erre az árnyaltságra: itt minden név állami hitelesítést kap, minden feladat a hivatalos álláspontot képviseli.
A vita biztosan nem zárul le gyorsan
A Mazsihisz fellépése után valószínűtlen, hogy a kedélyek hamar megnyugodnának. Várhatóak további politikai állásfoglalások, pedagógiai vélemények és szakmai viták a NAT-ról, valamint az érettségi feladatsorok ellenőrzési folyamatairól. Az eset már most rávilágított egy fontos tényre: az oktatás nem steril, szakmai buborék. Elég egyetlen kérdés a feladatlapon ahhoz, hogy felszínre hozza a mélyen gyökerező történelmi traumákat, kulturális ellentéteket és identitásbeli konfliktusokat. A kérdés már csak az, hogy az új oktatási irányítás hajlandó-e a NAT érdemi felülvizsgálatára, vagy marad a jelenlegi keretrendszer.
Szerinted helye van vitatott szerzőknek az érettségin, ha közben a történelmi és politikai terhük is ennyire erős?