Mostanra valóban egy új határhoz ért az Eximbank körüli ügy. Miután a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium lefolytatta a belső vizsgálatát és megtette a feljelentéseket, a rendőrség hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával büntetőeljárást indított, ráadásul több ezer oldalnyi iratot is lefoglalt bizonyítékként. Ez azért különösen fontos fordulat, mert innentől már nem politikai viták döntik el, hogy az állami bank korábban jó vagy rossz üzleteket kötött-e. A kérdés most már az, hogy a nyomozó hatóság meg tudja-e állapítani: történt-e bűncselekmény, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, kik viselhetik ezért a felelősséget.
Kapitányék átvilágítása után négy ügy került a rendőrséghez
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a kormányváltást követően átfogó belső ellenőrzésbe kezdett az állami Eximbank korábbi ügyleteivel kapcsolatban. Ennek során négy, különösen nagy összegű konstrukciónál olyan körülményeket találtak, amelyek miatt a tárca már nem érte be egy belső összegzéssel, hanem feljelentést tett. Ezt követően a rendőrség megindította a büntetőeljárást.
Az érintett ügyek között több százmilliárd forintos finanszírozások és egy egymilliárd eurós külföldi hitel is szerepel, vagyis nem valamilyen jelentéktelen adminisztratív szabálytalanság gyanúját vizsgálják. A tét jóval nagyobb ennél.
Több ezer oldalnyi dokumentumot vittek el
A nyomozók több ezer oldalnyi iratot foglaltak le, amelyek az átvilágításhoz és a korábbi döntések rekonstruálásához kapcsolódnak. Ezek között minisztériumi és banki dokumentumok is lehetnek, amelyek alapján kirajzolódhat, miként készítették elő, illetve hogyan hagyták jóvá a kifogásolt konstrukciókat.
Ez a rész minden hangos politikai megszólalásnál fontosabb. Egy-egy szerződés, belső kockázati vélemény, vezetői jóváhagyás vagy elektronikus levél sokkal pontosabban megmutathatja, ki mit tudott, és milyen információk alapján döntött, mint bármilyen utólagos magyarázat.
Az egymilliárd eurós észak-macedón hitel az egyik legnagyobb kérdőjel
A vizsgálat egyik legfeltűnőbb eleme az Észak-Macedóniának nyújtott, egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitel. A forrás szerint ehhez a konstrukcióhoz 3,25 százalékos kamat és állami kockázatvállalás kapcsolódott, a vizsgálat során pedig a pénz felhasználásával összefüggő kérdések is felmerültek.
Önmagában egy kedvezményes állami hitel még természetesen nem jelent bűncselekményt. A nyomozóknak azt kell tisztázniuk, milyen döntési logika mentén jött létre az ügylet, milyen biztosítékok álltak mögötte, és betartották-e a banki, illetve az állami vagyonkezelési szabályokat.
Ez az összeg már önmagában is elképesztő
Az egymilliárd euró több százmilliárd forintos nagyságrendet képvisel, vagyis még egy viszonylag kis százalékos veszteség vagy indokolatlan kockázatvállalás is rendkívül súlyos közpénzügyi következményekkel járhat. Éppen ezért ebben az ügyletben különösen fontos lesz a döntési lánc teljes feltárása.
Ki javasolta a hitelt, milyen szakmai anyagok készültek, milyen kockázatokat jeleztek előre, és végül ki adta meg a jóváhagyást? Ezekre a kérdésekre most már nem politikai vitában, hanem büntetőeljárási keretek között keresik a választ.
A Sofitel finanszírozása is ott van a csomagban
A négy ügy közül az egyik egy nagyjából 59 milliárd forintos finanszírozáshoz kapcsolódik, amely a Sofitel szálloda projektjét érintette. A korábbi kormányzati tájékoztatás szerint az ügy egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett vállalkozáshoz kötődött, és a bank rendkívül gyors döntést hozott.
A kormány álláspontja szerint az eljárás során az Eximbank saját belső szabályainak betartásával kapcsolatban is felmerültek kérdések. Hogy mindez hűtlen kezeléshez vagy más bűncselekményhez vezetett-e, azt természetesen még nem állapították meg.
A Duna Aszfalt afrikai projektje is százmilliárdos tétel
A másik vizsgált ügy a Duna Aszfalt afrikai infrastrukturális projektjéhez kapcsolódik, amelynél korábban mintegy 126 milliárd forintos finanszírozási összegről volt szó. A projekt Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út megépítéséhez kapcsolódott.
Itt is az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen pénzügyi kockázatokat vállalt a magyar állam, és ezek mögött milyen biztosítékok álltak. Egy rosszul sikerült külföldi projekt önmagában még nem hűtlen kezelés, de ha a döntéshozók tudatosan figyelmen kívül hagytak alapvető kockázatokat, annak már lehet büntetőjogi jelentősége.
Az egyiptomi vasúti üzlet sem maradt ki
A negyedik nagy ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektjéhez kapcsolódik. A korábbi tájékoztatás szerint az egyiptomi állami vasút egy 176 milliárd forintos állami hitelből finanszírozott konstrukcióban vett részt.
Ez különösen összetett ügy, hiszen egyszerre van benne állami exportfinanszírozás, nemzetközi szerződés és vasúti járműgyártás. A nyomozásnak itt is szét kell választania az esetleg rossz vagy kockázatos üzleti döntéseket attól, ami már büntetőjogi kategóriába eshet.
Most már nem lehet annyival elintézni, hogy „ez csak politika”
Amíg ezekről az ügyekről kizárólag a minisztérium beszélt, könnyű volt azt állítani, hogy kormányváltás utáni politikai leszámolásról van szó. Most azonban a rendőrség már a saját büntetőeljárásában gyűjti és értékeli a bizonyítékokat.
Ez még nem jelenti azt, hogy a feljelentésekben szereplő állítások bizonyítást nyertek volna, de egyértelműen új szintet jelent. Innentől nem az a kérdés, ki melyik pártnak hisz, hanem az, mit mutatnak a szerződések, a pénzmozgások és a döntési dokumentumok.
Kapitány István ezen a ponton megtette azt, amit egy miniszternek meg kell tennie
Egy miniszter nem nyomozó és nem bíró. Ha az átvilágítás során olyan körülményeket talál, amelyek bűncselekmény gyanújára utalnak, akkor az a feladata, hogy ezeket átadja az illetékes hatóságnak, majd hagyja, hogy a rendőrség és az ügyészség elvégezze a saját munkáját.
Kapitány minisztériuma ebben az ügyben pontosan ezt az utat választotta. Átvilágított, feljelentett, átadta a dokumentumokat, most pedig már a nyomozó hatóságon a sor, hogy eldöntse: az anyagból felépíthető-e bizonyítható büntetőügy.
A felelősségre vonás azonban még messze nincs kész
A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában még nem neveztek meg konkrét gyanúsítottat. Ez azért lényeges, mert sem egy volt bankvezetőről, sem egy politikusról, sem egy üzletemberről nem lehet most tényszerűen kijelenteni, hogy bűncselekményt követett el.
Az eljárás ismeretlen tettes ellen zajlik, és az első igazán nagy fordulat akkor jöhet el, amikor a nyomozók bizonyos döntéseket már konkrét személyekhez tudnak kötni. Addig legfeljebb az tisztázható, milyen ügyekben, és milyen bűncselekmények gyanúja miatt folyik a nyomozás.
Az sem igaz, hogy a rendőrség már „alaposnak találta” az összes vádat
A büntetőeljárás elindítása azt jelenti, hogy a hatóság megvizsgálja a feljelentésben szereplő cselekményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minisztérium minden állítását már bizonyítottnak vagy véglegesen megalapozottnak tekintették volna.
Ez fontos különbség, hiszen egy nyomozás éppen arra szolgál, hogy ellenőrizze a gyanút. A végén akár vádemelés, akár az eljárás megszüntetése is lehet a jogszerű eredmény, attól függően, mi bizonyítható.
A több ezer oldal most mindennél fontosabb
Az Eximbank korábbi ügyletei bonyolult pénzügyi konstrukciók, amelyeket nem lehet néhány Facebook-bejegyzés alapján megítélni. Szükség lesz banki kockázatelemzésekre, döntés-előkészítő anyagokra, igazgatósági dokumentumokra, levelezésekre és a pénzügyi teljesítés részleteire is.
Ha valóban úgy vállaltak százmilliárdos állami kockázatot, hogy közben félretolták a szakmai figyelmeztetéseket, annak nyoma lehet. Ha viszont az iratok alapján minden döntés szabályosnak és megfelelően alátámasztottnak bizonyul, annak ugyanilyen súllyal kell megjelennie a vizsgálat végén.
Most kezdődik az elszámoltatás nehezebb fele
Feljelentést tenni politikailag látványos lépés, de önmagában még nem bonyolult. Az igazi munka ezután jön: bizonyítani kell a vagyoni hátrányt, a kötelességszegést, a döntéshozók szándékát és minden érintett személy pontos szerepét.
A jó hír az, hogy az Eximbank-ügy már eljutott idáig. Nem egy minisztériumi dossziéban porosodnak a feltárt adatok, hanem több ezer oldalnyi dokumentum van a nyomozóknál, akik hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt vizsgálják a történteket.
Az első gyanúsítás lehet a következő nagy robbanás
Most minden tekintet arra irányul, hogy a dokumentumok elemzése után lesznek-e olyan személyek, akiket hivatalosan is meggyanúsítanak. Ha igen, akkor derülhet ki először igazán, milyen magas szintig érhetnek a döntési láncok ezekben a több százmilliárdos ügyletekben.
Kapitány István minisztériuma tehát megtette az első kemény lépést, a rendőrség pedig már folytatja a munkát. Az Eximbank múltjának átvilágítása innentől nem egyszerű politikai ígéret, hanem hivatalos büntetőeljárás, lefoglalt iratok és négy óriási ügy a hatóságok előtt.