Hétfőn, október 26-án fontos fordulat következik be a magyar egészségügyben. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közlése szerint országosan egységes rendszerben kezdik mérni a betegek elégedettségét. A cél az, hogy ezentúl ne csak a kórházak és a szakrendelők vezetői mondhassanak véleményt az ellátás működéséről, hanem a páciensek is rendszeresen visszajelezhessenek arról, milyen szolgáltatást kaptak.
A tárcavezető emellett egy új bejelentővédelmi rendszert is kilátásba helyezett az orvosok és az ápolók számára, továbbá azt is közölte, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák azt az országleltárt, amely a magyar egészségügy valós helyzetét tárja fel. A változás mindazokat érintheti, akik a következő időszakban állami egészségügyi ellátást vesznek igénybe. A kabinet célja, hogy egységes szempontrendszer mentén gyűjtsék össze a betegek visszajelzéseit, és ezek alapján pontosabban azonosítsák a jól működő osztályokat, valamint azokat a pontokat is, ahol sürgős beavatkozásra van szükség.
Hétfőtől a betegek véleményét is rendszeresen mérik
Hegedűs Zsolt vasárnap, október 25-én jelentette be, hogy másnaptól indul az országosan egységes betegelégedettségi mérés. Ennek lényege, hogy a betegek tapasztalatait a jövőben rendszeresen, egymással összevethető formában gyűjtik majd össze. Az új rendszer nemcsak a negatív észrevételekre épít, hanem a pozitív visszajelzésekre is számít.
A miniszter szerint ugyanis legalább akkora jelentősége van annak, hogy megismerjék azokat az osztályokat és egészségügyi dolgozókat, akikkel a páciensek elégedettek, mint annak, hogy feltárják a problémás területeket. A korábban ismertetett elképzelések szerint az EgészségAblak alkalmazáshoz kapcsolódó megoldás lehetőséget adhat az ellátás értékelésére, valamint szöveges visszajelzés megadására is. A hétfői indulás technikai részleteiről ugyanakkor egyelőre nem adtak ki teljes körű tájékoztatást.
Fontos kiemelni, hogy a betegelégedettségi mérés nem váltja ki a hivatalos panasztételt. Ha valaki úgy érzi, hogy sérültek a betegjogai, továbbra is a meglévő betegjogi és panaszkezelési eljárásokat kell igénybe vennie.
Az orvosok és ápolók is új lehetőséget kaphatnak
A miniszter egy másik jelentős változásról is beszélt. A kormány országos betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer létrehozását tervezi, amelynek keretében az egészségügyi dolgozók bizalmasan, akár névtelenül is jelezhetnék a veszélyes körülményeket, a szakmai hibákat vagy a visszaéléseket.
Ez különösen sokat jelenthet azoknak az ápolóknak, asszisztenseknek és orvosoknak, akik jelenleg attól tartanak, hogy egy probléma jelzése miatt hátrány érheti őket a munkahelyükön. A tervezett rendszer lényege az, hogy senkit ne lehessen rosszabb beosztással, áthelyezéssel vagy akár az állása elvesztésével büntetni azért, mert jóhiszeműen felhívta a figyelmet egy betegbiztonsági problémára. Hegedűs Zsolt szerint azokat a vezetőket, akik megfélemlítik a dolgozókat vagy el akarják tussolni a problémákat, független vizsgálatnak kell alávetni. Ugyanakkor a bejelentővédelmi rendszer még előkészítés alatt áll, ezért nem szabad összekeverni a hétfőn ténylegesen induló betegelégedettségi méréssel.
Nyilvánosságra hozzák, milyen állapotban vannak a kórházak
A harmadik fontos bejelentés az egészségügyi országleltár elkészítéséhez kapcsolódik. A tárcavezető ígérete szerint hamarosan részletesen bemutatják, milyen állapotban vették át a magyar egészségügyi rendszert, hol mutatkoznak a legnagyobb hiányosságok, és mely térségekben a legszembetűnőbbek a különbségek. Az országleltár a kórházi és a szakrendelői ellátás problémáinak feltárását is segítheti.
A miniszter úgy fogalmazott, nem tartható fenn hosszú távon az, hogy az egészségügy működése a dolgozók túlterheltségére épüljön. A cél az, hogy a gondokat ne eltitkolják, hanem rögzítsék, elemezzék, és megfelelő intézkedésekkel kezeljék. A felmérés eredményei később az egészségügyi fejlesztések tervezésében is szerepet kaphatnak.
Eleinte akár több hibáról is hallhatunk
Hegedűs Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy a változások kezdetben akár rosszabb statisztikákat is hozhatnak. Ha ugyanis a betegek és az egészségügyi dolgozók bátrabban jelzik a problémákat, akkor több olyan eset kerülhet napvilágra, amely korábban rejtve maradt. Ez a miniszter szerint nem feltétlenül azt jelenti, hogy romlik az ellátás színvonala, hanem azt is jelezheti, hogy átláthatóbbá válik a rendszer működése.
A hosszú távú cél az, hogy az egészségügyi intézmények tanuljanak a feltárt hibákból, csökkenjen a betegek károsodásának kockázata, és javuljon az ellátás minősége.
Erre figyeljen, ha hétfőtől orvoshoz vagy kórházba megy!
A betegek számára a legfontosabb tudnivaló, hogy október 26-tól elindul az országos elégedettségi mérés, vagyis a következő időszakban lehetőségük nyílhat arra, hogy szervezett keretek között értékeljék az egészségügyi ellátás során szerzett tapasztalataikat. Az új rendszer nem jár automatikus változással az orvosi időpontfoglalásban, a beutalók érvényességében vagy a megszokott betegellátási rendben.
A visszajelzések pontos módjáról az egészségügyi szolgáltatók és az illetékes szervek a későbbiekben adhatnak további tájékoztatást. Hegedűs Zsolt azt is bejelentette, hogy „Éjféli miniszteri gondolatok” címmel rendszeres tájékoztató sorozatot indít, amelyben beszámol az egészségügyben tervezett változásokról és a megoldásra váró problémákról. Hétfőtől tehát egy új, országos visszajelzési rendszer működése indul el Magyarországon. Hogy mindez a mindennapi betegellátásban milyen gyorsan hoz majd érzékelhető javulást, az a következő hónapokban derülhet ki. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a betegek tapasztalatai a tervek szerint a korábbinál sokkal nagyobb súlyt kapnak az egészségügy megítélésében.