Győrfi Pál távozása az Országos Mentőszolgálat szóvivői posztjáról jóval többet jelent egy egyszerű személycserénél – legalábbis dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint. A politikus a közösségi oldalán közzétett elemzésében arról írt, hogy a váltás mögött nem pusztán egy név lecserélése áll, hanem egy elfáradt, elsősorban intézményvédő reflexekre épülő kommunikációs szemlélet kifutása. Az OMSZ új szóvivője Szűcs Brigitta mentőtiszt lett, aki 2018 óta dolgozik a szervezetnél; korábban a Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később pedig mentőtiszti diplomát szerzett.
Győrfi Pál neve hosszú évtizedeken át szinte eggyé vált a magyar mentőkkel. A legtöbb ember számára ő jelentette az OMSZ arcát, hangját és nyilvános képviseletét: azt az embert, aki balesetek, tragédiák, kampányok, egészségügyi figyelmeztetések és országos ügyek idején megszólalt. Éppen ezért a szóvivői posztról való távozása aligha nevezhető hétköznapi váltásnak.
A 444 beszámolója szerint Győrfi maga is így reagált utódja érkezésére: „Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt!” – egyúttal jelezve azt is, hogy 43 éve csatlakozott az Országos Mentőszolgálathoz.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Győrfi Pál nem szakít végleg a mentőszolgálattal. A Pénzcentrum összefoglalója szerint a szóvivői feladatokat Szűcs Brigitta veszi át, miközben Győrfi továbbra is az OMSZ állományában marad. Ez a részlet azért lényeges, mert a mostani döntés nem Győrfi Pál teljes pályájának lezárását jelenti, hanem inkább egy korszak végét az OMSZ nyilvános kommunikációjában.
Hegedűs Zsolt szerint nem elég arcot cserélni
Dr. Hegedűs Zsolt elemzése szerint a váltás valódi súlya nem abban áll, hogy ki jelenik meg a kamerák előtt, hanem abban, miként beszél a mentőszolgálat a saját működéséről, a hibákról, a felelősségről és a betegekről. A miniszter úgy fogalmazott: a mentés nem átlagos közszolgáltatás, mert minden késlekedés, minden rossz döntés, minden hibás szervezési folyamat és minden elhallgatott rendszerszintű probléma emberi életekben, családi tragédiákban és maradandó károsodásokban mérhető.
Ez a gondolat a teljes vita kulcsa. A mentőszolgálat kommunikációja nem működhet úgy, mint egy átlagos állami hivatalé. Egy mentőautó késése, egy rosszul működő mentésirányítási folyamat, egy túlterhelt ügyeleti rendszer, egy félreértett bejelentés vagy egy nem megfelelően kezelt panasz nem egyszerű adminisztratív hiba. Ezek közvetlenül befolyásolhatják emberek életét, egészségét és családok sorsát.
Hegedűs szerint ezért az OMSZ kommunikációjának nem az lenne a feladata, hogy automatikusan megvédje az intézményt, hanem az, hogy erősítse a bizalmat, a szakmaiságot és a tanulás kultúráját. A miniszter üzenete valójában egy régi állami reflexet bírál: azt a szemléletet, amely szerint ha baj történik, az első reakció a védekezés, a magyarázkodás, a felelősség elkenése vagy a kritikusok támadása. Hegedűs szerint a modern egészségügyben ennek épp az ellenkezőjére lenne szükség: világos beszédre, a hibák feltárására, szakmai tanulásra és arra, hogy az intézmény ne ellenségként kezelje a kritikát.
„A hiba beismerése nem gyengeség”
Hegedűs Zsolt egyik legerősebb állítása az volt, hogy a modern, betegbiztonságot komolyan vevő egészségügyben a hiba beismerése nem gyengeség, a transzparencia nem támadás, a kritika pedig nem automatikusan lejáratás. Ez a három mondat messze túlmutat Győrfi Pál személyén, és a magyar egészségügyi kommunikáció egyik legfontosabb problémájára mutat rá.
Az emberek ugyanis nem hibátlan intézményeket várnak. Aki valaha már hívott mentőt, ült sürgősségin, várt vizsgálatra, aggódott egy hozzátartozóért vagy szembesült egészségügyi bizonytalansággal, az pontosan tudja, hogy a rendszer emberi, túlterhelt és sokszor hibázik. Amit az emberek valójában várnak, az nem a tökéletesség látszata, hanem az őszinteség. Tudni akarják, mi történt, miért történt, ki vizsgálja ki, milyen következménye lesz, és mit tesznek azért, hogy legközelebb ne ismétlődjön meg.
Ha egy intézmény minden kritikára védekezéssel reagál, az rövid távon talán megóvhatja a látszatot, hosszú távon viszont roncsolja a bizalmat. Ha viszont egy szervezet képes kimondani, hogy hibáztunk, megvizsgáljuk, tanulunk belőle, és változtatunk, akkor az első pillanat ugyan fájdalmasabb lehet, de a társadalmi bizalom megerősödhet. Hegedűs Zsolt most éppen ezt a fordulatot sürgeti az OMSZ-nél.
Győrfi Pál életútját elismerik, de a korszak lezárult
A miniszter nem vitatta Győrfi Pál pályájának jelentőségét. Sőt, kifejezetten méltányolandónak nevezte, hogy Győrfi 18 éves kora óta az Országos Mentőszolgálat kötelékében dolgozik. Egy ilyen hosszú szolgálati idő önmagában is rendkívüli. Kevés olyan közszereplő van Magyarországon, akit ennyire hosszú időn keresztül azonosítottak egyetlen intézménnyel, ráadásul egy olyan intézménnyel, amelynek munkája szó szerint az életmentésről szól.
Hegedűs szerint azonban van idő a szolgálatra, van idő egy intézmény képviseletére, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Ez nem csupán udvarias búcsúmondat, hanem határozott üzenet is: a mentőszolgálatnak most nem csak új szóvivőre, hanem új kommunikációs alapállásra van szüksége.
Győrfi Pál hosszú éveken át olyan időszakban volt az OMSZ arca, amikor az állami intézmények kommunikációja gyakran a központi védekezés, a konfliktuskerülés és az intézményvédő logika felé tolódott. Hegedűs értékelése szerint ez a modell kifulladt. A mentők iránti bizalom megtartásához ma már nem elég egy ismert arc, egy begyakorolt nyilatkozat vagy egy gyors reakció. Szükség van arra, hogy az OMSZ nyíltabban, szakmaibban és emberibben beszéljen a problémáiról is.
Szűcs Brigitta érkezése történelmi esély lehet
Az új szóvivő, Szűcs Brigitta érkezését Hegedűs Zsolt történelmi lehetőségként értelmezi. Ez nagy elvárás egy új szereplővel szemben, ugyanakkor érthető, miért használ ilyen erős kifejezést. Szűcs Brigitta ugyanis nem kívülről érkező kommunikációs szakemberként jelenik meg, hanem mentőtisztként, aki az OMSZ belső világából érkezik.
A Telex beszámolója szerint 2018 óta dolgozik a mentőszolgálatnál, a Központi Mentőállomáson szolgált, majd mentőtiszti diplomát szerzett. A Blikk összefoglalója szerint Szűcs Brigitta kivonuló mentősként, mentésirányítóként és oktatásszervezőként is dolgozott.
Ez a hitelesség szempontjából különösen fontos lehet. Egy olyan szóvivő, aki maga is ismeri a terepet, a segélyhívásokat, a kivonulások feszültségét, a mentődolgozók mindennapjait és az oktatás belső folyamatait, egészen másképp tud beszélni a mentésügyről, mint valaki, aki kizárólag kommunikációs pozícióból látja a rendszert.
A HVG szerint Szűcs azt is jelezte, hogy továbbra is dolgozni fog kivonuló mentőtisztként, és segélyhívásokat is fog fogadni. Ez az üzenet erősítheti az új szóvivő hitelességét: nem csupán beszélni akar a mentőkről, hanem továbbra is része marad annak a valóságnak, amelyet képviselnie kell.
Egy új arc önmagában még nem reform
Hegedűs Zsolt ugyanakkor világossá tette: Szűcs Brigitta érkezése önmagában még nem jelent biztos sikert. Egy új szóvivő csak akkor hozhat valódi változást, ha mögötte az egész szervezet működésében is megjelenik a transzparencia, a szakmai alázat és a hibák őszinte feldolgozása.
Ez különösen fontos azok számára, akik azt várják, hogy egy személycsere automatikusan megoldja az OMSZ kommunikációs gondjait. A szóvivő ugyanis nem önálló intézmény. A szóvivő azt tudja képviselni, amit a szervezet enged, támogat és vállal. Ha a vezetés továbbra is csak védekezni akar, ha a hibák feltárása belső tabu marad, ha a kritikát ellenséges támadásnak tekintik, akkor az új szóvivő mozgástere is szűk lesz.
Ha viszont az OMSZ vezetése valóban más kultúrát akar, akkor Szűcs Brigitta lehet ennek az új hangnak a nyilvános arca. Az Országos Mentőszolgálat Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb egészségügyi intézménye, amelynek fő feladata a sürgős mentőellátás és az életmentés biztosítása. Egy ilyen intézményben a kommunikáció nem mellékes díszlet, hanem a betegbiztonság része.
Ha az emberek tudják, mikor kell mentőt hívni, mit mondjanak a diszpécsernek, hogyan nyújtsanak elsősegélyt, hogyan értelmezzék az ügyeleti rendszert, vagy miért késhet bizonyos helyzetekben a mentő, az közvetlenül is hatással lehet az ellátásra.
A mentőszolgálat bizalma nem épülhet puszta imázsra
Az OMSZ lehetne az egyik legnagyobb társadalmi bizalmat élvező intézmény, hiszen a mentők munkája mindenki számára érthető és tiszteletet ébresztő: életet mentenek, bajban érkeznek, krízishelyzetekben segítenek. De éppen ezért különösen fájdalmas, amikor a szervezet körül bizalmi repedések jelennek meg.
Egy mentőszolgálatnál az emberek nem marketinget várnak, hanem biztonságot, szakmaiságot és őszinteséget. A túlságosan intézményvédő kommunikáció azért veszélyes, mert rövid távon ugyan óvhatja a szervezet imázsát, hosszú távon viszont elidegenítheti az embereket. Ha egy család tragédiát él át, ha egy beteg úgy érzi, nem kapott időben segítséget, ha egy mentődolgozó belülről jelez problémát, akkor az automatikus védekezés nem megnyugtat, hanem felháborít.
Ilyenkor az emberek nem azt akarják hallani, hogy minden rendben volt, hanem azt, hogy a rendszer komolyan veszi a történteket. Hegedűs Zsolt éppen ezt a szemléletváltást sürgeti. A mentőszolgálat kommunikációjának nem az a dolga, hogy minden helyzetben megnyerje a sajtócsatát. Az a feladata, hogy a valóságot közérthetően, szakmailag pontosan és emberi módon mondja el. Ha baj van, azt is. Ha fejlődni kell, azt is. Ha a rendszer túlterhelt, azt is. Ha a dolgozók hősiesen helytállnak, azt is.
A hibák feldolgozása életeket menthet
A betegbiztonsági szemlélet egyik alapelve, hogy a hibák elhallgatása nem védi meg a rendszert, hanem újabb hibákat termel. Ha egy rosszul működő folyamat rejtve marad, legközelebb is megtörténhet ugyanaz. Ha viszont feltárják, megértik és kijavítják, akkor a tragédia tanulsága beépülhet a működésbe.
Ez különösen igaz a sürgősségi ellátásra, ahol a másodpercek, percek és döntési utak élet-halál kérdéssé válhatnak. A mentőszolgálatnál a kommunikáció ezért nem csak kifelé fontos, hanem befelé is üzenet. Ha a szervezet azt közvetíti a dolgozóknak, hogy a hiba beismerése üldözést von maga után, akkor mindenki védekezni fog. Ha viszont azt üzeni, hogy a hiba feltárása a szakmai fejlődés része, akkor nagyobb az esély arra, hogy a dolgozók jelzik a problémákat, a vezetés pedig időben beavatkozik.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden hibát következmények nélkül kell hagyni. A felelősséget nem lehet eltörölni. De a felelősség nem azonos a bűnbakkereséssel. Egy modern egészségügyi rendszernek meg kell különböztetnie az emberi tévedést, a rossz szervezési folyamatot, a túlterhelésből eredő hibát és a súlyos mulasztást. Mindegyikre más válasz szükséges. Ehhez pedig olyan kommunikáció kell, amely nem a botrány elfojtásában, hanem a tanulásban érdekelt.
A mentésirányítás, az ügyeleti rendszer és a nyilvánosság kapcsolata is változhat
Az OMSZ kommunikációs fordulata azért is fontos, mert az elmúlt években a mentőszolgálat feladatköre és társadalmi szerepe is átalakult. Az ügyeleti rendszer átszervezése, a mentésirányítás digitalizációja, a hívások kezelése, az ellátási protokollok és a sürgősségi ellátás terhelése mind olyan témák, amelyekről az embereknek érthető tájékoztatásra van szükségük.
Ha valaki beteg, pánikban van, egy hozzátartozójáért aggódik, vagy nem tudja, mentőt, ügyeletet, háziorvost vagy sürgősségit kell-e hívnia, akkor a kommunikáció minősége közvetlenül is számít. Egy félreérthető üzenet késlekedést okozhat. Egy túlságosan általános tájékoztatás bizonytalanságot hagyhat maga után. Egy védekező hangvétel pedig azt az érzetet keltheti, hogy az intézmény inkább saját magát védi, mint a beteget.
Szűcs Brigitta feladata ezért nem merül ki abban, hogy kamerák előtt nyilatkozzon balesetekről vagy kampányokról. Az új szóvivőnek egy olyan korszakban kell megszólalnia, amikor a társadalom sokkal nagyobb átláthatóságot vár az egészségügytől, mint korábban. Az emberek kérdeznek, kommentelnek, videókat osztanak meg, panaszokat írnak, és már nem fogadják el automatikusan az intézményi magyarázatot. Erre az új nyilvánosságra az OMSZ-nek is fel kell készülnie.
Győrfi Pál neve korszakot jelölt
Győrfi Pál távozása azért kelt ekkora figyelmet, mert kevés olyan szóvivő volt Magyarországon, aki ennyire szorosan összenőtt volna egy intézménnyel. Több mint két évtizeden át ő volt a mentők legismertebb nyilvános megszólalója, sokak szemében pedig az OMSZ emberi arca. A Pénzcentrum szerint 22 év után távozik a szóvivői feladattól, miközben a szervezet állományában marad.
Ez a hosszú idő önmagában is tiszteletet érdemel. Egy országos intézmény folyamatos képviselete komoly terhelés, különösen olyan területen, ahol tragédiákról, balesetekről, halálesetekről, gyermekmentésekről, krízisekről és társadalmi figyelmeztetésekről kell beszélni. Győrfi Pál generációk számára volt ismerős hang, és ezt a szerepet nem lehet egyszerűen zárójelbe tenni.
Éppen a hosszú korszak miatt érthető azonban, hogy a váltás szimbolikus jelentőségű. Amikor egy ennyire ismert szereplő háttérbe lép, az mindig lehetőséget ad arra, hogy az intézmény újradefiniálja önmagát. A kérdés csak az, hogy az OMSZ él-e ezzel a lehetőséggel, vagy pusztán új arc kerül ugyanabba a régi kommunikációs keretbe.
A politika árnyéka is rávetült a mentőszolgálat kommunikációjára
Az OMSZ kommunikációja az elmúlt években nem kizárólag szakmai, hanem politikai vitákba is belekeveredett. Győrfi Pál személyével kapcsolatban több lap is felidézte, hogy bár mentőszolgálati dolgozóként pártpolitikától mentes tevékenységet végzett, 2023-ban részt vett és beszédet mondott a Fidelitas kongresszusán, korábban pedig felmerült a neve mint lehetséges fideszes főpolgármester-jelölt.
Ez azért érzékeny kérdés, mert egy mentőszolgálatnak pártpolitikai árkok fölött kell állnia. A mentő nem kérdezi meg, kire szavaz a beteg. A diszpécser nem mérlegeli, milyen politikai oldalon áll a hívó. Az életmentés közbizalmi intézmény, amelynek mindenkihez ugyanazzal a szakmai felelősséggel kell fordulnia. Ha a kommunikáció politikai árnyékot kap, az könnyen gyengítheti ezt az egyetemes bizalmat.
Hegedűs Zsolt elemzése ezért nem csupán kommunikációs, hanem intézményi tisztasági kérdésként is olvasható. Az OMSZ-nek olyan nyelven kell megszólalnia, amelyben nem a pártpolitikai lojalitás, nem az intézményi önvédelem, hanem a betegbiztonság és a szakmaiság áll a középpontban.
Szűcs Brigittának egyszerre kell hitelesnek, emberinek és világosnak lennie
Az új szóvivő előtt komoly feladat áll. Egyrészt át kell vennie egy rendkívül ismert előd helyét. Másrészt úgy kell új hangot képviselnie, hogy közben ne sérüljön a mentők társadalmi megbecsülése. Harmadrészt egy olyan korszakban kell megszólalnia, amikor a kormányzat nyíltan kommunikációs kultúraváltást vár az OMSZ-től.
Szűcs Brigitta szakmai háttere ebben segítséget jelenthet. Ha valóban továbbra is mentőtisztként dolgozik, és segélyhívásokat is fogad, akkor a megszólalásai nem válnak teljesen elszakadttá a mindennapi valóságtól. Egy hiteles OMSZ-szóvivőnek tudnia kell, milyen egy éjszakai műszak, milyen egy nehéz hívás, milyen egy családtag kétségbeesett hangja, milyen egy kivonulás utáni terhelés, és milyen az, amikor a mentődolgozó egyszerre szakember és ember.
De a hitelességhez nem elég a szakmai múlt. Kell hozzá világos beszéd, empátia, nyugalom, bátorság és a szervezeti támogatás is. Egy új szóvivő akkor tud új kultúrát képviselni, ha mögötte a vezetés is ugyanazt vállalja: nyíltabban beszélni, pontosabban tájékoztatni, és nem elbújni a nehéz kérdések elől.
A mentődolgozók számára is jelzés lehet a váltás
A nyilvánosság elsősorban azt látja, ki áll a kamera előtt. A mentődolgozók azonban azt is érzik, hogy a kommunikáció hogyan beszél róluk. Egy intézményvédő kommunikáció sokszor nemcsak a betegeket, hanem a saját dolgozókat is magukra hagyhatja. Ha minden hiba egyéni bűnbakhoz vezet, miközben a rendszerszintű terhelést nem mondják ki, akkor a terepen dolgozók kiszolgáltatottnak érezhetik magukat.
Egy őszintébb kommunikáció viszont a mentőket is védheti. Elmondhatja, ha túlterhelt a rendszer. Megmutathatja, milyen nehéz körülmények között dolgoznak. Megmagyarázhatja, miért kell priorizálni a hívásokat. Felhívhatja a figyelmet arra, mikor indokolt mentőt hívni, és mikor nem. Védelmet nyújthat a dolgozóknak az indokolatlan támadásokkal szemben, miközben nem takarja el a valódi hibákat.
Ez lenne az igazi egyensúly: nem intézményvédő reflexek, hanem beteg- és dolgozóvédő őszinteség. Hegedűs Zsolt elemzése alapján az új OMSZ-kommunikációnak ebbe az irányba kellene elmozdulnia.
A váltás csak akkor lesz sikeres, ha a rendszer is változik
Győrfi Pál távozása és Szűcs Brigitta kinevezése önmagában még nem reform. A valódi változás akkor következik be, ha a mentőszolgálat belső működésében is megjelennek azok az elvek, amelyekről Hegedűs Zsolt beszél: a transzparencia, a szakmai alázat, a hibák feldolgozása, a tanulás, a betegbiztonság és a nyílt kommunikáció.
Ehhez vezetői döntések kellenek. Kell egy világos protokoll arra, hogyan kommunikál az OMSZ vitás ügyekben. Kell rendszeres, közérthető tájékoztatás a működésről. Kell olyan panaszkezelés, amely nem elriasztja, hanem meghallgatja az embereket. Kell olyan belső kultúra, amelyben a dolgozók mernek jelezni. És kell olyan nyilvánosság, amely nem botrányként, hanem fejlődési lehetőségként is tudja kezelni a hibák feltárását.
Ha mindez nem valósul meg, akkor Szűcs Brigitta csupán új arc lesz egy régi rendszerben. Ha viszont megtörténik, akkor valóban új korszak nyílhat az OMSZ kommunikációjában.
Egy korszak vége, de nem a mentők történetének vége
Győrfi Pál szóvivői távozása sokakban nosztalgiát, másokban megkönnyebbülést, megint másokban várakozást kelthet. Egy dolog biztos: egy hosszú korszak lezárult. A mentők ismert hangja hátrébb lép, és egy új szakmai szereplő kap lehetőséget arra, hogy más hangon beszéljen az ország egyik legfontosabb közszolgáltatásáról.
Hegedűs Zsolt szerint most jött el az idő, hogy az OMSZ ne csupán szervezeti ábrákban és vezetőcserékben újuljon meg, hanem abban is, ahogyan önmagáról, a hibákról, a betegekről és a felelősségről beszél. Ez lehet a váltás valódi tétje.
A mentőszolgálat munkáját Magyarországon továbbra is hatalmas tisztelet övezi. A mentők nap mint nap nehéz, sokszor emberfeletti helyzetekben állnak helyt. Éppen ezért fontos, hogy a kommunikációjuk is méltó legyen ehhez a hivatáshoz. Ne takarjon el, hanem magyarázzon. Ne reflexből védekezzen, hanem bizalmat építsen. Ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon. Ne csak a szervezetet védje, hanem a betegeket és a mentődolgozókat is.
Szűcs Brigitta érkezése erre adhat esélyt. Hogy ebből valódi fordulat lesz-e, az már nem kizárólag rajta múlik, hanem az egész OMSZ-en és az egészségügyi kormányzaton is. A lehetőség most adott: a mentőszolgálat új hangot kaphat, és vele együtt új esélyt arra, hogy a bizalom, a szakmaiság és az őszinteség egyszerre legyen jelen a magyar életmentés nyilvánosságában.
