Három hónapig nem léphet be az Országgyűlés épületeibe Bohár Dániel és az az ügyben érintett stábtagok sem. A döntést Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke hozta meg, miután lezárult a parlamenti vizsgálat. Bohár Dániel a követőinek azt állította, azért tiltották ki, mert politikusokat kérdezett. A parlament sajtóirodája szerint azonban egészen másról van szó. A vizsgálat arra jutott, hogy Bohár nem rendelkezett a sajtómunkához szükséges jogosultsággal. A Fidesz-frakció vendégeként jutott be az épületbe, majd ott interjúkat készített és médiatartalmat állított elő. Első ránézésre mindez akár egy belső parlamenti ügynek is tűnhet. Valójában azonban fontos kérdést vet fel: ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e mindenkire, aki az Országházban politikusokat kérdez és tartalmat gyárt?
Nem sajtóbelépővel ment be a Parlamentbe
A parlamenti vizsgálat több képviselő és újságíró panaszát követően indult el. A rendelkezésre álló felvételek és nyilatkozatok alapján azt vizsgálták, milyen jogcímen dolgozott Bohár Dániel az Országházban. A parlament sajtóirodájának tájékoztatása szerint Bohár és a munkatársai nem rendelkeztek sajtóbelépővel. A Fidesz-frakció vendégeként, fotós munkatársként jutottak be az épületbe.
Bent viszont kormánytagokat, államtitkárokat és országgyűlési képviselőket szólítottak meg. Követték őket, kérdéseket tettek fel, interjúkat kezdeményeztek, majd a felvételekből közösségimédia-tartalmakat készítettek. A parlament szerint ez már sajtótudósítói tevékenységnek minősül. Ilyen munkát pedig az Országgyűlés épületeiben kizárólag megfelelő sajtóbelépővel lehet végezni.
Nem a kérdések miatt járt a kitiltás
Bohár Dániel a döntést úgy értelmezte, hogy három hónapra azért tiltották ki, mert kérdéseket tett fel a kormány politikusainak. A parlamenti indoklás szerint azonban nem a kérdések tartalma, és nem is a megszólított politikusok személye volt a döntő. A gond az volt, hogy vendégbelépővel végeztek olyan munkát, amelyhez sajtóakkreditációra lett volna szükség.
A sajtóiroda álláspontja szerint a vendégként történő belépés nem használható arra, hogy valaki kijátssza a parlamenti tudósítás szabályait. Az ügyben a Fidesz-frakciót is megkeresték. A frakció „fotós kollégák beléptetésére” hivatkozott, és jelezte, hogy nehéznek tartják a jelenlegi szabályok betartását. Egyúttal azt is felvetették, hogy a sajtó fogalmát terjesszék ki a politikai influenszerekre.
Három hónapra szól a döntés
Forsthoffer Ágnes rendészeti jogkörében eljárva három hónapos kitiltásról határozott. A döntés nemcsak Bohár Dánielre, hanem azokra a stábtagokra is vonatkozik, akik részt vettek a szabálytalannak minősített tevékenységben. A rendelkezés ideje alatt az érintettek nem léphetnek be az Országgyűlés épületeibe.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Bohár Dániel máshol ne készíthetne politikai videókat, vagy ne tehetne fel kérdéseket. A korlátozás kizárólag a parlamenti belépésére vonatkozik.
Forsthoffer Ágnes szerint a szabályok mindenkire vonatkoznak
Forsthoffer Ágnes az ügyet követően részletes bejegyzésben magyarázta el az álláspontját. A házelnök hangsúlyozta: sem a megtévesztést, sem a szabályok tudatos kijátszását nem tartja elfogadhatónak. Bejegyzésében szó szerint ezt írta:
„Legyen szó bármiről: határozottan elutasítom a trükközést, csalást, megtévesztését, a hazugságokat, a szándékos provokációt, a szabályok kijátszását, a méltatlan, etikátlan viselkedést és tisztességtelen kommunikációt! Az emberek nem ezt érdemlik, és nem erre van igényük. Napról napra közösen építjük fel azt a Magyarországot, amely tiszteli, becsüli és nem csapja be polgárait, ahol a szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak, ahol mindenkinek felelősséget kell vállalnia tetteiért, ahol korrekt tájékoztatás zajlik és a közmédia sem hazudik többé.”
A házelnök üzenete világos volt: szerinte nem lehet valakit csak akkor újságírónak nevezni, amikor szüksége van az ezzel járó jogokra, miközben a szakmai és belépési szabályokat nem tartja be.
Újságíró vagy politikai influenszer?
Forsthoffer Ágnes külön is kitért arra, hogyan látja az újságírók és a politikai influenszerek közötti különbséget. A bejegyzésben ezt írta:
„Mi a különbség az újságíró és a politikai influenszer között? Az újságíró az a szakember, aki szakismeretekkel, nagy felelősséggel, a szakmai-etikai követelmények és a rá vonatkozó törvények maradéktalan betartásával, hatósági felügyelet mellett, kérdező-kutató munkával, objekív és hiteles tájékoztatást végez. A politikai influenszer pedig az, aki jellemzően valamely politikai csoport érdekében -nem ritkán annak megbízásából- az emberek véleményének tudatos és irányított befolyásolása céljából közösségi média tartalmakat gyárt. (Sokan közülük sajnos minden erkölcsi alapértéket és normát figyelmen kívül hagyva.)”
A különbségtétel várhatóan tovább erősíti a vitát. A közösségi médiában dolgozó politikai tartalomkészítők ugyanis gyakran újságíróként vagy riporterként hivatkoznak magukra, miközben nem feltétlenül tartoznak hagyományos szerkesztőséghez.
A sajtóigazolvány önmagában nem minden
Fontos pontosítás, hogy Magyarországon nem kizárólag egy sajtóigazolvány tesz valakit újságíróvá. A parlament azonban saját belépési és tudósítási szabályokat alkalmaz. Az Országgyűlés épülete különleges munkaterületnek számít. A sajtómunkához akkreditációra, előzetes regisztrációra és érvényes sajtóbelépőre van szükség.
A szabály nem azt dönti el, hogy ki tehet fel politikai kérdéseket az országban. Inkább azt határozza meg, hogy ki, milyen jogcímen és milyen feltételek mellett végezhet rendszeres sajtómunkát a Parlament falain belül. A hatályos házelnöki rendelkezés szerint az épületbe vendégként belépő személy nem használhatja fel a belépését sajtótevékenység végzésére.
A politikusnak joga van nemet mondani
A cikk alapjául szolgáló beszámoló szerint az ügyben az is szerepet kapott, hogy az influenszer nem minden esetben tartotta tiszteletben az interjú visszautasítását. Egy politikus közszereplő, ezért számolnia kell a sajtó kérdéseivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzetben köteles kamerába beszélni vagy interjút adni.
Az újságíró felteheti a kérdést, rögzítheti a visszautasítást, és beszámolhat arról, hogy nem kapott választ. A tartós követés, a személyes határok figyelmen kívül hagyása vagy a mesterségesen előidézett konfliktus viszont már etikai problémákat is felvethet.
A döntés nem maradt politikai vita nélkül
Bohár Dániel és a vele szimpatizáló felületek a történteket a szólásszabadság korlátozásának tekintették. Mások szerint viszont a döntés éppen azt bizonyítja, hogy az Országházban ugyanazoknak az eljárási szabályoknak kell megfelelnie minden tartalomkészítőnek, politikai oldaltól függetlenül.
A kérdés tehát nem csupán Bohár Dániel személyéről szól. Arról is szól, miként alakítja át a közösségi média a politikai tájékoztatást. Ma már egy influenszer akár nagyobb közönséget is elérhet, mint egy hagyományos szerkesztőség. Ezzel azonban nagyobb felelősség is jár. A követőknek joguk van tudni, hogy független tájékoztatást látnak-e, vagy egy politikai közösség érdekeit szolgáló tartalmat.
A parlamenti sajtószabályokat is újraértékelhetik
A Fidesz-frakció felvetése alapján később napirendre kerülhet, hogy a parlamenti szabályok miként kezeljék a politikai influenszereket és az önálló közösségimédia-tartalomkészítőket. A jelenlegi szabályozás elsősorban a hagyományos sajtó működésére épül. Közben egyre több olyan szereplő készít közéleti tartalmat, aki nem televízió, rádió, újság vagy bejegyzett hírportál munkatársa.
Ugyanakkor egy esetleges módosításnak világos garanciákat is tartalmaznia kellene. Nem lenne szerencsés, ha politikai kapcsolatok alapján bárki korlátlanul dolgozhatna vendégbelépővel, miközben a szabályosan akkreditált újságírókra szigorú feltételek vonatkoznak.
Forsthoffer Ágnes nem engedett a nyomásnak
A házelnök bejegyzése alapján a döntést nem kívánja visszavonni pusztán amiatt, mert az ügy politikai támadásokat váltott ki. Úgy fogalmazott, olyan országot szeretnének építeni, ahol a szabályok mindenkire egyformán érvényesek. Aki pedig kiskaput keres, annak számolnia kell a következményekkel.
A történetnek még lehet folytatása. Bohár Dániel jelezte, hogy a kitiltás ellenére továbbra is kérdezni fogja a politikusokat. Az azonban már biztos, hogy ezt három hónapig nem teheti meg az Országgyűlés épületeiben.
Szerinted indokolt volt a három hónapos kitiltás, vagy túl szigorú döntés született? Írd meg kommentben.