Komoly fordulat állt be abban, hogy az Orbán-kormány korábbi, uniós pénzekhez köthető ügyeit egyáltalán vizsgálhatják-e. Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása, valamint az Európai Bizottság döntése alapján Magyarország csatlakozása nem csupán a jövőben elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. A független európai ügyészek olyan magyarországi eseteket is áttekinthetnek, amelyek még Orbán Viktor miniszterelnöksége idején történtek.
A kulcsdátum 2021. június 1., vagyis az Orbán-kormányzás utolsó csaknem öt éve is beleeshet az új hatáskör időbeli kereteibe. A jelentőségét az adja, hogy Magyarország a korábbi Fidesz-kormány időszakában végig távol maradt az Európai Ügyészségtől, a 2026-os kormányváltás után azonban néhány hónappal hivatalosan csatlakozott a szervezethez. Az Európai Bizottság 2026. július 10-én fogadta el a magyar részvételt megerősítő határozatot, amely augusztus 2-án lépett hatályba.
A leglényegesebb pont azonban nem önmagában a csatlakozás, hanem annak időbeli kiterjedése: az EPPO azokat a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket is vizsgálhatja, amelyeket Magyarországon 2021. június 1. után követtek el. Ennek következtében a korábbi kormány idején megvalósult uniós támogatási programok, közbeszerzések és egyéb pénzügyi ügyletek közül is bekerülhetnek ügyek az európai ügyészek látókörébe. Ugyanakkor rögtön fontos tisztázni: a döntés nem jelent automatikus nyomozást Orbán Viktor ellen, és nem állapít meg bűncselekményt egyetlen korábbi kormányzati szereplő terhére sem. Az új helyzet elsősorban azt módosítja, hogy melyik ügyészségi rendszer jogosult bizonyos ügyek kivizsgálására.
2021. június 1.: ez a dátum most különösen fontossá vált
Az Európai Bizottság 2026/1701-es számú határozata világosan rögzíti, hogy az Európai Ügyészség működését szabályozó uniós rendeletet Magyarországon a 2021. június 1. után elkövetett, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekre kell alkalmazni.
A dátum nem véletlen: az Európai Ügyészség pontosan 2021. június 1-jén kezdte meg operatív működését. Magyarország ugyan csak 2026 augusztusában vált részt vevő tagállammá, a hatáskör időbeli kezdete mégsem ehhez az időponthoz igazodik. Az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy az európai ügyészek a szervezet működésének kezdetéig visszanyúló magyarországi bűncselekményeket is vizsgálhassanak. Ez jogi értelemben rendkívül lényeges eltérés.
Ha a hatáskör kizárólag a 2026. augusztus 2. után elkövetett cselekményekre vonatkozna, a korábbi Orbán-kormányzás ügyeinek zöme kívül maradna az új rendszer időbeli hatályán. A mostani szabályozás viszont a 2021 júniusa és a 2026-os kormányváltás közötti időszakot is lefedi. Ez nem azt jelenti, hogy minden korábbi közbeszerzést vagy állami beruházást újra elővesznek, de azt igen, hogy megfelelő feltételek esetén egy 2022-ben, 2023-ban vagy 2024-ben elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekmény is az EPPO elé kerülhet. Az elkövetés időpontja mellett természetesen a bűncselekmény jellege, az ügyészség hatásköre, az esetleges elévülés és a rendelkezésre álló bizonyítékok is döntő szerepet játszanak.
Az Orbán-kormány éveken át elutasította a csatlakozást
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hosszú ideje visszatérő vitatéma volt a magyar közéletben. Az Orbán Viktor vezette kormány korábban nem akart részt venni az intézmény munkájában, döntését pedig többek között az állami szuverenitás védelmével indokolta. A Fidesz szerint a magyar büntető igazságszolgáltatás szervei képesek az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, ezért nem tartották szükségesnek, hogy Magyarország csatlakozzon egy olyan európai ügyészségi rendszerhez, amely közvetlen nyomozási és vádemelési jogkörrel rendelkezik.
A csatlakozást támogató álláspont ezzel szemben azt emelte ki, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez fontos lenne a nemzeti kormányoktól független ügyészségi együttműködés. A vita különösen akkor éleződött ki, amikor jelentős uniós támogatások felhasználásával, közbeszerzésekkel vagy politikai-gazdasági kapcsolatokkal összefüggésben merültek fel szabálytalansági gyanúk. A korábbi kormány mindvégig kitartott a távolmaradás mellett, így Magyarország hosszú ideig azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek nem vettek részt az EPPO munkájában.
A 2026-os országgyűlési választás után megalakult TISZA-kormány azonban változtatott ezen az állásponton. Magyarország május végén hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát az Európai Bizottságnak, amely júliusban jóváhagyta a részvételt. Az erről szóló határozat augusztus 2-i hatálybalépésével Magyarország az Európai Ügyészség 25. részt vevő tagállamává vált.
Laura Kövesi már tavasszal fontos üzenetet küldött Magyarországnak
A magyar csatlakozás lehetősége már közvetlenül a kormányváltás után napirendre került. Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője áprilisban, a görögországi Delphi Economic Forum rendezvényén arról beszélt, hogy a szervezet készen áll a Magyarországgal való szoros együttműködésre. Kövesi ekkor még feltételes módban fogalmazott, mivel Magyarország hivatalosan még nem volt tagja a szervezetnek.
A főügyész ugyanakkor jelezte, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében többféle megoldás is szóba jöhet a hatáskör időbeli meghatározására. Példaként Lengyelországot és Svédországot említette. A két ország eltérő megoldást választott: az egyik lehetőséget teremtett korábbi cselekmények vizsgálatára is, míg a másik a később elkövetett ügyekre koncentrált. Magyarország esetében végül az a döntés született, hogy a 2021. június 1. után elkövetett, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is alkalmazni kell az európai ügyészségi szabályokat.
Kövesi korábban kedvezően nyilatkozott azokról a magyar szakemberekről is, akikkel már együtt dolgozott, és értékes erősítésnek nevezte őket az európai ügyészi együttműködés szempontjából. A magyar részvétel tehát nem pusztán politikai megállapodást jelent, hanem egy új ügyészségi és nyomozati együttműködés kiépítését is.
Milyen ügyeket vizsgálhatnak az európai ügyészek?
Az Európai Ügyészség nem általános korrupcióellenes hatóság, és nem rendelkezik korlátlan felhatalmazással minden magyarországi büntetőügy vizsgálatára. Feladata kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása, a szükséges vádemelések megtétele, valamint a vád képviselete az illetékes nemzeti bíróságok előtt.
Az EPPO hatáskörébe tartozhatnak többek között az uniós támogatásokkal elkövetett csalások, az uniós költségvetés érdekeit sértő korrupciós bűncselekmények, a közpénzek vagy uniós vagyonelemek jogellenes eltulajdonításának egyes esetei, valamint az ezekhez kapcsolódó pénzmosás. Ugyancsak vizsgálhatók azok a jelentős, határokon átnyúló áfacsalások, amelyek legalább 10 millió eurós összes kárt okoznak, és megfelelnek az uniós jogban meghatározott egyéb feltételeknek.
Az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések is az EPPO látókörébe kerülhetnek, ha felmerül például a támogatások megszerzésével kapcsolatos csalás, a valótlan teljesítésigazolás, a költségek mesterséges felduzzasztása vagy az EU pénzügyi érdekeit sértő vesztegetés gyanúja. Az ügyészség tehát nem azért vizsgálhat egy ügyet, mert az politikailag kényes, vagy mert korábbi kormányzati időszakban történt. Konkrét, az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmény gyanújának kell fennállnia.
Ez különösen fontos a közbeszédben gyakran összemosott fogalmak miatt. Egy drága beruházás önmagában nem jelent csalást, egy vitatott közbeszerzés nem feltétlenül büntetőügy, és egy szabálytalanság megállapítása sem minden esetben jelenti bűncselekmény elkövetését. Az EPPO-nak minden esetben a vonatkozó büntetőjogi szabályok és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.
Az uniós támogatások korábbi felhasználása kerülhet előtérbe
A magyar csatlakozás nyomán különösen az uniós finanszírozású beruházások és támogatási programok korábbi ügyei kerülhetnek újra előtérbe. Magyarország az elmúlt években jelentős összegű európai uniós forrást használt fel közlekedési fejlesztésekre, intézményi korszerűsítésekre, gazdaságfejlesztési programokra és különböző vállalkozási támogatásokra. Az ilyen programoknál a pénzügyi ellenőrzés során többféle probléma is felmerülhet.
Lehet szó közbeszerzési szabálytalanságokról, nem megfelelően dokumentált kiadásokról vagy vitatott támogatási döntésekről. Ezek közül azonban csak azok az esetek kerülhetnek az EPPO büntetőjogi hatáskörébe, amelyek megfelelnek az uniós jogi feltételeknek. Egy közbeszerzésben például önmagában az, hogy a nyertes vállalkozás tulajdonosa ismert politikai kapcsolatokat ápol, nem bizonyít bűncselekményt. Ha viszont bizonyíték merül fel arra, hogy a pályázatot csalárd módon manipulálták, vagy az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupció történt, az már megalapozhat hatósági eljárást.
A feltételezett kár összegét is pontosan meg kell határozni. Egy tízmilliárd forintos szerződés nem automatikusan tízmilliárd forintos kárt jelent, és egy támogatási program teljes kerete sem azonos az esetlegesen jogellenesen felhasznált összeggel. Az európai ügyészeknek ezért nemcsak az esetleges jogsértést, hanem annak pénzügyi következményeit és az egyes szereplők személyes felelősségét is vizsgálniuk kell.
Orbán Viktor neve is előkerülhet egy nyomozásban?
A csatlakozás egyik legérzékenyebb politikai kérdése természetesen az, hogy a korábbi miniszterelnök személyesen is érintetté válhat-e valamelyik ügyben. Orbán Viktor 2010 és 2026 között vezette a magyar kormányt, így a 2021 júniusától kezdődő időszak teljes egészében magában foglalja miniszterelnöksége utolsó éveit. Ez azonban önmagában nem teremti meg a büntetőjogi felelősségét.
Egy kormányfő nem válik automatikusan gyanúsítottá attól, hogy hivatali ideje alatt valamelyik állami szervnél, közbeszerzésnél vagy támogatási programban szabálytalanság történt. A személyes felelősség megállapításához konkrét, az adott politikushoz kapcsolható cselekményt, tudomást, közreműködést vagy más, jogilag releváns körülményt kell bizonyítani. Ha egy eljárásban ilyen bizonyítékok kerülnének elő, a hatóságoknak az eljárási és mentelmi jogi szabályokat is figyelembe kellene venniük.
Jelenleg nincs olyan hivatalosan megerősített információ, amely alapján kijelenthető lenne, hogy az Európai Ügyészség Orbán Viktor ellen személyesen nyomozást folytat. Ugyanakkor az új hatásköri szabályok azt is jelentik, hogy a korábbi kormányzati tisztség önmagában nem zár ki senkit az EPPO által vizsgálható ügyek személyi köréből. Az ügyészségi vizsgálat lehetősége és a büntetőjogi bűnösség megállapítása között azonban lényeges különbség van. Ezt a különbséget minden érintett esetében fenn kell tartani.
A független európai ügyészek nem fogadhatnak el kormányzati utasításokat
Az Európai Ügyészség egyik legfontosabb sajátossága az intézményi függetlenség. A szervezet nem valamelyik tagállami kormány irányítása alatt működik, hanem az Európai Unió önálló ügyészségi szerveként jár el. Az EPPO ügyészei nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a nemzeti kormányoktól, sem más, a szervezeten kívül működő szereplőktől.
Ez azt jelenti, hogy egy magyar vonatkozású, az EPPO hatáskörébe tartozó ügyben a magyar kormány nem rendelkezhet szabadon a nyomozás megindításáról vagy megszüntetéséről. A szervezet luxembourgi központtal működik, munkájában európai ügyészek és a tagállamokban tevékenykedő delegált európai ügyészek vesznek részt. Az egyes eljárások fontos döntéseit az EPPO belső rendszerének megfelelően felügyelik.
A delegált európai ügyészek a nemzeti jogi környezetben folytatják a nyomozásokat, de az EPPO hatáskörébe tartozó ügyekben az európai ügyészségi rendszer keretében járnak el. Az esetleges vádemelést követően a büntetőjogi felelősségről továbbra is a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság dönt. A rendszer tehát nem külön európai büntetőbíróságot hoz létre Magyarországon, hanem olyan ügyészségi működést biztosít, amely az uniós pénzeket érintő bűncselekmények esetében közvetlen nyomozási és vádképviseleti jogosultságokkal élhet.
Az EPPO már hivatalosan jelen van, de a magyar működés elindításához feltételek kellenek
A magyar csatlakozás 2026. augusztus 2-án hivatalossá vált, ugyanakkor a tényleges magyarországi operatív működéshez további szervezeti lépések szükségesek. Az Európai Bizottság határozata szerint az EPPO meghatározott nyomozati és együttműködési szabályai Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól alkalmazandók. Ez azért lényeges, mert az ügyészségnek megfelelő személyi és intézményi háttérre van szüksége ahhoz, hogy valóban átvehessen vagy megindíthasson magyarországi ügyeket.
A magyar európai ügyész kinevezése mellett a delegált európai ügyészek biztosítása és a hatóságok közötti együttműködés megszervezése is a működés elindításának fontos eleme. Az EPPO magyarországi operatív feladatainak kezdete tehát nem azonos automatikusan az augusztusi csatlakozás időpontjával. A két dátum közötti különbség nem puszta adminisztratív részlet.
A tényleges nyomozásokhoz az ügyészségi rendszernek működőképesnek kell lennie, a korábbi ügyekben pedig adott esetben a magyar hatóságokkal való információcsere is szükségessé válhat. A jogi lehetőség már megnyílt, de ebből nem következik, hogy az európai ügyészek automatikusan minden korábbi magyar uniós támogatási ügyben vizsgálatot indítanak.
Korábban lezárt ügyeket is elővehetnek?
Az időbeli hatáskör kiterjesztésével kapcsolatban az egyik legérdekesebb kérdés, hogy mi történhet azokkal a magyar ügyekkel, amelyekben korábban már történt valamilyen hatósági intézkedés. Előfordulhat, hogy egy uniós forrásokat érintő ügyet a magyar hatóságok már vizsgáltak, de az eljárás különböző okok miatt nem vezetett vádemeléshez. Más esetekben még folyamatban lehet nyomozás, vagy korábban kizárólag közigazgatási, illetve pénzügyi ellenőrzés történt.
Az Európai Ügyészség szabályai lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet bizonyos feltételek mellett a nemzeti hatóságok által már vizsgált ügyeket is saját hatáskörébe vonja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábban lezárt eljárás automatikusan újranyitható lenne. Figyelembe kell venni a jogerős döntéseket, az esetleges elévülést, az eljárási határidőket, valamint azt az alapvető követelményt is, hogy ugyanazon cselekmény miatt senkit ne lehessen a jogszabályokkal ellentétesen ismételten büntetőeljárás alá vonni.
Más a helyzet egy olyan ügyben, ahol korábban csak pénzügyi szabálytalanságot állapítottak meg, és megint más egy olyan eljárásban, amely már jogerős büntetőítélettel zárult. Az Európai Bizottság döntése ezért külön is lehetőséget teremt az EPPO és a magyar hatóságok közötti egyeztetésre a korábbi cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatások kezeléséről. A cél az, hogy az ügyészség a jogszabályi határidők betartásával tudja gyakorolni a rendelkezésére álló jogosultságokat.
Mi történhet, ha egy korábbi közbeszerzésnél csalás gyanúja merül fel?
Az EPPO működése egy elképzelt példán keresztül is könnyebben értelmezhető. Tegyük fel, hogy egy 2023-ban megvalósított, részben európai uniós pénzből finanszírozott beruházásnál olyan bizonyítékok jelennek meg, amelyek szerint a kivitelezés költségeit szándékosan hamis dokumentumokkal növelték meg. Ha a cselekmény az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény gyanúját veti fel, és az ügy az EPPO hatáskörébe tartozik, az európai ügyészség eljárhat.
A nyomozás során vizsgálhatják a szerződéseket, a számlákat, a teljesítésigazolásokat, a pénzmozgásokat és az érintettek közötti kommunikációt. A hatóságoknak azt kell megállapítaniuk, hogy történt-e bűncselekmény, kik vettek részt benne, és mekkora kár érhette az Európai Unió költségvetését. Ha a bizonyítékok alapján indokolt, vádemelés történhet, az ügy pedig a megfelelő bíróság elé kerülhet.
Ha viszont a vizsgálat során nem állapítható meg a bűncselekmény gyanúja, vagy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendők a vádemeléshez, az eljárás más eredménnyel is zárulhat. Az EPPO tehát nem előre meghatározott politikai következtetéseket keres, hanem konkrét pénzügyi bűncselekmények felderítésére kapott hatáskört.
„Senki sem érinthetetlen” – ezt az elvet képviseli az Európai Ügyészség
Laura Codruța Kövesi korábban az Európai Ügyészség egyik alapvető feladataként fogalmazta meg, hogy a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie, és senki sem állhat a jogszabályok felett. Az EPPO vezetőjének ez az általános elvi állásfoglalása természetesen nem Orbán Viktor vagy bármely más magyar politikus elleni konkrét kijelentés volt.
A szervezet működésének ugyanakkor fontos alapelve, hogy a vizsgálatok során az érintettek politikai befolyása, anyagi helyzete és korábbi tisztsége önmagában nem biztosíthat mentességet. Ez különösen azokban az ügyekben lehet jelentős, amelyek magas beosztású állami tisztviselőket, nagy értékű szerződéseket vagy jelentős politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplőket érintenek.
Az függetlenség azonban nem jelent korlátlan hatalmat. Az EPPO-nak ugyanúgy be kell tartania az eljárási szabályokat, tiszteletben kell tartania a védelem jogait, és bizonyítania kell az általa megfogalmazott büntetőjogi állításokat. A politikai rang tehát önmagában nem védhet meg valakit a jogszerű eljárástól, de nem is szolgálhat bizonyítékul ellene.
Hamarosan új vezetője lesz az Európai Ügyészségnek
A magyar csatlakozás időzítése egybeesik az EPPO vezetésében bekövetkező változással is. Laura Codruța Kövesi, a szervezet első európai főügyésze 2026. október 30-án fejezi be hétéves mandátumát. A tisztséget november 1-jétől Andrés Ritter német ügyész veszi át. Ritter kinevezését az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa már 2026 tavaszán jóváhagyta.
Az új főügyész korábban is vezető szerepet töltött be az EPPO működésében, 2020 óta európai főügyészhelyettesként dolgozott. A váltás nem módosítja automatikusan az Európai Ügyészség hatáskörét vagy a Magyarországra vonatkozó uniós döntés tartalmát. A magyarországi ügyészségi együttműködés következő szakasza azonban már jelentős részben Ritter vezetése alatt bontakozhat ki.
Ha a 2021 után elkövetett, uniós pénzeket érintő magyarországi cselekményekkel kapcsolatban később jelentős nyomozások indulnak, azok lefolytatása várhatóan már az új főügyész hivatali idejére esik.
Mit jelent mindez a korábbi Fidesz-kormány tisztségviselőinek?
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a korábbi kormányzati szereplők számára mindenekelőtt a jogi ellenőrzési környezet megváltozását jelenti. Azokban az ügyekben, amelyek megfelelnek az EPPO hatáskörére vonatkozó feltételeknek, már nem kizárólag a magyar ügyészségi rendszer rendelkezhet nyomozási és vádképviseleti jogosultsággal. Ez a változás különösen az uniós pénzügyi érdekeket érintő, nagy értékű vagy több szereplőt érintő ügyekben lehet meghatározó.
A korábbi Orbán-kormány idején megkötött szerződések és végrehajtott beruházások között ugyanakkor önmagában nem lehet bűncselekmény alapján különbséget tenni. Minden esetben konkrét gyanúra és megfelelő bizonyítékokra van szükség. A csatlakozás tehát nem jelenti a korábbi kormányzati döntések általános büntetőjogi felülvizsgálatát. A hatáskör az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, meghatározott típusú bűncselekményekre korlátozódik.
A politikai vita ugyanakkor így is jelentős maradhat, hiszen a TISZA-kormány egyik választási vállalása éppen az Európai Ügyészséghez való csatlakozás volt, amelyet a korábbi Fidesz-kormány éveken át elutasított. Az intézményi változás önmagában is új helyzetet teremt, függetlenül attól, hogy a későbbiekben milyen konkrét nyomozások indulnak.
Orbán Viktornak most az lehet a legfontosabb, milyen ügyek kerülnek elő
Az Európai Bizottság döntésének politikai súlya abban áll, hogy az Orbán-kormányzás utolsó közel öt éve már nem marad az Európai Ügyészség időbeli hatókörén kívül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EPPO minden, a korszakhoz kötődő vitatott pénzügyi ügyet átvizsgál. A szervezetnek az uniós jogban meghatározott bűncselekményekre kell összpontosítania.
Ha ilyen ügyekben konkrét bizonyítékok bukkannak fel, akkor azokat a magyar és európai ügyészségi együttműködés keretében kezelhetik. Az egyes eljárások kimenetele azonban nem látható előre. Orbán Viktor személyes érintettségéről ezért jelenleg nem lehet megalapozott következtetést levonni pusztán a csatlakozás tényéből.
Ugyanakkor az a korábbi intézményi helyzet, amelyben Magyarország nem vett részt az Európai Ügyészség rendszerében, 2026 augusztusában megszűnt. A következő hónapok egyik fontos kérdése így az lehet, hogy a magyarországi operatív működés elindulása után milyen konkrét ügyek kerülnek az EPPO elé, és lesznek-e közöttük a korábbi kormányzat szereplőit érintő eljárások.
Nem automatikus elszámoltatás, de jelentős jogi változás
A magyar csatlakozásról szóló uniós döntés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az EPPO hatásköre nem csupán a 2026-os kormányváltás utáni időszakra korlátozódik. A 2021. június 1-jei időhatár miatt olyan korábbi cselekmények is vizsgálhatók lehetnek, amelyek még Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt történtek, és sérthették az Európai Unió pénzügyi érdekeit.
A részletszabályok ugyanakkor világos korlátokat állítanak fel. Nem minden politikai botrány tartozik az EPPO-hoz, nem minden vitatott támogatás jelent bűncselekményt, és a nyomozás lehetősége nem azonos a büntetőjogi felelősség megállapításával. A magyar európai ügyész kinevezéséhez kapcsolódó operatív indulás szintén fontos következő lépés. Addig a hivatalos csatlakozás és a tényleges ügyészi működés közötti különbséget is figyelembe kell venni.
Ami azonban már eldőlt, az önmagában is jelentős: Magyarország az Európai Ügyészség 25. tagállama lett, és az uniós döntés lehetővé teszi, hogy a szervezet az Orbán-kormányzás utolsó éveinek meghatározott pénzügyi bűncselekményeit is vizsgálhassa. Az elkövetkező időszakban ezért már nem az a fő kérdés, hogy Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez, hanem az, mikor indulhat meg a teljes körű magyarországi működés, és milyen konkrét ügyekben lesz indokolt az európai ügyészek fellépése.
Orbán Viktor és a korábbi kormány szereplői szempontjából ez új jogi környezetet teremt. Az esetleges büntetőjogi következmények azonban továbbra is kizárólag konkrét bizonyítékok és jogszerű eljárások alapján állapíthatók meg. Az Európai Ügyészség magyarországi szerepének valódi súlya tehát az első konkrét ügyeknél mutatkozhat meg. Akkor derülhet ki, hogy a 2021-ig visszanyúló hatáskör milyen gyakorlati következményekkel jár az uniós pénzek korábbi magyarországi felhasználásának ellenőrzésében.
Forrásellenőrzés: Európai Ügyészség, Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2026/1701-es bizottsági határozat.