Gajdos László határozott üzenetet fogalmazott meg a MOHU felé: hamarosan megkezdődik a 35 évre szóló magyar hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata, és a kabinet nem valamiféle udvarias egyeztetésre készül. Az élő környezetért felelős miniszter szerint „kemény partnerek” lesznek, a tárgyalásokon pedig mindenekelőtt a nemzeti érdek és a lakosság magas színvonalú kiszolgálása számít majd. A bejelentés különösen nagy jelentőségű, hiszen a MOHU olyan konstrukcióban kapta meg a magyar hulladékgazdálkodási rendszer meghatározó részét, amely 35 évre szólt. A mostani kormány tehát nem pusztán apró részletekhez nyúl hozzá, hanem annak az egyik legnagyobb, az előző ciklusból örökölt koncessziós rendszernek fut neki, amely évtizedekre meghatározhatta volna az ágazat működését.
Most valóban elindul a nagy felülvizsgálat
Gajdos László a kormány első száz napjának intézkedéseit bemutató sorozatban jelentette be, hogy rövidesen komoly egyeztetések indulnak a MOHU-val. A cél a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszió átfogó áttekintése, vagyis annak megvizsgálása, hogy a jelenlegi rendszer valóban az állam, a lakosság és a hulladékgazdálkodás hosszú távú érdekeit szolgálja-e. A miniszter megszólalásából egyértelműen látszik, hogy a kormány nem tekinti megváltoztathatatlannak az előző kabinet által kialakított modellt.
„Kemény partnerek leszünk” – írta Gajdos, hozzátéve, hogy a nemzeti érdek és a lakosság magas színvonalú kiszolgálása érdekében minden szükséges lépést megtesznek.
35 évre egy kézbe került a rendszer
A MOHU, vagyis a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a koncesszió révén rendkívül erős pozícióhoz jutott a hazai hulladékgazdálkodásban. A konstrukció lényege éppen az volt, hogy hosszú időre egy központi szereplő kezébe kerüljön az országos működés jelentős része, a hulladék begyűjtésétől kezdve a kezelésen át egészen az újrahasznosításig.
Csomagot visz a Magyar Posta a nyugdíjasoknak, mutatjuk, mit kell tenni, ha megérkezik
A 35 éves időtáv önmagában is indokolja, hogy egy kormányváltás után alaposan átnézzék, mit vállalt az állam, mit vállalt a koncesszor, milyen beruházások valósultak meg, és milyen szolgáltatást kap ezért a lakosság. Három és fél évtized ugyanis nem ideiglenes szerződés: aki ilyen időre kap állami koncessziót, annak működése generációkon át határozhat meg egy teljes közszolgáltatási területet.
A kormány már júniusban bekérte a dokumentumokat
A mostani bejelentés nem a semmiből érkezett, hiszen a kormány már júniusban részletes beszámolót kért a MOHU-tól. A vállalatnak többek között a beruházásairól, a közpénzek felhasználásáról és az addig elért eredményeiről kellett számot adnia. Ez lényegében a mostani tárgyalások előkészítésének tekinthető. Mielőtt ugyanis egy 35 éves koncesszió feltételeit újranyitnák, először tisztázni kell, mi valósult meg a vállalt rendszerből, mennyibe került, hogyan működik, és melyek azok a pontok, amelyekhez hozzá kell nyúlni.
Gajdos már korábban is keményen fellépett
A MOHU körüli feszültség nem most jelent meg először. A szolnoki hulladékszállítás körül kialakult helyzetben Gajdos László korábban már felszólította a céget a döntések felülvizsgálatára, miután felmerült, hogy a hulladékot a kétpói lerakó helyett Ceglédre szállítanák. A miniszter akkor is világossá tette, hogy a lakossági szolgáltatás biztonsága nem rendelhető alá egyszerűen vállalati működési szempontoknak. A mostani koncessziós felülvizsgálat azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb ügy, hiszen már nem egy település hulladékának útjáról, hanem az országos rendszer alapjairól van szó.
A MOHU két év alatt óriási veszteséget halmozott fel
A konstrukció működésével ráadásul nemcsak a kormánynak vannak problémái, mert pénzügyi szempontból maga a rendszer is látványosan recseg. A MOHU 2024-ben és 2025-ben is jelentős veszteséget könyvelt el, a nyilvánosságra került adatok alapján pedig a veszteség összességében már akár a 200 milliárd forintot is elérhette. A helyzet egyik különös ellentmondása, hogy a jelenlegi pénzügyi ösztönzők mellett a nagyobb újrahasznosítás nem feltétlenül javítja, hanem akár ronthatja is a vállalat eredményét. Ha egy hulladékgazdálkodási rendszerben a környezetvédelmi célok teljesítése közben egyre rosszabb lesz a gazdasági egyenleg, akkor nyilvánvalóan van mit újragondolni a konstrukción.
Ez már nem arról szól, ki hogyan viszonyul a Molhoz
A felülvizsgálatnak éppen ezért nem arról kell szólnia, hogy politikailag ki milyen kapcsolatban áll a Mol-csoporttal. Sokkal inkább arra kell választ találni, hogy megfelelő-e a szolgáltatás, teljesülnek-e a beruházási vállalások, ésszerű-e a rendszer költsége, működnek-e az újrahasznosítási ösztönzők, és az állam megfelelően védte-e saját érdekeit a 35 éves szerződésben. Gajdos most azt ígéri, hogy ezekben a kérdésekben a kormány nem lesz engedékeny. Egy ekkora koncessziónál ennek különösen nagy a tétje, hiszen rosszul kialakított feltételek esetén az ország nem egy-két évre szóló problémát örököl, hanem akár évtizedekre bebetonozott hibákat.
A palackvisszaváltási siker sem jelenti azt, hogy minden rendben van
A MOHU neve az elmúlt időszakban sokak számára elsősorban a visszaváltható palackok rendszerével fonódott össze, amely látványosan átalakította a magyarok hulladékkezelési szokásait. Egy országos koncesszió teljesítményét azonban nem lehet kizárólag abból megítélni, hány műanyag palack kerül vissza az automatába. A hulladék begyűjtése, a vidéki szolgáltatás minősége, a lerakás, a válogatás, az újrahasznosítás, a beruházások és az egész rendszer finanszírozhatósága egyszerre meghatározó tényező. A felülvizsgálat tétje ezért pontosan az, hogy a jól működő elemek megtartása mellett ki lehet-e javítani azokat a részeket, amelyek pénzügyi vagy szolgáltatási oldalról nem működnek megfelelően.
Nem ez az egyetlen 35 éves konstrukció, amelyet elővettek
A MOHU felülvizsgálata egy tágabb kormányzati folyamatba is illeszkedik, hiszen az új kabinet más, korábban hosszú időre megkötött állami koncessziókat is elkezdett átvizsgálni. Ide tartozik például a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kapcsolódó MKIF autópálya-koncessziója is. A közös pont jól látható: az új kormány azt nézi át, hogy az állam korábban milyen feltételekkel adott át évtizedekre fontos közfeladatokat magánszereplőknek. Ezeknél minden esetben milliárdos vagy akár százmilliárdos tételekről és hosszú időre szóló kötelezettségekről van szó, így már néhány százaléknyi eltérésnek is óriási ára lehet.
Felmondás, módosítás vagy teljesen új modell?
A MOHU-koncesszió felülvizsgálatának végkimenetele még nem eldöntött. A bejelentésből az következik, hogy előbb tárgyalások és részletes értékelés várható, és csak ezután derülhet ki, szükség van-e a jelenlegi feltételek módosítására, mélyebb átalakításra vagy esetleg más megoldásra. Éppen ezért korai lenne most azt állítani, hogy a MOHU elveszíti a koncesszióját. Ami viszont már biztos, hogy a 35 éves megállapodást ezentúl nem kezelik érinthetetlen adottságként, és Gajdos László szavai alapján a tárgyalóasztalnál kemény kérdésekre kell majd válaszolnia a cégnek.
Most jön a MOHU valódi próbája
A következő időszak ezért a hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb fordulópontja lehet az elmúlt években. A MOHU-nak már nem elég azt bizonyítania, hogy működtetni tudja az országos rendszert, azt is meg kell mutatnia, hogy a 35 éves konstrukció feltételei az állam és a lakosság számára is vállalhatók. Gajdos László mindenesetre egyértelműen kijelölte a kiindulópontot: a kormány kemény partnerként ül le tárgyalni, és nem kíván automatikusan továbbvinni mindent pusztán azért, mert azt korábban évtizedekre aláírták. A 35 éves MOHU-koncesszió nagy felülvizsgálata tehát valóban elkezdődik, és könnyen lehet, hogy mire véget ér, egészen más hulladékgazdálkodási rendszer rajzolódik ki Magyarországon.