Nagy figyelmet kapott Unger Anna egyik mondata még azelőtt, hogy az Országgyűlés megszavazta volna őt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Az új intézménytől sokan gyors, látványos eredményeket remélnek, Unger azonban már a meghallgatásán egyértelművé tette: az első hatéves ciklus végére nem tud jogerős bírósági ítéleteket ígérni. Elsőre ez a kijelentés keménynek tűnhetett, ám a teljes megszólalás alapján jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki arról, mit szeretne elérni 2032-ig.
Unger az országgyűlési bizottság előtt így fogalmazott: „Hat év alatt […] szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek.” Példaként a Quaestor-ügyet hozta fel, ahol az elsőfokú ítélet megszületéséhez is hosszú évek kellettek. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy hat év szerinte elegendő lehet arra, hogy a visszaéléseket feltárják, és a felelősök legalább eljussanak a bíróságig. Vagyis nem arról beszélt, hogy hat évig semmi sem történik majd, hanem éppen arról, hogy a feltárás és a vádemelésekig vezető munka vállalható cél lehet.
Nem hat év várakozásáról volt szó
Ez lényeges különbség. Az NVVH nem arra hivatott, hogy maga hozzon bírósági ítéleteket. A hivatal feladata lehet a közvagyon eltűnésének körülményeit vizsgálni, az intézményi és döntéshozatali láncokat feltárni, a nyomozati szervezete pedig a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó munkát végezheti. A jogerős döntés időpontja viszont már az ügyészségi és bírósági eljárások időtartamától is függ.
Unger később azt is világossá tette, hogy az egyik legfontosabb feladatának a felkutatott vagyon biztosítását tekinti, amíg az eljárások zajlanak. Az első vizsgálatok már 2026-ban elindulhatnak, a hivatal saját kockázatértékelési módszertanát pedig az év végéig kell kidolgozni. Törvényi előírás alapján azoknak a vállalkozásoknak a vizsgálata is a hivatal feladatai közé tartozik majd, amelyek a közbeszerzésekből kiemelkedően nagy arányban szereznek bevételt.
A nagy visszhangot tehát nem az váltotta ki, hogy Unger azt mondta volna: hat évig senkihez sem nyúlnak. Ilyet nem állított. A kijelentés lényege az volt, hogy a magyar büntetőeljárások jelenlegi hossza mellett szerinte felelőtlenség lenne előre biztosra ígérni a jogerős ítéleteket egy hatéves vezetői cikluson belül.
Magyar Péter is megszólalt a kellemetlenül hangzó mondat kapcsán
Magyar Péter később maga is elismerte, hogy Unger és a másik jelölt, Ligeti Miklós olyan dolgokat mondott, „amelyeket nem szívesen hallanak az emberek”. A miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy mindketten egy fájdalmas valóságra hívták fel a figyelmet. Egyben azt is kijelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes büntetőügyek 5, 10 vagy akár 15 évig húzódjanak, ezért a kormány olyan javaslatokat kíván benyújtani, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálják.
Közben Unger Anna sorsa is eldőlt. Az Országgyűlés 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg az NVVH elnökének. Tasnádi Katalin lett a hivatal nyomozati elnökhelyettese, megbízatásuk pedig szeptember 1-jén kezdődik, és hat évre szól.
A valódi próba tehát most indul. Unger nem ígért hat éven belüli jogerős ítéleteket, azt viszont igen, hogy addigra feltárják a súlyos ügyeket, és eljussanak a vádemelésekig. Hogy ez sikerül-e, azt már nem egy szerencsétlenül hangzó mondat, hanem az NVVH következő éveinek konkrét eredményei döntik el.