Orbán Viktor vasárnap este még a Bayer Showban küldött üzenetet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal leendő munkatársainak, két nappal később azonban már rendőrségi feljelentés született a mondataiból. Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke hivatalos személy elleni erőszak előkészületének gyanújára hivatkozva tett bejelentést a volt miniszterelnök ellen. A politikus azt állítja, hogy az eljáró rendőr alezredes közölte vele: a beadványt kiemelt ügyként kezelik. Ez persze még nem jelenti azt, hogy Orbán Viktort meggyanúsították volna, és főleg azt sem, hogy bűncselekményt követett el. Most kerülhet az ügy a hatóság elé, amelynek először azt kell eldöntenie, van-e egyáltalán helye büntetőeljárásnak. Politikailag azonban a történet így is egy új szintre jutott: ami vasárnap este még kemény fideszes harci beszédnek készült, abból keddre rendőrségi ügy lett.
Orbán előre üzent az NVVH embereinek
A vita Orbán Viktor Hír TV-s szereplésével indult. A Fidesz elnöke ismét „ÁVH”-nak nevezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és nem csupán az intézményt bírálta, hanem azokról is beszélt, akik ott dolgoznak vagy a működésében közreműködnek. Orbán úgy fogalmazott, hogy egy későbbi fideszes visszatérés esetén ezeknek az embereknek jogi és pénzügyi felelősséggel kell számolniuk. Korábbi kijelentéseiben arról is beszélt, hogy az érintetteket nyomon követik, és nyilvánosságra kerülhet, kik vesznek részt a hivatal munkájában.
Innen kezdve a történet már nem maradt pusztán intézményi kritikának. Egy ellenzéki párt vezetője természetesen mondhatja azt, hogy egy új hivatalt rossznak, veszélyesnek vagy akár alkotmányellenesnek tart, és meg is ígérheti, hogy hatalomra kerülve megszünteti. Ám amikor már az egyes munkatársak személyes, jövőbeli felelősségét kezdi részletezni, annak egészen más a súlya.
Magyar Péter gyorsan reagált. A miniszterelnök szerint Orbán nyíltan fenyegetni kezdte az NVVH ügyészeit, rendőreit és pénzügyőreit, majd azt üzente: „Nem hátrálunk!” Később a parlamentben már konkrét büntetőjogi tényállást is emlegetett. Magyar szerint felmerülhet a Btk. hivatalos személy elleni erőszakról szóló rendelkezése, ha valaki fenyegetéssel próbál hivatalos személyt jogszerű eljárásában akadályozni vagy intézkedésre kényszeríteni. Az alapeset egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez akkor még Magyar Péter jogi értelmezése volt. Most viszont Fekete-Győr András fogta ugyanezt a kérdést, és nem egy parlamenti felszólalásban, hanem hivatalos feljelentésben írta le.
Fekete-Győr szerint itt már nem általános politikai kritikáról van szó
A volt momentumos pártelnök beadványának egyik legfontosabb állítása éppen az, hogy Orbán nem pusztán az NVVH-t vagy az azt létrehozó kormányt támadta. Fekete-Győr szerint a volt miniszterelnök kifejezetten azoknak az embereknek helyezett kilátásba személyes következményeket, akik a hivatalban dolgoznak, döntéseket hoznak vagy eljárásokban vesznek részt. A politikus szerint különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy Orbán nyomon követésről, jogi és pénzügyi felelősségre vonásról, valamint az érintettek nevének és személyes hátterének nyilvánosságra hozataláról beszélt.
A feljelentés ebből vezeti le, hogy felmerülhet a hivatalos személy elleni erőszak előkészületének gyanúja. Hogy ez a jogi érvelés megáll-e, azt nem Fekete-Győr, nem Magyar Péter és nem egy televíziós stúdió dönti el. A hatóságnak kell megvizsgálnia, hogy Orbán mondatai megfelelhetnek-e bármely büntetőjogi tényállásnak. De innentől kezdve már létezik egy konkrét beadvány, amelyben ezt hivatalosan kérik számon.
„Kiemelt ügyként” kezelhetik
Fekete-Győr azt írta, hogy a feljelentés megtételekor az eljáró rendőr alezredes arról tájékoztatta: az ügyet kiemelten fogják kezelni. Ez önmagában semmilyen tartalmi állásfoglalást nem jelent Orbán bűnösségéről, ugyanakkor jelzi, hogy a beadványt nem egyszerű internetes panaszként vették nyilvántartásba. A következő lépés a hatósági értékelés.
A rendőrségnek vagy az illetékes ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy a feljelentésben leírtak alapján indokolt-e nyomozást elrendelni, szükség van-e további adatgyűjtésre, vagy a beadvány büntetőjogi szempontból nem alapoz meg eljárást. Vagyis Orbánnak egyelőre nem kell bőröndöt csomagolnia, és a börtönajtó sem nyikordult meg. De ahhoz képest, hogy vasárnap még ő magyarázta, kinek milyen következményekkel kell majd számolnia egy következő Fidesz-kormány idején, a kamera meglehetősen gyorsan fordult meg.
Az NVVH vezetője is világos üzenetet küldött
Unger Anna, az NVVH elnöke már korábban jelezte, hogy a hivatal nemcsak a közvagyont, hanem a saját dolgozóit is meg fogja védeni. Kijelentette, hogy senkinek nincs joga a munkatársakat fenyegetni vagy megfélemlíteni, és a személyes adataikkal sem lehet visszaélni. Ha konkrét fenyegetés vagy megfélemlítés történik, a hivatal megteszi a szükséges jogi lépéseket. Ez akkor még általános figyelmeztetés volt. Fekete-Győr most már el is vitte a kérdést a rendőrségig.
Az egész ügyből lassan egy furcsa láncreakció rajzolódik ki. Orbán fenyegető hangú politikai üzenetet küld, Magyar Péter Btk.-t idéz, Unger jogi válaszlépéseket helyez kilátásba, majd megérkezik az első feljelentés. Egyetlen vasárnap esti interjúhoz képest ez meglehetősen termékeny utóélet.
Orbán számára most az lehet a legkellemetlenebb, hogy nincs mentelmi joga
A volt miniszterelnök már nem országgyűlési képviselő, így parlamenti mentelmi jog sem védi. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hatóságok most automatikusan gyanúsítottként kezelhetik, vagy hogy bármilyen eljárásban könnyebb lenne vele szemben bizonyítani egy bűncselekményt. Ugyanakkor ha egy nyomozás során odáig jutnának, hogy Orbánt gyanúsítottként kívánják kihallgatni, nem kellene előtte az Országgyűléstől kérni a mentelmi jog felfüggesztését.
Ez a politikai pályájának korábbi évtizedeihez képest nagyon új helyzet. Orbán sokáig úgy beszélt a magyar államról, hogy közben ő vezette a kormányt, pártja pedig parlamenti kétharmaddal rendelkezett. Most viszont egy ellenzéki párt elnökeként kell megtapasztalnia, hogy a saját mondatait olyan hatóságok is értékelhetik, amelyek felett már nincs kormányzati irányítása.
A nagy kérdés: fenyegetés volt vagy politikai ígéret?
Ha az ügyből valóban nyomozás lesz, minden valószínűség szerint ezen fordul majd meg a történet. Orbán oldaláról kézenfekvő védekezés lehet, hogy nem jogellenes megtorlást ígért, hanem azt mondta: egy későbbi kormány törvényes keretek között felelősségre vonja azokat, akik jogsértést követnek el. Ez önmagában teljesen legitim politikai álláspont lenne. Senkinek nincs joga arra, hogy egy állami hivatalban törvényt sértsen, és természetesen egy NVVH-dolgozót sem védhet meg a beosztása attól, ha valódi bűncselekményt követ el.
A másik oldal viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán nem csak jogsértést elkövető emberekről beszélt. A hivatalban munkát vállalók nyomon követését és későbbi személyes felelősségét helyezte kilátásba, ami alkalmas lehet arra, hogy már előre elbizonytalanítsa azokat, akik az NVVH-nál dolgoznának. Ez már valódi jogi vita. Nem egy Facebook-kommentben fog eldőlni, és nem is azon, ki tud hangosabban felháborodni.
A Fidesznek most nehéz lesz egyszerre két történetet mesélnie
Orbán és a Fidesz kommunikációja az NVVH-val kapcsolatban eddig arra épült, hogy a hivatal szerintük politikai leszámolás eszköze, egy új „ÁVH”, amelyet az ellenfelek üldözésére hoztak létre. Ezzel párhuzamosan viszont most azt is meg kell magyarázniuk, miért szükséges már előre személyes következményekről beszélni azoknak, akik ott dolgozni fognak.
Ha ugyanis a hivatal valóban törvényt sért, arra ott vannak a bíróságok és a jogorvoslatok. Ha pedig törvényesen működik, akkor a dolgozóinak egy későbbi hatalomváltás utáni személyes felelősségre vonását emlegetni legalábbis furcsán hangzik. Orbán valószínűleg politikai elrettentést akart. A cél az lehetett, hogy aki most belép az NVVH-ba, az érezze: a Fidesz visszatérése esetén számon fogják kérni rajta a döntéseit. Csakhogy az elrettentésnek van egy pontja, ahol a politikai retorika és a büntetőjog egészen kellemetlenül közel kerül egymáshoz.
Fekete-Győr most pontosan ezt a határt akarja letesztelni
A feljelentés lényege nem az, hogy Fekete-Győr már eldöntötte Orbán bűnösségét. Erre semmilyen jogosultsága nincs. Azt kéri a hatóságtól, hogy vizsgálja meg: átlépte-e a volt kormányfő azt a jogi határt, amely után már nem egyszerű politikai véleménynyilvánításról beszélünk. Ez egy demokráciában teljesen normális mechanizmus. Valaki feljelentést tesz, a rendőrség megvizsgálja, az ügyészség ellenőriz, végső soron pedig a bíróság mondhatja ki, történt-e bűncselekmény. A feljelentés ténye önmagában senkit nem tesz bűnössé.
Ugyanakkor Orbán helyzete politikailag ettől még kellemetlen. A volt miniszterelnök évtizedeken át olyan rendszer középpontjában állt, ahol ő beszélt elszámoltatásról, felelősségről és rendről. Most a saját kijelentése kerülhet rendőrségi vizsgálat tárgyává.
Az irónia szinte túl erős
Orbán vasárnap azt üzente az NVVH munkatársainak, hogy gondolják meg jól, mit tesznek, mert egy későbbi politikai fordulat után következménye lehet. Keddre viszont már neki kell azzal számolnia, hogy saját szavai miatt vizsgálhatják meg az ő büntetőjogi felelősségének lehetőségét.
Ez még nem jelent előre eldöntött végeredményt. Lehet, hogy a hatóság arra jut, nincs bűncselekmény gyanúja. Lehet, hogy nyomozás indul, majd megszüntetik. Az is előfordulhat, hogy az ügy hosszabb jogi folyamatba fordul. Politikai szempontból azonban az üzenet már most erős: Orbán Viktor többé nem olyan pozícióból beszél, ahol minden kemény mondat mögött ott áll a miniszterelnöki hatalom. Most ugyanazok a mondatok vissza is fordulhatnak rá.
A vasárnapi interjú kezd egyre drágább lenni
Orbán feltehetően azért ment a Bayer Showba, hogy megmutassa: a választási vereség után visszatért, harcra kész, és továbbra is ő irányítja a Fidesz politikai táborát. Ehhez képest néhány mondatából két nap alatt parlamenti botrány, büntetőjogi vita, hatósági figyelmeztetés és rendőrségi feljelentés lett.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jogilag hibázott. Azt viszont igen, hogy politikai kommunikációként olyan mondatokat választott, amelyek után már ügyvédek, büntetőjogászok és rendőrök is elkezdhetnek a szavak pontos jelentésével foglalkozni. Orbán hosszú politikai karrierje során mindig különösen ügyelt arra, hogy a kemény üzeneteket lehetőleg úgy fogalmazza meg, hogy azok politikailag egyértelműek legyenek, jogilag viszont maradjon menekülőút. Most kiderülhet, sikerült-e ez ismét.
A következő lépés már nem a politikusok kezében van
Magyar Péter elmondta a véleményét. Unger Anna ugyanezt megtette. Fekete-Győr pedig már nemcsak nyilatkozott, hanem hivatalos feljelentést is tett. Innentől a történet legalább egy része kikerül a pártpolitikai színpadról.
A hatóságnak most azt kell megvizsgálnia, hogy van-e büntetőjogi tartalma Orbán kijelentéseinek. Ha nincs, az ügy jogilag gyorsan lezárulhat. Ha viszont van, akkor a volt miniszterelnök számára egészen új fejezet kezdődhet. Egy dolog azonban már most biztos: a vasárnapi interjúval az NVVH körüli politikai csatából saját személyes jogi ügye lett. Orbán Viktor néhány napja még azoknak üzent, akik szerinte egyszer majd felelni fognak. Most már hivatalosan is azt vizsgálhatják, van-e bármi, amiért neki kell felelnie.