Sulyok Tamás fizetése önmagában is olyan összeg, amelyre sokan felkapják a fejüket. A történet azonban itt még nem ér véget: a köztársasági elnöki tiszteletdíjon túl rezidencia, autóhasználat, egészségügyi ellátás, utazások és a volt államfőket megillető, életük végéig járó juttatások is jelentős közpénzt emésztenek fel.
Sulyok Tamás havi fizetése
A köztársasági elnök javadalmazását nem külön megállapodás vagy politikai alku szabja meg, hanem jogszabály. A 2011. évi CX. törvény szerint az államfő havi tiszteletdíja a házelnöki tiszteletdíj 1,1-szerese. A számítás ennél a pontnál tovább láncolódik: a házelnök fizetése az országgyűlési képviselői alapdíj 2,7-szerese, a képviselői alapdíj pedig az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset háromszorosa.
A Pénzcentrum számítása alapján 2026-ban ez azt jelenti, hogy a képviselői tiszteletdíj 2 115 000 forint, ennek 2,7-szerese a házelnöki díj, vagyis 5 710 500 forint, a köztársasági elnök pedig ennek 1,1-szeresét kapja. Ebből kiindulva Sulyok Tamás havi bruttó fizetése 2026-ban 6 281 550 forint lehet. Ez éves szinten kizárólag a tiszteletdíj tekintetében 75 378 600 forintot jelent, egy teljes ötéves államfői ciklus alatt pedig 376 893 000 forintot, ha az összeg időközben nem változna. A valóságban azonban az átlagkeresetekhez kötött rendszer miatt ez az összeg évről évre tovább növekedhet.
Nem csak a fizetés számít: rezidencia, autó, egészségügy, utazás
Sulyok Tamás juttatásai messze nem merülnek ki a havi több mint 6,2 millió forintos tiszteletdíjban. A törvény értelmében a hivatalban lévő köztársasági elnök jogosult az elnöki rezidencia használatára, sőt ezt köteles is igénybe venni. Emellett személyes és hivatali célú autóhasználat, rádiótelefon- és internethasználat, kormányzati hírközlő hálózat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás is jár neki.
Külföldi hivatalos utak esetén a juttatási kör tovább bővülhet: kíséret, napidíj, költségtérítés, első osztályú utazás, sőt szükség esetén különjáratú repülés is felmerülhet. A köztársasági elnök házastársa sem marad teljesen kívül ezen a rendszeren. Amennyiben közfeladattal összefüggő hivatalos programon vesz részt, bizonyos feltételek mellett utazási és gépkocsihasználati jogosultság illeti meg. A szabályozás alapján akár legfeljebb kétfős titkárságot is kaphat, ha ezt a közéleti szerepvállalása indokolja.
Mindez azt jelenti, hogy az államfő teljes közpénzes költsége nem állapítható meg pusztán a havi fizetés alapján. A tényleges összeghez hozzászámítandó a hivatal működése, a személyzet, a védelem, a protokoll, a rezidencia fenntartása és az utazások kiadása is.
Mi történik, ha Sulyok Tamás már nem lesz elnök?
Itt válik igazán nagy horderejűvé a kérdés. A volt köztársasági elnököket ugyanis szintén jelentős juttatások illetik meg. A törvény szerint a volt államfő havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjjal azonos összegű pénzbeli juttatásra jogosult. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a hivatalban lévő elnök fizetése 6,28 millió forint, akkor a volt köztársasági elnök juttatása is ehhez igazodik.
Igaz, van bizonyos korlátozás: ha a volt elnök biztosítottnak minősülő munkát végez, vagy öregségi nyugdíjat kap, az befolyásolhatja a folyósítást, a rendszer összességében így is rendkívül bőkezű. A pénzbeli juttatáson felül a volt köztársasági elnök kérelmére jogosult lehet megfelelő lakáshasználatra, legfeljebb háromfős titkárságra, térítésmentes egészségügyi ellátásra és személyes gépkocsihasználatra is. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a titkárság elhelyezését és működési feltételeit, szükség esetén pedig a lakás fenntartását és üzemeltetését is.
Ez a konstrukció azért vált ki sok kritikát, mert nem kizárólag azok élhetnek vele, akik kitöltötték az ötéves ciklusukat, hanem bizonyos esetekben azok is, akik idő előtt távoztak a tisztségből.
A korábbi köztársasági elnökök is százmilliókba kerülnek
A volt államfők rendszere már most is jelentős közpénzt visz el. A HVG 2024 végén, az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok alapján arról számolt be, hogy 2023 januárja és 2024 decembere között csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokra.
A Szeged.hu ugyanezekre az adatokra hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál és Novák Katalin nem igényelt állami lakást, Novák pedig rezsitérítést sem kért, ugyanakkor a titkárságok fenntartása így is jelentős tétel maradt. Schmitt esetében 45 és 48 millió forint, Novák esetében pedig 50 millió forint ment el erre. Egy másik összesítés szerint csak a volt köztársasági elnökök titkárságai havonta csaknem 15 millió forintba kerültek az adófizetőknek.
Vagyis miközben a hivatalban lévő államfő fizetése önmagában is évi 75 millió forint körüli összeget jelent, a teljes rendszer ennél jóval többe kerül, hiszen egyszerre kell finanszírozni a jelenlegi elnököt, a volt elnököket, a titkárságokat, a lakhatási és működési kiadásokat, az autóhasználatot és az egészségügyi ellátást is.
Tíz év alatt már milliárdos nagyságrendről lehet szó
A legóvatosabb becslés szerint Sulyok Tamás 6,28 millió forintos havi tiszteletdíja tíz év alatt 753 786 000 forintot tenne ki, feltéve, hogy az összeg közben nem módosul. Ez kizárólag a bruttó pénzbeli tiszteletdíj, minden egyéb juttatás nélkül.
Ha ehhez hozzászámítjuk a volt köztársasági elnökök rendszerét, akkor a HVG által közölt, két évre vonatkozó közel 700 millió forintos adat alapján tíz évre vetítve nagyjából 3,5 milliárd forintos összeg rajzolódik ki. Ez természetesen csak becslés, hiszen időközben változhat a volt elnökök száma, a fizetések mértéke, a lakásfenntartás költsége, és az is, hogy ki milyen juttatást vesz igénybe. A nagyságrend azonban így is sokatmondó: nem aprópénzről van szó.
Ha a hivatalban lévő államfő fizetését, a működési költségeket és a volt elnököknek járó juttatásokat együtt nézzük, akkor egy évtized alatt a teljes rendszer könnyedén több milliárd forintos közpénzkiadást jelenthet.
A legnagyobb kérdés: indokolt-e az élethosszig tartó rendszer?
A vita lényege nem az, hogy egy köztársasági elnöknek járhat-e fizetés, hivatal és biztonságos működési háttér. Egy ilyen tisztség természetesen költségekkel jár. Az igazi kérdés inkább az, hogy indokolt-e a mindenkori államfői fizetéssel azonos, életre szóló pénzbeli juttatás, valamint a titkárság, az autó, a lakáshasználat és más szolgáltatások fenntartása akkor is, amikor az érintett már nem végez közjogi feladatot.
Különösen érzékeny ez egy olyan időszakban, amikor egyszerre vannak napirenden a nyugdíjak, az egészségügyi várólisták, a pedagógusbérek, az önkormányzati hiányok és a megélhetési nehézségek. A havi 6,28 millió forintos elnöki tiszteletdíj és a volt elnökök több százmilliós rendszere sokak szemében nehezen összeegyeztethető a mindennapi magyar valósággal.
A számok alapján tehát nem túlzás azt mondani: Sulyok Tamás fizetése látványos, de a teljes államfői rendszer még ennél is jóval drágább. Szerinted indokolt, hogy a volt köztársasági elnökök is életük végéig hasonló szintű juttatásokat kapjanak?